Napra pontosan
- Február 24.
Udvari bál a királyi Várban. - Február
10-15%-kal emelik a lakbéreket. - Március 2.
Megnyílik Rippl-Rónai József retrospektív tárlata. - Március 3.
Megnyílik az Andrássy úton a főváros első reprezentatív nagyáruháza, az új Párisi Nagy Áruház. - Március 7.
Megalakul az önálló Telefongyár Rt. - Március 16.
Megalakul az első munkás sportklub, a Vasas Sportegyesület. - Április 13.
A MIÉNK képzőművész társaságból kiváló festők megalakítják a Nyolcak csoportját, Kerntsok Károly vezetésével. - Április
Megjelenik a Múlt és Jövő című zsidó művészeti és kulturális folyóirat első száma. - Május 10.
A főváros részvénytöbbséget szerez a Budapesti Villamos Városi Vasút Részvénytársaságban. - Május 24.
A törvényhatósági bizottság határoz a fővárosi tanítóképző intézet felállításáról. - Június
Megalakul a Hunnia Filmgyár, az első hazai filmstúdió az Újlipótvárosban, a Lipót körúti Vígszínház mellett épülő műteremmel, majd egy éven belül csődbe megy. - Július 5.
A törvényhatósági bizottság a Fővárosi Könyvtárat (1903) angolszász mintára nyilvános közművelődési „községi könyvtárrá” szervezi át. - Július 8.
Nagy földrengés Kecskeméten. - Szeptember 1.
Megkezdik az oktatást a Rigó utcai Női Felsőkereskedelmi Iskolában. - Szeptember 19.
A Fővárosi Nagycirkuszban, akkori nevén Beketow cirkuszban, bemutatják Max Reinhardt rendezésében Szophoklész Oedipus királyát a Magyar Színház együttesével. - November 1.
Elkészül a Százados úti Művésztelep. - November 14.
A Királyi Színházban bemutatják Jacobi Viktor Leányvásár című operettjét. - December 7.
Megnyílik a főváros legnagyobb színháza, a 3200 fő befogadóképességű Népopera, a későbbi Városi, a mai Erkel Színház.
Az év folyamán:
- Villamosítják a Budapest – Vác – Gödöllő vasútvonalat.
- Megalakul a Budapesti Lawn Tennis és Korcsolyázó Egylet.
- Elkészül a 286 lakásos Ceglédi úti és a 320 lakásos Gubacsi úti kislakásos munkástelep.
- A Bölcsészkar az Egyetem Múzeum körúti épületeibe költözik.
- Megalakul a Ganz-Danubius Vasöntöde és Gépgyár Rt.
- Megalakul a BVSC, a vasutasok sportegyesülete.
- Megjelenik a Révai nagy lexikona első kötete
- Megjelenik Móricz Zsigmond első jelentős regénye a Sárarany.
- Megjelenik Krúdy Gyula Színdbád ifjúsága című műve.
- Csáth Géza megjelenteti Janika című komédiáját és Az elmebetegek pszichikus mechanizmusa című orvostudományi szakkönyvét.
- Bartók Béla megkomponálja A kékszakállú herceg vára (szeptember 20.) című operáját és az Allegro barbaro című zongoraművét.
- Lipót körúti Vígszínház mellett épülő műteremmel, majd egy éven belül csődbe megy
Születések:
- február 27. – Kazal László, színész († 1983)
- március 12. – Kiss Manyi, színésznő († 1971)
- szeptember 16. – Benedek Tibor, színész († 1963)
- január 11. – Varjas Béla irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár vezetője 1948 és 1957 között († 1985)
- január 21. – id. Máthé Imre botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja († 1993)
- február 4.- Takáts Gyula, költő, műfordító († 2008)
- február 4. – Püski Sándor könyvkiadó († 2009)
- február 11. – Bellák László, hétszeres világbajnok asztaliteniszező († 2006)
- március 2. – Bozsi Mihály, olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző († 1984)
- március 23. – Palócz Endre, olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó († 1988)
- április 1. – Goda Gábor, író († 1996)
- május 16. – Rodolfo, valódi nevén Gács Rezső bűvész († 1987)
- július 6. – Simor Erzsi színésznő († 1977)
- augusztus 7. – Bibó István, jogász, író († 1979)
- augusztus 24. – Barna Viktor, huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező († 1972)
- szeptember 18. – Somos András kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja († 1996)
- október 16. – Zórád Ernő, magyar festő, grafikus, képregény-rajzoló († 2004)
- november 16. – Básti Lajos, színész († 1977)
- december 27. – Szervánszky Endre, zeneszerző († 1977)
Halálozások:
- május 23. – báró Bánffy Dezső, politikus, miniszterelnök (* 1843)
- október 29. – Pulitzer József, a modern amerikai újságírás atyja, sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója (* 1847)
- október 31. – Barna Izidor magyar újságíró, költő, a magyar bulvársajtó úttörője (* 1860)
- május 15. – Verekedéssé fajult szóváltás közben Zsilinszky Gábor lelövi Áchim L. András alföldi vezetőt.
Forrás:
- Bart István (szerk.): Budapest krónikája. A kezdetektől napjainkig. Budapest, 2007. Corvina
- Wikipedia