2017. január 24. Révész (Rosenfeld) Sámuel


Budapest 1877 – Budapest 1928. december 9.

Számos helyen Révész Samuként is szerepel. Építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen folytatta, és 1898-ban szerzett oklevelet. 1899-ben ?Mercator? jeligéjű, a velencei Szent Márk-székesegyházra erősen hajazó tervét megvételre ajánlják a budapesti Áru -és Értéktőzsde épületének pályázata során. Először Schmahl Henrik irodájában helyezkedett el, első munkája a Rákóczi út 7. szám alatti neogótikus bérház, mely még Schmahl Henrik hatásáról árulkodik. Ekkor ismerkedett meg a szintén ebben az irodában tevékenykedő Kollár Józseffel, akivel néhány közös tervezés után társas viszonyra lépett 1900-ban, s az első világháborúig dolgozott együtt. Cégük tagjai: Révész Samu, Kollár József, Krahl Ernő, Fischer Mihály, Vécsei Pál és Szücs Miklós ügyvéd, s irodájuk a Zrínyi utca 12-ben volt. Révész és Kollár együtt közel százötven lakóházat tervezett, és néhány középületet is. Építészeti stílusukra mindvégig jellemző a gótizáló elemekkel ötvözött német Jugendstil geometrizáló kifejezésmódja. Első épületeik között található az 1901 és 1903 között megépült IX. kerületi Szamuely utca (egykor Lónyai utca) 30-32. szám alatti Központi zálogház, vagy a VI. kerületi Zichy Jenő utca 10. alatti bérház, melyet Weisz Jakab orvos építtetett. Ebben az időben bízza meg a tervezőpárost Murai (később Muray) Róbertné szül. Fenil Angéla a Király utca 106. alatti épület megtervezésére, később, 1906-ban pedig a Lovag utca 20. szám alatti páratlan szépségű szecessziós bérház megépítésére. 1909-ben terveznek két épületet a XIII. kerületi Hegedűs Gyula utcába (8. és 20. szám), az Üllői út 59. szám alá is egy gyönyörű francia előudvaros bérházat, valamint részt vesznek a főváros építkezéseiben is: Málnai Bélával, Haasz Gyulával és a Vágó testvérekkel a Hungária körúti lakások megtervezésében. 1910-ben épül meg az V. kerületi Deák Ferenc utca 17. szám alatti impozáns szecessziós lakó -és áruház, illetve a Nádor utca 21. szám alatt a Nasici faipari Rt. székháza, melyről Déry Tibor is beszámol Munkában a ?hanyag trónörökös? című levelében (levelezések édesanyjával, Liebe Mamuskám címmel), azt írja, hogy az épület tervezői az ország élvonalába tartozó Révész és Kollár voltak, s a homlokzaton a cég profiljára utaló fatörzseket gurító erdőmunkások láthatóak. 1911-ben készül el a Városligeti fasor 40. szám alatt Révész Sámuel és felesége, Stern Lili villája és műterme, melyet az építészpáros tervezett. 1912-ben érkezik el a páros tervezői pályájának virágzása, ekkor épül legtöbb alkotásuk: a Városligeti fasor 42. szám alatt Schuler Jenő villája, a 44. szám alatti Basch-villa ? sajnos mindkettőt átalakították azóta ?, az V. kerületi Váci utca 11/B, melynek építtetője Lahner Henrik volt, a Népszínház utca 7. és 31. szám alatti lakóházak, a Károly körút 20. alatti Nemzeti Takarékpénztár, melyet szintén átalakítottak, ekkor készül el a Kossuth Lajos tér 16?18. alatti hatalmas bérpalota, s egyik legkiemelkedőbb alkotásuk, a Deák Ferenc utca 23. szám alatti. Eközben a Modern és Breitner Áru -és lakóház munkálatai is folynak. Az utóbbi 1913-ra készül el, építtetője Breitner Zsigmond (és Stern Alfréd) kereskedő ? akiről Ferenczy Károly festett portrét ?akiről ismeretes, hogy nejével támogatta a szegény sorsú és árva gyermekeket. 1914-ben a háború előtti és egyben pályafutásuk utolsó műve a Március 15. tér 7. szám alatti 1903-ban Schütz Rezső által tervezett szecessziós lakóház bővítménye.
A háború után már nem dolgoznak együtt, Révész Sámuel befejezi tervezői munkásságát, a Magyar Mérnök -és Építész Egylet Közlönye című szakfolyóirat egyik szerkesztője lesz, a húszas évek elején pedig a műszaki szótárszerkesztés felé fordul, valamit Kóródy György építész-iparművésszel ? aki Lechner Ödön rajzolója volt egykor ? gobelinszövő-műhelyt nyitottak, mely később Greco Gobelin Részvénytársaság néven működött.