Női szemmel: A Bauhaus iskola női fotográfusai. Kárász Judit (1912–1977), Fodor Etel (1905–2005), Blüh Irén (1904–1991)

„A gazdag leány, ha dolgozni akar, ne foglaljon el kényelmesen és fantáziátlanul egy munkakört, hanem igyekezzék tudását, látókörét, tehetségét vagy csak érdeklődését fejleszteni. Tanuljon, végezzen egyetemet, legyen művésznő, ha tehetséges.” – Dénes Erzsi: A dolgozó nő problémája[1]
(tovább…)

Közparképítészet a két világháború között Budapesten

Bevezetés
A közparkoknak az egyre inkább urbanizálódó társadalmunkban stratégiai szerepük van, hiszen olyan, mindenki számára ingyenesen elérhető rekreációs területek, melyek esztétikai szerepükön túlmenően jelentősen hozzájárulnak az egészséges, élhető környezet kialakulásához.

Európában a mai értelemben vett közparkok megjelenése összefüggött a városiasodás és a polgári társadalom létrejöttével, hisz a sűrű beépítésű városokban egyre inkább megnőtt az igény a zöldfelületek iránt. Hazánkban a városi parkok megjelenése a 18. századi uralkodói és magánkezdeményezésekre nyúlik vissza, melyek nyomán a 19. század első felére már figyelemre méltó parkjaink jöttek létre.
(tovább…)

100 éve modern: Bauhaus székek akkor és most

Az asztalosműhely a kezdetektől, 1919-től része volt a Bauhaus iskolának, és rövid idő alatt a legnépszerűbb tanszékké nőtte ki magát. Az első években, Weimarban készült alkotások még Gropius eredeti küldetésére rímelnek, azaz a kézművességet egyesítik a művészettel, de már az egyszerűség és funkcionalitás elvét követik. Ennek az elvnek az alkalmazásában a Bauhaus iskola és a holland De Stijl mozgalom kölcsönösen hatással volt egymásra. A tiszta színek mellett a tiszta formák és a funkció elsődlegességét hangsúlyozták. Gondoljunk csak Peter Keler ikonikus bölcsőjére,[1] amelyen a „mondriani” három alapszín, a kék, vörös és a sárga jelenik meg, akárcsak a Breuer Marcell és Gunta Stölzl (a Bauhaus későbbi szövőműhelyének mestere) által, még weimari diákként tervezett kézműves szőtt ülő- és háttámlás székben is.[2]

Később, a dessaui Bauhaus idején már jobban kihasználták az új technológiák adta lehetőségeket is, ráadásul a Bauhaus bútorok egyszerű kivitelezése megkönnyítette a hatékony gyártást, ezáltal a tervezői darabok elérhetőek lettek a nagyközönség számára is. A modern ipari technológiáknak köszönhetően például acél, üveg, rétegelt lemez és műanyag kombinációit használták.

A Bauhaus bútorok talán legkiemelkedőbb darabjai a székek és egyéb ülőalkalmatosságok, hiszen a funkció és ergonómia hangsúlyozása ezekben a leginkább tetten érhető. A következőkben olyan székeket mutatok be, amelyek a modern design evolúciójának mérföldkövei, és amelyeket a mai napig gyártanak. Így a cikk címe talán kissé félrevezető, hiszen ezen alkotások egyik nagysága épp abban rejlik, hogy a mai napig változatlan formában, csaknem 100 éve hirdetik a modernizmust, tehát akkor és most esetükben tulajdonképpen egyet jelent.
(tovább…)

„Ritka az olyan kezdeményezés, amely ennyire megmozgatja a városlakókat…”

Már ötödik éve támogatja Budapest Fővárosa a Budapest100 rendezvényt, ennek apropóján tettünk fel kérdéseket dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes asszonynak:
(tovább…)

Budapest100 – A Bauhaus nyomában (2019)

Óriási érdeklődés kísérte a 9. Budapest100 két napját. Az állandó eső sem volt akadály a látogatóink számára, hogy a Bauhaus nyomába szegődjenek. Összefoglalónk másfél percben.
(tovább…)

Ekaterina Kochergina: Bauhaus propaedeutic and contemporary architectural education (through the prism of Russian practice)

Sajnos ennek a bejegyzésnek csak Amerikai Angol nyelvű változata van. A megtekintő kényelméért az alábbi tartalom alternatív nyelven jelenik meg. Rákattinthat a linkre az aktív nyelv módosításához.

Introduction
The degree of worldwide impact of Bauhaus on international design is unmeasurable. Principles of functionality and clearness of the form has influenced several generations of architects, designers, and artists. Developed shapes are easily recognizable and reproduced by many followers.
(tovább…)

Kapcsolat:

budapest100@kek.org.hu | +36 20 341 6688
Sajtó: press.budapest100@kek.org.hu
Kutatás: kutatas.budapest100@kek.org.hu
Tervezte és fejlesztette:

kek-logo

kek-logo

osa-logo

osa-logo