• Tervező:

    Reiner Dezső
  • Építtető:

    Rákosi Jakab
  • Építő:

    nincs adat
  • Épület funkciója:

    Lakóház és a Bethlen Téri Színház
  • Fotó:

    Erdős Dénes
  • Kutatás:

    Marton Ildikó
  • Önkéntesek:

    Kapros Dóra, Marton Ildikó, Meszes Tímea, Pálmai Orsolya

Leírás

A Bethlen Gábor tér északnyugati részén elhelyezkedő hatemeletes épületet megrendelője után sokáig Rákosi-udvar néven emlegették. A lakóház érdekessége, hogy földszintjén erkélyes színháztermet alakítottak ki, amely ma Bethlen Téri Színház néven üzemel.

Az építkezést Rákosi Jakab és felesége, Weiller Berta rendelte meg, az építész Reiner Dezső, a kivitelező pedig Wellisch Tibor volt. A ház vasbeton szerkezetű, az ezzel kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkákat Raab Rezső, Baczó Andor, Breitenbach Vilmos és az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár műszaki osztálya végezte.

A háromszög alakú telekre épült ház karakterét a térre néző középrizalitos tömb és a hozzá körülbelül 60 fokban kapcsolódó két, rizalitszerű utcai szárny határozza meg, amelyek közül az egyik a Bethlen utcára, a másik az István utcára néz. Az előbbi homlokzata 2, az utóbbié 3 tengelyes. A rizalitos szárny és a homlokzat találkozásánál emeletenként egy-egy erkélyt alakítottak ki. A főhomlokzat (a loggia mögötti ajtót nem számítva) 3+5+3 tengelyes. A homlokzatot a 2., 5., 7. és 10. tengelyen zárterkélyek, a 4. és 8. tengelyen erkélyek teszik mozgalmasabbá. Az alagsor és a magasföldszint osztópárkánnyal záródik, felületük vízszintesen csíkozott. Az ablak- és ajtónyílások feletti szemöldökpárkányok felfelé haladva egyszerűsödnek, a hatodik emelet a homlokzat fő síkjához képest kissé visszahúzott. A középrizatlit felett címerrel és volutákkal díszített attikafal emelkedik, amely valaha a (mára eltűnt) Rákosi udvar feliratot hordozta. Az épületet a két oldalrizalit és a középrizalit felett manzárdtető, a köztük lévő szárnyakat nyeregtető fedi. A ház homlokzati terve nem ismert, de a Színházi Életben közölt fotó alapján megállapíthatjuk, hogy alig változott 1929 óta. Az utcai bal oldali manzárdtetős kis pavilont lebontották, helyét parkolók foglalják el. A tetőn a második világháború óta egy beton gépfegyverállás bújik meg, de az utcáról ez nem látható. A háznak két különböző nagyságú belső udvara van; a főhomlokzatra merőleges szárnyban alakították ki a két lépcsőházat és a lifteket.

A ház terveinek kidolgozása már 1927-ben megindult, ám az engedélyeztetett vázlatokat 1928-ban módosították. Eltűnt a földszinti kis télikert, az előkertek vonalát lekerekítették. A főbejárattól jobbra tervezett garázs helyére üzlet került. Az alagsori mozi végül színházként nyitott meg, közben módosult a férőhelyek száma és a páholyok kialakítása is. A mozi hosszmetszetéről fennmaradt rajzon már feltűnnek a csillárok, fali lámpák, az ajtók és páholyok díszei is.

Habár a második tervsorozatban az emeletekről nem találhatóak rajzok, azok egész biztosan változtak az 1927-es eredetikhez képest, mert a ház jelenlegi állapotában mind a belső udvarok és függőfolyosók alakja, mind a lakások mérete és beosztása eltérő az olyan lakásokban is, amelyek nagyobb átalakításon soha nem estek át. A lakások mérete az 1 szobástól a 4 szoba-hallosig terjed, attól függően, hogy a ház melyik részén (belső udvar, térre néző homlokzat vagy rizalit) helyezkedik el, de a cselédszoba és a fürdő még a legkisebbekből sem hiányzott. Lakások leválasztásáról csak néhány dokumentum tanúskodik. Az egyik ilyen irat egy költségvetés az 5. emelet 12. számú lakás leválasztásához Somos Dezsőné részére 1954-ből, a másik, szintén az ötödiken, az 1. számú, 3 szoba hallos lakás átalakítása egy 2 szoba hallos és egy 1 szoba hallos otthonná. A ház lakásainak száma tehát nőtt: az 1989-es alapító okiratban 107, annak 2009-es módosításában pedig már 109 lakás szerepel. Ezeknek a lakásoknak egy része az udvarra néző tetőtérben lett kialakítva.

Változások a színház kialakításában is történtek az évtizedek során. 1937-re a Bethlen téri Színház csődbe ment, mozivá alakítása után Hollywood Filmszalon néven nyitott újra és különböző neveken működött a 80-as évekig, amikor ismét színházként kezdték használni. Természetesen a funkcióváltások átalakításokkal is jártak. Az intézmény történetét és a rajta esett változtatásokat legutóbb Ráday Mihály foglalta össze részletesen, ismétlés helyett ebből csak annyit emelnék ki, hogy az eredetileg galériás előcsarnokot álmennyezettel fedték le, a nézőtér iránya megfordult, karzatát és díszítését pedig egy ideje fekete lepel fedi.

A ház és a színház felépülését sokan nagy érdeklődéssel figyelték, a Színházi Élet képes beszámolót jelentetett meg az építkezésről, melynek köszönhetően számos, abban részt vevő kivitelező neve maradt fenn. A szakma köreiben is feltűnést keltettek a Handlovics és Horváth Felvonóipar legmodernebb nagy teljesítményű felvonói, amelyek egyikéről (és az egyenruhás liftkezelőről) a cikk fényképet is közölt.

A lakatos-és redőnymunkákat Gerő és Győry lakatosáru- és redőnygyára készítette. A kor szaktudásának magas színvonalát bizonyítja, hogy ezek a redőnyök még ma is több lakásban problémamentesen működnek. A festő- és mázoló munkákat az Angyal utcai Grünwald és Vásárhelyi cég végezte. Az összes fehér és színes falburkoló munkálatot Berényi Béla padló- és faburkoló vállalata készítette. Talán nem véletlen, hogy székhelye pont az Akácfa utca 4-ben volt, abban az épületben, amelyet szintén Rákosi Jakab építtetett, sőt a korabeli cím-és lakásjegyzék szerint ekkoriban ott is lakott.

A ház teljes története ide kattintva letölthető pdf formátumban.

A ház programjai

További házak a közelben