2021. January 8. A hangosfilm és a Bauhaus találkozása a budapesti mozikban

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A mozi és a filmvetítés története Magyarországon 1896-ra nyúlik vissza. Bár az új műfaj elterjedésének a millenniumi ünnepségek is lendületet adtak, eleinte inkább mulatókban és kávéházakban terjedt el a kinematográfia. A 19. század első évtizedében önállósult a moziszakma, és ekkor létesültek egyre-másra az új típusú szórakozóhelyek, vagyis a mozgóképszínházak.[1]

Az új műfaj népszerű volt, mégis az 1920-as években a hangosfilm megjelenése hozott igazán nagy áttörést. Budapesten 1929-ben vetítettek először hangosfilmet a Fórum moziban, amely 1926-ban nyitott meg a Kossuth Lajos utcában (ma Puskin moziként működik). 1932-re a budapesti mozik már szinte csak hangosfilmeket vetítettek, 1936-ra pedig a vidéki mozik is áttértek az új technikára. A modern berendezések beszerzése és a szükséges korszerűsítések miatt sok mozgóképszínházat felújítottak, sok újat nyitottak, ám sok régebbi mozi nem állt át a modern technikára, ami egyet jelentett a bezárással. 1928-ban egy belügyminisztériumi rendelettel korlátozták a kiadható moziengedélyek számát, 1934-től azonban újra fellendült az új mozik alapítása.

Az 1930-as évekre jellemző moziépítési láznak köszönhetően több, a korban modernnek számító, belső kialakításában Bauhaus-jegyeket magán viselő mozi nyitott meg. Jelen cikk ezért olyan 1930-as években épült jelentősebb budapesti mozikat mutat be, amelyek belső kialakításában fellelhetők a Bauhausra jellemző jegyek.

A korábban már működő, de új épületbe költöző moziknak ékes példája az eredetileg 1910-ben megnyitott Simplon mozi, amelynek 1934-ben új épületet tervezett Preisich Gábor és Vadász Mihály a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úton. Ez volt az első olyan modern tervezésű mozi, amelyet egy bérház aljába álmodtak meg eredetileg is. Az épületet az 1934-ben az adómentességi rendelet által megszabott határidő miatt viszonylag gyorsan húzták fel vasvázas alapokra, amely technológia bár költséges volt, az időbeli megszorítások miatt döntöttek mellette. A mozi nézőterén 630, a vászon felé forduló íves széksorokba rendezett ülőhely állt az érdeklődők rendelkezésére. A mozit később Újbuda mozivá keresztelték át, majd 1961-ben Bartók mozi lett belőle. A mozi 1998-ben bezárt[2], ma üzletek és éttermek működnek a helyén.


A Simplon mozi a Horthy Miklós út 62-64. szám alatt
Forrás: www.ilyenisvoltbudapest.hu
Szintén moziként a múlt homályába vész a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházában, a Kálvin tér közelében 1935-ben megnyitott Savoy (később Vörösmarty) mozi. Az eklektikus stílusú belső udvaros bérházban ellipszis alakú nézőtérrel tervezte meg a mozit Asztalos Béla építész, aki korábban már több mozi átépítésén is dolgozott. A Savoy mozi esetében is még újdonságnak számított az íves alaprajzú nézőtér, ám az elkövetkező időszakban egyre elterjedtebbé vált ez az elrendezés. A mozi természetes szellőzésének biztosítására – más moziknál is megfigyelhető módon – az udvari részen a nézőtér felett nyitható kupolát terveztek. A mozi helyén ma kávézó és kulturális központ működik.


Vörösmarty mozi (1959)
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A budai Átrium mozi egy romos állapotú földszintes lakóház helyén épült 1935-ben. A mozi előcsarnoka az utcai frontról nyílik, míg az épület hátulsó részében kapott helyet a nyitható tetejű nézőtér. A nézőteret az első tervek szerint az alagsorban helyezték volna el, végül azonban a földszint adott neki otthont. A Simplon mozinál is alkalmazott acélvázas szerkezet révén lehetőség nyílt a könnyed, horizontális ablaksáv által tagolt homlokzat kialakítására. Az előcsarnok tág terével, tükörburkolatos oszlopaival és fekete-fehér-vörös színösszeállításával Kozma Lajos építész munkáját dicséri.[3] Az előtér maradt meg leginkább eredeti állapotában, a nézőtér azóta nagyrészt átalakult. A nézőtér érdekessége volt, hogy a filmvetítések alatt a teljes sötétségben csak a vetített kép világított, valamint a mennyezetbe beépített 1600 kis nyílás – amelyeknek szellőző funkciója volt – adott egy kis fényt a teremnek, mint egyfajta „égbolt”. A mozi a 2. világháború után 1947-ben nyílt meg újra, Május 1. mozi néven, 1990-ben azonban visszakeresztelték Átrium mozira.[4] A mozit 2001-ben bezárták, utoljára Török Ferenc Moszkva tér című filmjét vetítették itt. Ugyanezzel a filmmel nyitotta meg újra kapuit 2012-ben, napjainkban elsősorban színházként működik.


Az Átrium mozi 1935-ben
Forrás: www.egykor.hu

A modern mozi- és bérházegyüttesnek szembetűnő példája még a mai Jászai Mari tér (1950-ig Rudolf tér [5]) közelében épült Lloyd (később Duna, majd Odeon-Lloyd) mozi, amelyet 1937 októberében adtak át a nagyközönségnek.[6] A tervezők, Hofstätter Béla és Domány Ferenc a ferde foghíjtelek formájából adódó lehetőségeket olyan módon használták ki, hogy hátra helyezték a nyitható tetejű nézőtermet. Kihívást jelentett számukra a tűzbiztonsági problémák megoldása, ugyanis a lakóházat és a mozit egymástól függetlenül kellett kialakítani, megfelelő mennyiségű kijáratot kellett biztosítani, valamint a lakóépület miatt 600 főben kellett korlátozni a mozi befogadóképességét. A mozi egészen 2012-ig működött, jelenleg jazzklubként üzemel.


Hollán Ernő (Fürst Sándor) utca a Szent István körút felől nézve, szemben a Duna mozi (1964)
Forrás: fortepan.hu

1937-től újabb lendületet kapott a moziépítés, amit minisztériumi szinten is támogattak. A mozik száma összességében azonban nem növekedett, mert sok rétegmozi zárt be ebben az időben: kertmozik, egyetemi és gyári mozik. Az új városrészekben (Németvölgy, Újlipótváros), új lakótelepeken (Pongrác úti, Valéria-telep), illetve a folyamatos fejlődésben lévő Kőbányán és Óbudán épültek elsősorban új mozik.

A belvárosban sem állt meg a moziépítés. A mai Dohány utca és Károly körút sarkán nyitott meg a nagyközönség előtt a Broadway Filmszínház, amelynek belső kialakításában a Bauhausra emlékeztető jegyek voltak felfedezhetők. Ezek jelentős része napjainkban is megcsodálható. A mozit egy már meglévő hatemeletes bérpalota aljában alakították ki Domány Ferenc és Wellisch Tibor tervei alapján. Budapesten ez volt az egyetlen mozi, amelynek nézőtere a föld alatt helyezkedett el, így a háború alatt a légiriadók alatt sem kellett megszakítani a vetítéseket.[7] A mozit Y alaprajzúra tervezték, így a bejárat és a kijárat az utcaszinten elkülönült egymástól, a nézőtér pedig lejjebb, a mozi belső végében volt megtalálható. Mivel a nézők máshol érkeztek és távoztak, a bejárathoz képest az egy szinttel lejjebb elhelyezkedő ruhatárból lifttel küldték fel a földszintre a kabátokat, hogy azokat az előadás után ott vehessék át a távozó vendégek. A mozi 1957-től Filmmúzeum néven folytatta tevékenységét, majd 1991-től újra Broadway mozi lett. 1998-ban bezárt, és 2004-ben egy teljeskörű felújítást követően – amelynek során törekedtek az eredeti Bauhaus-jelleg megőrzésére –, Belvárosi Színházként nyitotta ki újra kapuit a nagyközönség előtt.[8]


A Broadway Filmszínház nézőtere
Forrás: bp-mozitortenet.hu

Az 1930-as években terjedt el a neonfény használata, ami megfigyelhető a moziépítészetben is. Az új mozgóképszínházak homlokzatai impozáns, az esti kivilágításban figyelemfelkeltő módon megkomponált építészeti alkotások voltak, amelyeknél fontos szerep jutott a neonvilágításnak. A más európai országokra jellemző, erőteljesen kivilágított moziutcák azonban Magyarországon nem alakultak ki. Szintén eltérő tendencia hazánkban, illetve Budapesten, hogy a modern mozik elsősorban mozi-bérház együttesként jelentek meg, nem pedig különálló épületekként.

Az 1930-as években jellemző volt, hogy a moziipar elsősorban a nézők igényeit kielégítő édeskés vígjátékokat gyártott, amelyeket megelőzően a kormányzat propagandaeszközeként híradót vetítettek.[9] Ebben az időszakban egyre szigorúbb, politikai indíttatású szabályok vonatkoztak a mozikra. Kötelező volt például a Magyar Filmhíradó filmjeinek lejátszása, valamint a moziknak jelentős részben magyar filmeket kellett játszaniuk. 1939-től a minisztérium előírta az oktató, nemzetnevelő filmek lejátszását, és megtiltotta a vélemény- és tetszésnyilvánítást. Ez utóbbi kitétel azonban nem csak a politikai jellegű véleményre vonatkozott, hanem az általános viselkedésmódra is, ugyanis a színházzal ellentétben a mozikban eredetileg szabadabbak volt a viselkedési normák filmvetítés közben. Az 1940-es évek elején megkezdődött a zsidóság jogainak korlátozása ezen a téren is, 1941-ben visszavonták a zsidók moziengedélyét, 1944 májusától pedig zsidó származásúak nem látogathattak nyilvános szórakozóhelyeket, így mozikat sem.

Az 1940-es évek elején jelent meg Magyarországon a mozik egy új típusa, a híradómozi, amelynek elterjedésében szerepet játszhatott a háború is. Budapesten a Váci utcában nyílt meg az első Híradó mozi a Belvárosi Színház helyén. A Nagykörút és Dohány utca sarkán is nyílt egy Híradó mozi, amelynek építésze, Münnich Aladár egyedi módon a legömbölyített épületsarokhoz tervezte a bejáratot.[10]

Az 1930-as években a kulturális életnek új lendületet adtak a város különböző szegleteiben sorra épülő új mozik, azonban ezek csak néhány vonásban rejtettek új építészeti megoldásokat, a városképre nem voltak olyan döntő hatással, mint más városokban. A második világháború miatt sok esetben a feledés homályába vesztek ezek az intézmények, mégis szerencsére sok, abban az időszakban épült mozi belső tere még napjainkban megcsodálható – igaz, sokszor más funkciót látnak már el.


Török Orsolya, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Nyitókép: Az Átrium mozi 1935-ben
Kép forrása: www.egykor.hu

FORRÁSOK:
[1] budapestcity.org/11-egyeb/szabadido/cikkek/a-magyar-mozi-tortenete-hu.htm
[2] www.ilyenisvoltbudapest.hu
[3] Fabó Beáta: A moziépítészet és a város, In: Budapesti Negyed 1997/2-3.
[4] egykor.hu/budapest-ii–kerulet/atrium-haz-atrium-mozi/2945
[5]  zoldkalauz.hu/jaszai-mari-ter
[6] kep-ter.blogspot.com/2015/03/az-egykori-lloyd-mozi-tortenete.html+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=uk
[7] http://pestbuda.hu/cikk/20180319_regi_mozik
[8] https://fovarosi.blog.hu/2010/12/29/belvarosi_szinhaz
[9] https://mnm.hu/hu/kiallitasok/magyarorszag-tortenete-ii/18-terem
[10] Fabó Beáta: A moziépítészet és a város, In: Budapesti Negyed 1997/2-3.