2017. January 24. Hültl Dezső


Máramaros 1870. április 6. – 1946. július 11.

Apja Hültl József bányahivatalnok volt, aki az 1880-as években a Hunyad megyei Nagyágon dolgozott, majd a Felvidéki Bányakerület igazgatója lett Selmecbányán. Hültl Dezső ezért gimnáziumi tanulmányait magántanulóként kezdte a gyulafehérvári katolikus gimnáziumban. A 2. osztálytól a budapesti piarista gimnáziumban tanult, ahol 1888-ban jelesen érettségizett, majd 1892-ben a József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Professzora, Hauszmann Alajos így írt róla: ?nagy szorgalma és tehetsége, valamint szimpatikus egyénisége ? felkeltette a figyelmemet. Negyedéves építészi hallgató idejében egy központi templomot tervezett, mely munkája az akkori évfolyamban egyike volt a legjobbaknak.?Építészi pályáját ezért (a budapesti 4. hadtest tüzérezredénél letöltött egy éves katonai szolgálat és a tiszti vizsga letétele után) Hauszmann mellett kezdte 1893 októberében a budai vár építkezésének művezetőségén. Kapcsolatuk hamarosan még szorosabbá vált, mert 1899. március 21-én a budai Mátyás templomban Hültl feleségül vette főnöke lányát, Hauszmann Gizellát. Apósa megbízásából ő készítette a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotájának részletterveit, és ő vezette az építkezést is. A Várépítő Bizottság megbízásából lett az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar részlegének egyik rendezője, ahol a XII-XV. egyesített főcsoportok előadója volt. 1902-ig dolgozott a várépítő művezetőségen.1895-ben tanulmányutat tett Olaszországban, ahol az antik és reneszánsz emlékeket tanulmányozta. ?Itten lelkét a hatalmas impressziók annyira lebilincselték, hogy ettől fogva egészen a háború kitöréséig minden évben Itáliába lezarándokolt. Főleg Róma vonzotta őt, és itt a pápai műértő gond és hatalom szülte vatikáni művészet állott a látottak focusában?.[1] Részben utazásainak eredménye Giovanni Lorenzo Berniniről írott értekezése, amellyel 1906-ban Magyarország első építészdoktora lett.1898-ban Hauszmann mellett a Műegyetem tanársegédje, majd adjunktusa lett a Száraz- mű- és vízépítéstani tanszéken. 1910-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett ?lakóházak tervezése? tárgykörben. Hauszmann nyugdíjba vonulásakor, 1911-ben a száraz-, mű- és díszépítéstan, valamint az újkori építészettörténet helyettes tanárává nevezték ki. 1912 szeptemberétől már Hauszmann helyett ő tartotta az előadásokat, majd 1913. július 28-án rendes egyetemi tanári kinevezést kapott, és katedráján egészen 1940-ig tanított. ?Közel három évtizeden át hirdette meggyőződéstől átfűtött, fascinálóan színes előadásokkal az architektúra örök igazságait, és előadásai mindig igaz élményt jelentettek hallgatói számára. (?) Hallgatóihoz való viszonyát a meleg közvetlenség jellemezte, de briliáns rajzokkal kísért magas szintű előadásaival megkülönböztetett tekintélyt és tiszteletet tudott önmaga és az egyetem iránt biztosítani? ? írta róla Rados Jenő.[2] 1917?1919 között Hültl Dezső a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja, 1930?1932 között pedig az egyetem rektora is volt.
A Műegyetem képviselőjeként 1931 és 1939 között tagja volt az országgyűlés felsőházának.
Sírja a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleum hátsó falánál van bátyjával, Hültl Hümér (1868?1940) egyetemi sebészprofesszorral együtt.
(Forrás: hu.wikipedia.org)