2017. January 31. Steindl Imre

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Pest, 1839. okt. 29. – Bp., 1902. aug. 31.

építész, műegyetemi tanát, az MTA l. tagja (1898). Tanulmányait a budai műegy.-en 1859-ben és a bécsi képzőművészeti ak.-n végezte. 1869-ben a budai műegy.-en h., 1870-től r. tanár. Eklektikus művész, kinek érdeklődése előbb a reneszánsz, utóbb a gótika formavilága felé fordult. Főbb művei: a bp.-i új városháza (1870 – 72, Váci u. 62 – 64.), a Múzeum körúti egy.-i épület (1880 – 83), a bp.-i, Rózsák tere plébánia templom (1897 – 1900) s mindenekelőtt a neogótikus Országház (1884 – 1904), mely az angol gótikát és részben barokk elemeket ötvöző kialakításával egyedi jellegével a korabeli parlamentépületek kiemelkedő példája. Több műemlék restaurálása is fűződik nevéhez, így a vajdahunyadi váré (1870 – 74). a szegedi ferences templomé (1876), a kassai székesegyházé (1877) stb. – Írásai: A kassai székesegyház (Bp., 1896); Az új országházról (Bp., 1899). – Irod. Csányi Károly: S. I. (Művészet, I. 1902); Csányi Károly: S. I. emlékezete (Magy. Építőműv. 1952. 3. sz.); Egri Mária-Wellisch Imre: Az Országház (Bp., 1956); Zakariás G. Sándor: Budapest (bibliográfiával Bp., 1961).