This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    A telek 1905-ben került a Hubay család tulajdonába. Hubay Jenőné szül. Cebrián Róza grófnő és Cebrián Mária grófnő kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, melyben előadják, hogy a 2577. hrsz számú ingatlan megvételére ideiglenes adásvételi szerződést kötöttek, mely szerződés véglegesítését attól tették függővé, hogy a szomszédos, Margit rakpartra néző 3426/11 hrsz fővárosi területet a főváros hajlandó-e négyszögölenként 250 K értékben telekhez hozzácsatolni. A fővárosi tanács a telek forgalmi értékét 300 K-ban határozta meg, mely után Cebrián Mária grófnő elállt a vételtől, viszont Cebrián Róza fenntartotta egyedül is vételi szándékát négyszögölenként 280 K áron, amelyet a közgyűlés elfogadott.

    Az ötemeletes bérházat Goll Elemér tervezte 1911-ben, a kivitelezést Nagy Lajos és Kabos Hugó építész és építőmesterek vezették. Az U alakú beépítés belső udvarát a fő utcai és Margit rakparti szárny és az őket összekötő keskeny középső épületrész határolja. Ebben a középső szárnyban az épület középpontjában kapott helyet a lépcsőháza, a kétkarú, húzott fokokból álló lépcső tágas orsóterében lifttel. Az épületnek nincs külön cselédlépcsője. Mind a Fő utcára, min a Margit rakpartra néző homlokzat hármas tagolódású, szimmetrikus. Mindkét homlokzat azonos elemekből építkezik, a köztük lévő különbség a mögöttük található eltérő funkciókból adódik. Míg a Margit rakparti szárnyban a terepviszonyokból adódóan lehetőség van ablakos pincehelyiségek kialakítására, addig a Fő utca felől a járdaszint megegyezik a földszinti padló szintjével. Itt kap helyet az épület tengelyében a bejárat, két oldalán egy-egy üzletportállal. Az épület teljes egészében alápincézett. A bejárat alatti pincerészben kiadó raktárok helyezkednek el, míg a rakpart felé a pincék mellett egy szuterén lakást is terveztek. A földszinti üzletek a belső udvar felé raktárral csatlakoznak. A tervező a leendő bérlők számára egy viszonylagos szabadságot biztosított a portálhomlokzat kialakításával. Az üvegosztásoknak köszönhetően lehetőséget ad az üzletben karzatok kialakítására.
    Az épületben már nincs az emeleteken folyosóról megközelíthető közös illemhely. Egyedül a földszinten található két wc, melynek közös beltere a belső udvarra nyílik. Vélhetően a földszinten kis szoba-konyha-kamrás lakásban lakó házmesterék és az üzlet bérlői használták annak idején. A bérház két lakása, amiben nincs fürdőszoba és wc ez a házmester lakás és a szuterén lakás. Az emeleteken a lépcsőház két oldalán két egyforma beosztású és megközelítőleg egyforma méretű otthon kapott helyet. A bejárati ajtón belépve, a mai szemmel tágasnak tekinthető előszobába érkezünk, amelyből nyílik a kis világítóudvarra néző fürdőszoba, a két illemhely és egy kis előtér, ahonnan a konyhába lépünk be. Ugyan bevilágítóudvarnak, lichthofnak hívják, de ebben az esetben kis méretei miatt inkább szolgált szellőzésre, mint tényleges bevilágításra, különösen az alsó szinteken. A konyhák ezzel szemben már egy tágasabb bevilágítóudvarra néztek, és a konyhákból nyílt a karma és a belső udvarra néző cselédszoba is. Az előszobából az ebédlőn át a gyerekszobába lépett az ember, ha pedig egyenesen ment tovább akkor a nappali jutott, melynek kiugró ablakfülkéje a két oldali erkélyekkel hangsúlyos homlokzati elem. A nappali két oldalán kapott helyet a háló és az úri dolgozó. A padláson az eredeti terveken a Margit rakpart felőli szárnyban egy műterem lakás található. Ez a műteremből, és két szobából álló lakás kamrával, fürdőszobával és wc-vel rendelkezett ugyan, de konyhája nem volt. Művészember úgy látszik nem főzött, hanem vagy kifőzdébe járt, vagy hozatta az ennivalót. Az első terveken szereplő közös ruhaszárító padlásból később szoba-konyha-kamra lett, a lépcsőház túloldalán lévő mángorlót, és mosókonyhát a hozzá kapcsolódó illemhellyel, valamint a padlásteret megtartották.

    Az építtető Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő (1870-1944 ) volt. A spanyolországból származó mágnáscsalád eredeti neve Cebrián y Figuerollas, Cebrián Róza grófnő nagyapja, az osztrák tábornok Gróf Cebrián Antal Magyarországon telepedett le és akit 1827-ben vettek fel a magyarországi honfiúsított mágnások közé és kapott grófi címet. A család székhelye ekkor még Nógrád megyében, Füleken volt, itt született édesapja Gróf Cebrián László is 1823-ban. Róza 1870-ben született. Jó zenei adottságokkal rendelkezett és ennek köszönhetően ismerkedett meg az 1880-as évek végén Hubay Jenő hegedűművésszel, a Zeneakadémia fiatalon is nagymúltú világot járt tanárával, akivel számos közös koncertet adtak. Hubay 1891-ben kérte meg a grófnő kezét, de Róza apja ellenezte a házasságot. A fiatalok ekkor elhatározták, hogy az apai akart ellenére is egybekelnek és három év múlva Róza 21. születésnapjának reggelén összeházasodtak. Az esküvőn jelen volt az örömapa is, aki ekkorra már megbékélt lánya döntésével, és miután meggyőződött “arról, hogy leánya még az apai akarattal dacolva is, követni fogja szive vonzalmát, maga sem ellenezte többé a házasságot és sajátkezüleg irt levéllel hívta meg Hubay Jenőt a hivatalos eljegyzésre. A szalatnyai kastélyban volt az ünnepélyes kézfogó s ugyanakkor váltott jegyet Bem huszárkapitány a gróf másik leányával, Mária grófkisaszszonynyal”

    Az ifjú pár a Fő utca 21. szám alatt építettet magának palotát, ami aztán évtizedeken keresztül a Magyar zenei élet egyik központja lett. A szomszédos Fő utca 23. szám alatti telken 1911-ben épült fel bérházuk, amely 1938-ig volt az akkorra megözvegyült Cebrián grófnő tulajdonában. 1938-ban az ingatlant odaajándékozta fiának, Hubay Cebrián Andornak. A második világháború után a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi (4. számú törvényerejű rendelete egyes házingatlanok állami tulajdonbavételről) alapján a házat, a többi bérházhoz hasonlóan államosították.

    Hubay Cebrián Andor (1898-1971) Hubay Jenő és Cebrián Róza fia, festő, szobrász, újságíró. 1945 és 1947 között a herendi porcelángyár igazgatója. 1945-től kezdve egyre több jel vetítette előre az államosítás bekövetkeztét, korlátozták a gyár exporttevékenyéségét és a vállalat vezetőségével szemben is egyre több volt a hatósági fellépés. Hubay Cebrián Andor lakásán is házkutatást tartottak, tisztségéről 1947-ben lemondott. Lemondásában a koncepciós vizsgálatok mellett “a végső pont az lehetett, amikor a magyar kormány megbízására egy 345 darabos készletet kellett készíteni Sztálin számára. Ezek az alkotások végül 1947 októberére elkészültek; fontosságukat jelzi, hogy a csomagolásra váró alkotásokat személyesen Dinnyés Lajos miniszterelnök tekintette meg a gyárban. A megrendelés nemcsak morálisan, hanem pénzügyi szempontból is problémát okozott, hiszen az ígéretekkel ellentétben a vállalat még november közepén sem kapta meg a készlet árát.” 1947. évi december hó 10-től Hubay Cebrian Andor a Norvég Királyság Budapestre kinevezett tiszteletbeli főkonzulja. 1948-ban norvég feleségével Norvégiába költözött, ezután Portugáliában telepedett le.

    Teljes dokumentáció ITT

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    Houses nearby