This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    1926 óta ebből az ötemeletes, neobarokk stílusú épületegyüttesből irányítják a főváros közösségi közlekedését. Eredetileg a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság – a köznyelvben csak Beszkárt – székháza volt, majd az 1968-ban létrejött BKV Zrt. örökölte meg. Főbejáratát a főváros címere “koronázza”. Itt működik Budapest egyik utolsó, díszes páternosztere, mely a mai napig nagy népszerűségnek örvend.

    A Beszkárt székház egy több iroda-, műhelyépületből és garázsból álló épületegyüttes, amely 1926-ban épült a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. megbízásából, akiknek ugyanezen évtől van a tulajdonában a budapesti tömegközlekedés. Az épületet a vállalat magasépítési osztálya, az utcai homlokzatot és a belső berendezést pedig Wälder Gyula tervezte. A neobarokk stílusú épület kivitelezése ifj. Waller József irányításával történt. A székházat az építése óta többször is átalakították az elmúlt évtizedek alatt, illetve megannyiszor hozzáépítettek, valamint modernizálták.[1] Itt található a főváros kevés fennálló páternosztere közül az egyik.


    A BSZKRT székházának Akácfa utcai homlokzata (1934)
    Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01531600]

    | „A főépület ötemeletes, magastetős és középfolyosós építmény, ami összekötő szárnnyal kapcsolódik az alacsonyabb, oldalfolyosós rendszerű és jóval egyszerűbb melléképületekhez. A páternosztert, a körülötte forduló háromkarú főlépcsőt és a lifteket a főbejárat tengelyében helyezték el, az utcai és az udvari szárny csomópontjában. Az Akácfa utcai főhomlokzat hármas tagolású, de az átépítések során további három tengellyel bővült. Közepén a hét tengelyes, rusztikus pillérekkel tagolt középrizalit emelkedik ki, amelynek centrumában a főkapu áll. Az első és a második, illetve negyedik és az ötödik emelet között vízszintes hornyolású osztópárkány húzódik. A magasföldszint és az első emelet szintjét műkő burkolattal látták el, az erkély feletti részt pedig levakolták. A vörös műkőkeretes ablakoknál a felsőbb szintek díszítő elemei az álerkélyek. Így az épület egyfajta kompozit-barokk, sohasem volt, de lehetséges palotahomlokzatot alkot. Az épületegyüttes keretes kapuzatú, félköríves főbejáratát, két oldalán egy-egy szárnyas kerékkel, a főváros címere koronázza. Az eredeti épület bal alsó sarkában lévő kocsibejárót pedig az ornamentális díszítésű kőkeret felett elhelyezett, korona alakú foglalatban világító lámpa emeli ki. A főkapun belépve a dongával fedett, márványburkolatú lépcsőfeljáró és faburkolatú előcsarnok fogadja a látogatót. A páternoszter mellett balra indul felfelé a rózsaszínű műmárvány faburkolattal ellátott főlépcső, amelynek ívét sárgaréz fogódzó követi.” Az első emeleten található az ülésterem, a vezérigazgatóság, a titkársági iroda és a kistanácsterem. „Az épület negyedik emeletén van az erősen átalakított karzatos díszterem, amely eredetileg színes műmárvány falpillérekkel és egy vörös rácsozatú kandallóval fogadta a vendégeket.”

    Az épület bútorait anno a legendás Lingel és fiai céggel készítették. Az 1970-es években a Beszkárt épület adott helyet a Stúdió K avantgárd színtársulat előadássorozatának, amely a korszak színházkultúrájának kiemelkedő eseménye volt.[2]

    Képek forrása: Ország-Világ, 1926. 47. évf. 31-32. sz. p. 233-234. [ARCANUM]

    Még 1936-ban az épület Kertész utca 16. szám alatt lévő része egyemeletes lakóház volt, amelynek a földszintjén Pesti Ernő és Pesti Emil birtokolt egy műhelyt. Szintén ebben a házban kérvényezte Fazekas Sándor, hogy egy varróműhelyt létesíthessen.[3] Ekkor már az épület első emeletén, illetve a Kertész utca más házaiban bérelt irodákat a BHÉV központi igazgatása. 1934-ben irodahelyiségekké alakították át a székház Akácfa utcai földszintjén lévő bérlet-jegypénztárát, amelynek az alagsorban létesítettek megfelelő helyiséget.[4] 1945 októberében bombatalálat miatt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa magasépítési osztálya és a Magyar Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium vasúti műszaki szakosztálya határozatot hozott, hogy fel kell mérni és újítani a Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca 10. szám alatt lévő harmadik emeleti födém és lapostető részét. 1948-ban az Akácfa utcai rész földszintjét felújították és a dolgozók részére büfét, valamint klubhelységet létesítettek. 1950-ben a Nagyatádi Szabó utcai szövetkezeti boltot áthelyezték a volt tantusz raktár helyére.[5]


    Videó forrása: YouTube [BKV]

    1960-ban az első emeletre helyezték át az épületben található ebédlőt, tálalót és a fehér mosogatót – az így felszabadult alagsor helyet adott egy korszerűbb konyha kialakítására, amely megfelelt a korabeli egészségügyi előírásoknak. Az étterem és a konyha összekötésére ételfelvonót alakítottak ki, amely motorral és kézzel is üzemeltethető. Ezt a Magyar Felvonógyár Tervezési osztálya tervezte. 1961-ban új csatornázási rendszert létesítettek, amely korszerűbben vezeti el a konyhából a szennyeződést. Ez az átalakítás azért volt szükséges, mert az akkori feltételeket már nem elégítette ki a vízelvezetés. Ez év tavaszán a Kertész utcai irodákat nagyban át akarták alakítani. A földszinten a meglévő irodahelyiségeket és a női WC-t egymásba akarták csatolni, hogy újabb irodákat és egy telefonközpontot alakítsanak ki ezekből. Az irodahelyiség parkettaburkolatot kapott, a telefonközpont pedig hézagmentes padlóburkolatot. Az első emeleten a zenetermet irodahelyiséggé tervezték alakítani, hajópadló parketta burkolattal és egy-egy mosdó kialakításával. A harmadik emeleten az akkori irodákat ketté akarták osztani, továbbá a negyedik emeleten a fénymásoló és a tervtár helyiségét külön akarták választani egy válaszfallal, hogy részben iroda, részben fénymásolóhelyiség legyen. Az udvari szárnyban lévő irodát is ketté akarták választani, ezenkívül a távirda melletti helyiséget is le akarták választani és kifesteni azt. Azonban néhány hónap múlva menetközben felmerülő műszaki módosításokat eszközöltek, így csak az alábbi átépítések valósultak meg: a földszint változatlan maradt, az egyes leválasztások csak vékonyabb 6 cm-es téglából dróthuzal merevítésű fallal valósultak meg és a negyedik emeletre még terveztek egy mosdót, de azt végül nem lehetett kivitelezni. Ugyanezen az emeleten az elválasztásokat előtér kialakításával kellett megoldani. 1966-ban a kerületi tanács engedélyezte, hogy egy hatszemélyes, 450 kg teherbírású felvonót létesítsenek az épületben. 1970 októberében telefonközpontot létesítettek, így felhasználásra került a Kertész utcai főbejárattól a kocsibejáróig terjedő földszinti terület és a HÉV irattár területe ennek az utcának a traktusában. Kétezer vonalas telefont szereltek fel, két gépteremmel, erősáramú helyiséggel, kezelőszobával, kezelői pihenőhelyiséggel, műszerészszobával, irodával és raktárral, öltözővel és mosdóval, akkumulátorhelyiséggel, savkamrával és szellőzőgépházzal. 1977-ben hatvan napon belül kötelezték a székház vezetését, hogy a raktárhelyiségek ajtajára megfelelő szellőzést alakítsanak ki, vagy a hideg- és melegvíz-csövek falon történő átnedvesedésének tömítését oldják meg. Ez év június 3-án kicserélték a régi körforgót, vagyis páternosztert, amely 2400 kg teherbírású lett, 30 személyt képes szállítani és 0.25m/sec a sebessége. 1979-ben a Kertész utcai áramátalakító épületében székházi tornatermet alakítottak ki 10 főre közlekedővel, előtérrel, öltözővel, zuhannyal és mosdóval, szertárral és egy takarítókamrával. 1980-ban az áramátalakító emeletet átépítették túlzsúfoltság miatt, és felette plusz egy irodaszintet alakítottak ki. Az új szintet a székház Kertész utcai szárnyával egy fedett és zárt közlekedő köti össze. A szintkülönbséget lépcsők kialakításával oldották meg.[6]


    Wälder Gyula (1884-1944) magyar építészmérnök
    Kép forrása: Wikimédia Commons [Tambo]

    Wälder Gyula a két világháború közötti időszak igen kedvelt építésze volt, számos más épület kötődik a nevéhez. A fővárosban járva több historizáló, neobarokk stílusú épületével találkozhatunk. A háború utáni restaurációs tervei pedig nagyban meghatározzák Eger, Balassagyarmat és Gyöngyös belvárosának képét, de több köz- és magánépülete áll Szegeden és Miskolcon is.[7]

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. HU BFL - XV.17.d.329 - 34378
    2. Haba Péter - Szegő György: 111 év – 111 híres ház - 150 magyar építész. B+V Medical+Technical Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2003. pp. 76-77.
    3. HU BFL - XV.17.d.329 - 34378
    4. Fővárosi Közlöny, 1935. 46. évf. 20. sz. p. 7.
    5. HU BFL - XV.17.d.329 - 34378
    6. HU BFL - XV.17.d.329 - 34378
    7. Wikipédia [Wälder Gyula szócikk]

    Happened earlier

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 19:00
         
      • 14:00 - 14:30
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 20:00
         
      • 14:30 - 15:00
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 22:00
         
      • 15:00 - 15:30
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 26:00
         
      • 15:30 - 16:00
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 28:00
         
      • 16:00 - 16:30
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 30:00
         
      • 16:30 - 17:00
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 31:00
         
      • 16:45 - 17:30
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

      • 2021 November 9
        Tuesday
         
      • 33:00
         
      • 17:15 - 18:00
         
        Épületbejárás
        Vezetett épületbemutatás: Díszterem, Egri terem, gyorslift megtekintése, páternoszter kipróbálása. Max. 20 fő/séta, érkezési sorrendben, utolsó csoport indulása: 17:30

        Az épület nem akadálymentes, mosdó és lift használatára nincs lehetőség!

    Houses nearby