Programs of the house

Albertfalva OTI telep, Albertfalvai lakótelep

view on map
+17
  • Architect:

    Barát Béla , Novák Ede
  • Built:

    1929
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Opening hours:

    SZOMBAT 10:00–17:30; VASÁRNAP 11:00–16:00
  • Researched:

  • Parcel Number:

    43715, 43716, 43717, 43718, 43719, 43720, 43721, 43722, 43723, 43630, 43631, 43632, 43633, 43634, 43635, 43636, 43637, 43638, 43733, 43732, 43731, 43730, 43729, 43728, 43727, 43726, 43724, 43648, 43647, 43646, 43645, 43644, 43643, 43642, 43641, 43639, 43640, 43735, 43736, 43737, 43738, 43739, 43740, 43741, 43742, 43743, 43744, 43745, 43650, 43651, 43652, 43653, 43654, 43655, 43656, 43657, 43658, 43659, 43660, 43753, 43752, 43751, 43750, 43749, 43748, 43747, 43746, 43668, 43667, 43666, 43665, 43664, 43663, 43662, 43661, 43670, 43671, 43672, 43673, 43674, 43675, 43676, 43677, 43678, 43679, 43680, 43688, 43687, 43686, 43685, 43684, 43683, 43682, 43681, 43755, 43756, 43757, 43758, 43759, 43760, 43761, 43762, 43763, 43764, 43765, 43690, 43691, 43692, 43693, 43694, 43695, 43696, 43697, 43698, 43699, 43700, 43778, 43777, 43776, 43775, 43774, 43773, 43772, 43771, 43770, 43769, 43768, 43767, 43766, 43712, 43711, 43710, 43709, 43708, 43707, 43706, 43705, 43704, 43703, 43702
  • Second address:

    Építész utca, Fegyvernek utca, Vegyész utca és Karcag utca által határolt terület
  • Photo:

    Jobb Tímea
  • Research:

    Borbély Enikő, Tarnai Eszter, Lőrincz Andrea
  • Volunteers:

    Tarnai Eszter

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet
A társadalombiztosító rendszer átalakítása során 1927-ben hozták létre az Országos Társadalombiztosító Intézetet, amely Vass József népjóléti miniszter nevéhez fűződik. Egy 1928-ban bevezetett törvényi intézkedés alapján lehetősége volt a biztosítóintézeteknek arra, hogy a tartalékalapjuk 30%-át építkezésekbe fektessék. Az Országos Társadalombiztosító Intézet élt a lehetőséggel, így az albertfalvai építkezéseket is ebből támogatta. Az Országos Társadalombiztosító Intézet által ellátott feladatok az 1950-es évektől a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ irányítása alá kerültek.[1]


Szemelvény forrása: Uj-Somogy, 1928. 10. évf. 268. sz, p. 3. [ARCANUM]

A Dréhr-ügy
A jogász végzettségű Dréhr Imre Vass Józseftől politikai államtitkári lehetőséget kapott 1926-ban. Dréhr Imre a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt 1926-tól 1930-ig, ebben az időszakban stadionépítési törekvései voltak.[2] Vass József népjóléti miniszterként a szociális lakásépítésre helyezte figyelmét, így Dréhr törekvései nem valósulhattak meg, de a népjóléti miniszter államtitkáraként jelentős helyismerettel rendelkezett, így az általa javasolt telkek kerültek megvásárlásra.[3] A kiválasztott telek az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt terület volt, amelynek előnyei közé tartozott, hogy tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, mégsem központi helyzetű. A telkeket a megszavazott törvényjavaslat miatt meg tudta venni az Országos Társadalombiztosító Intézet, azonban további hitelt is fel kellett vennie. Az építkezéssel járó költségeket Vass József Dréhr Imre kezébe adta.[4]


Albertfalva, Karcag utca. (1935)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 9390; adományozó: Fortepan]

Az 1929-es év végén már beköltözhettek az első lakók a lakásokba. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem épültek pincék a lakásokhoz a közeli talajvíz miatt, az ezeket helyettesítő tárolókat pedig gyorsan fel tudták építeni.[5] Az ellenzéki képviselők bírálták az építkezések menetét, költséges befektetésnek ítélték, valamint kritikával illették, hogy a beruházás verseny nélkül került a vállalatokhoz, akik további alvállalkozóknak adták ki a munkát.[6][7] Később a munkálatok kifizetésének a hiánya is hozzátett az ügy kivizsgálásához, amelynek jelentős sajtóvisszhangja lett abban az időben.[8] A sikkasztással vádolt Dréhr Imre tárgyalása 1936-ban ért véget, amikor három és fél év fegyházbüntetésre ítélték. Az elsőfokú ítélet napján öngyilkosságot hajtott végre nyugtatók, altatók bevételével.[9]

Az albertfalvai lakótelep
Az albertfalvai lakótelep kisvárosias és jellemzően zártsorú beépítésű terület.[10] A lakótelep központi eleme az Abádi tér, amely fásított közkertként jelenik meg a tervlapokon. A Levelibéka játszóteret is magába foglaló téren emlékművet állítottak 2015-ben a tervezők és a híres lakók számára.[11] A lakótelep házai egységes boltívvel rendelkeznek, amely hasonlóságot mutat a szintén budapesti Magdolnavárossal.


Az albertfalvai OTI lakótelep területi elrendezése.
Kép forrása: Konczné Theisler Katalin, Nagy Márton DLA, Perényi Tamás DLA: Alacsony, sűrű beépítésű lakóházak. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Lakóépülettervezési Tanszék, Budapest, 2012. p. 185. Tájvédelem.hu

A lakótelepen földszintes, egy- és kétszintes házak találhatók. Az utcák végein jellemző az egyszintes ház, a Karcag utcában pedig minden ház két emelettel épült fel. A többi ház földszintes, amelyeknél a tetőtér több esetben beépítésre került a lakások alacsony alapterülete miatt. Pince nem épült a lakásokhoz, jellemzően tárolókat építettek a kertekbe.[12] Az épületek boltíves bejárattal rendelkeznek, ablakaikon pedig zsalugáter adja meg az egységes összképet. A legtöbb épületet az elmúlt években felújították, több esetben a bejárati ajtók íve csak díszítőelemként maradt meg, az ajtók és ablakok nem alkalmazkodnak az íves formavilághoz. A lakásokhoz előkert és hátsó kert is tartozik.


Szemelvény forrása: A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora, 1912. szeptember. Budapesti Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság, Budapest, 1912. p.362. [ARCANUM]

Egy 2012-ben megjelent rendelet előírásokat fogalmaz meg a lakótelep lakásaival kapcsolatban. Többek között ilyen szabályozás, hogy az előkertben nem engedélyezett a parkolás, építmény nem építhető rá. Előtető, klíma nem helyezhető el a homlokzaton, redőny helyett zsalugáter használható. A hátsó kertekbe szintén nem építhetőek építmények, a már meglévő tárolók nem bővíthetőek. Irányelvként tekinti a rendelet, hogy a „telep arculatához illeszkednie kell” minden átalakítási munkának.[13] Az építkezések után először bérbe adták a lakásokat, majd az 1970-es évektől a lakók kedvezményes áron megvásárolhatták azokat. Elsősorban tisztviselők és értelmiségiek engedhették meg maguknak a lakótelepen található kisvárosias hangulatú lakások bérlését.[14] Jelenleg fővárosi rendeletben védett épületegyüttesnek nyilvánították a lakótelepet.[15]

Az albertfalvai lakótelep bírálata
A Modern Építészet Nemzetközi Szervezete (CIAM) bírálta az elkészült lakótelep lakásait. Ellentervet készítettek annak bemutatására, hogy jobban funkcionáló lakásokat is lehetett volna építeni. Az ellentervet 1932-ben mutatták be, azonban nem került megvalósításra.[16] A Fővárosi Közmunkák Tanácsának mérnöke szintén bírálta a felépített lakásokat. Véleménye szerint a gyárak közé épített lakótelepen nem megfelelő a levegő minősége, valamint az előkészületi munkák (csatornázás, villanybevezetés) költségesebbé tették az építkezést. Ennek következménye pedig a magas lakbérek megfizettetése a lakókkal.[17] A területválasztást is bírálat érte, ugyanis a Duna miatt árvízveszélynek kitett területről volt szó. További problémaként merült fel az építkezés során a közeli talajvíz, ami a lakásokban hamar állapotromláshoz vezet.[18]

Az építészek
Barát Béla (1888-1945) magyar építész, művészeti író, aki lakótelepeket, iskolákat és bérházakat tervezett. Főbb művei közé tartozik az Országos Társadalombiztosító Intézet által támogatott albertfalvai lakótelep (1929-1930), a Rezeda utcai villa (1931), valamint a Georgia-bérház (1935).[19][20]

Novák Ede (1888-1951) magyar építész, aki Barát Bélával a Műegyetemen évfolyamtársakként ismerék meg egymást. Egyetemi évei alatt már különböző tervezőirodák munkatársa volt, a család anyagi támogatásának szükségessége miatt.[21] 1911-ben közös irodát hoztak létre, ahol Novák Ede feladata leginkább az alaprajzok elkészítése volt, Barát Béláé pedig azok művészi részleteinek kidolgozása. A közös irodájuk 1945-ig, Barát Béla haláláig működött. 1945 után Novák Ede állami tervezésekben vett részt. Dolgozott az Építéstudományi Központban, majd a Magasépítési Tervező Intézetben, a Mezőtervnél, a VÁTI-nál, majd a Közti-nél.[22] Közös munkáik közé tartozik a Wekerle-telep két lakóháza, a Napraforgó utcai kísérleti mintatelep, a Georgia-bérház. Az utóbbi bérház sikerének köszönhetően további felkéréseket kaptak: Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár, Hungária Gőzmalmok Rt. Nyugdíjpénztára. A Georgia-bérház tervezésével továbbá megkapták a Magyar Építőművészek Szövetsége Mester-díjat.[23] 1933-ban a párizsi kiállításon az építészpáros bérházai nyertek elismerést, amikor egy francia építészlap elegáns alkotásként értékelte a bérházaikat.[24]


Emléktábla: Az albertfalvai tisztviselőtelep (2012.09.17)
Videó forrása: YOUTUBE [Televízió Újbuda]

Híres emberek az albertfalvai lakótelepen
Maróczy Géza magyar sakknagymestert is szálak kötik az albertfalvai OTI lakótelephez. A Prágai-Magyar Hírlapban megjelent cikk szerint:

| „...a nagymestert otthonában, az albertfalvai OTI-telep egyik kies villájában találtuk, ahol a nyugalom és pihenés óráit tölti családi körben és kedvenc passziójának, a kertészetnek él.”

A cikk a következő világbajnoki rangadó kapcsán kereste meg a mestert, aki vezetőként fog részt venni a bajnokságon.[25]

Tersánszky Józsi Jenő pályafutása joggyakornokként kezdődött, azonban írói munkáiról vált ismertté a magyar irodalomban. Albertfalvai kötődését Rónai László idézi, miszerint

| „»Kiköltöztem Albertfalva új lakótelepére – írja a Nagy árnyakról bizalmasan című könyvében –, csónakot gyártottam s Dunára jártam vele, a Velencei-tóra bicikliztem, oda-vissza, napi kilencven és néhány kilométert. Regényt írtam. Kertészkedtem. De közben egy pillanatra sem hagytam abba a zenét.«”[26]

Verbényi István 1985-től 2001-ig volt Albertfalva plébánosa. 1993-ban alapító tagja volt az Albertfalvi Keresztény Társaskörnek, és igazgatója volt a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetnek.[27] A plébánia felújítása és a Bon Bosco Katolikus Általános Iskola megalapítása is a nevéhez fűződik.[28]


Szemelvény forrása: A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1943. január. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1943. p. 191. [HUNGARICANA]

Az Abádi téren 2015-ben felállított emlékmű a híres tisztviselőtelepi lakosok számára készült. A felirat tartalmazza Tersánszky Józsi Jenő író, Dr. Verbényi István Albertfalva volt plébánosa, Mályusz Elemér történész, Déri Gabriella operaénekesnő, Udvari Pál festőművész, Gyurmán Dezső orvos-korcsolyabajnok, Karácsony Sándor író, filozófus neveit.[29]

Sources

Events of the house