Zárt ház

Árpád híd

+2
  • Built:

    1939, 1948, 1949, 1950
  • Build by:

    Magyar Népköztársaság
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    híd
  • Researched:

    2017
  • Photo:

    Gombai Gellért
  • Research:

    Farkas Zsuzsanna

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Bár már a második világháború előtt elkészültek a tervei és el is kezdték építeni, végül csak 1950-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén avatták fel az akkor Sztálinról elnevezett hidat, mint Angyalföld és Óbuda dolgozóinak valóra vált álmát. „Határidő előtt 24 nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára elkészült fővárosunk büszkesége a Sztálin-híd. Valóra vált Angyalföld és Óbuda dolgozóinak évtizedes vágya” – ezzel a szöveggel számolt be a mai Árpád híd, akkori nevén Sztálin híd elkészültéről a filmhíradó 1950. november 7-e után . A szocializmus nagy alkotásaként a háború után befejezett hidat november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén avatták fel, a megnyitott hídon az elsők, akik átsétáltak Angyalföldről Óbudára éppen a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői voltak, köztük a főtitkárral, Rákosi Mátyással. Bár a két hivatalosan munkáskerületnek nevezett városrész, Angyalföld és Óbuda összekötése jól illeszkedett a háború utáni új rezsim ideológiájába, az ötlet a híd építésére már korábban felmerült, sőt, már 1908-ban döntöttek a megépítéséről. Végül 1930-ban írtak ki rá tervpályázatot, amelyet Kossalka János hídépítő mérnök nyert meg Wälder Gyula építésszel közösen, de végül Kossalka kapott megbízást a tervek elkészítésére. A híd pontos elhelyezését, hogy a Hungária körutat a Margitsziget és a Hajógyári-sziget érintésével a Vörösvári úttal kösse össze Széchy Károly hídépítőmérnök javasolta, aki eleinte a munkálatokat is irányította, és aki a részletes terveket is elkészítette.
Az építkezést már 1939-ben megkezdték, és bár a háború idején félbehagyták, a pillérek és a hídfők már eddigre elkészültek. Az építkezés a háború után 1948-ban indult újra, 1949-50-ben legyártották a vasszerkezeteket is, majd sikerült úgy időzíteni a híd elkészültét, hogy az a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére essen, éppen abban az évben, amikor egy törvényerejű rendelettel magyar állami ünneppé is nyilvánították november 7-ét. Bár az eredeti tervek szerint a híd az Árpád híd elnevezést kapta volna, a sztálinista Rákosi-rendszer szellemében végül Sztálin híd néven avatták fel a létesítményt. Az akkori hivatalos lap, a Szabad 1950. március 31-én arról számolt be, hogy maguk a híd építői kérelmezték egy Varga József nevű rohamcsónakos javaslatára egy akkortájt divatos röpgyűlésen, hogy az „óbudai hidat” Sztálin elvtársról nevezzék el. A lap már ekkor megírta azt is, hogy az előre megszabott november 30-i határidő előtt november 7-re elkészül a híd, a hivatalos álláspont szerint azért, mert az építők is ezzel kívánták megünnepelni az októberi forradalom évfordulóját. November 7-én az avatási ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás is, ő azonban nem szólalt fel. Ehelyett a hídépítők nevében a Hídépítő Nagyvállalat Sztálin-hídi párttitkára, Antal Lajos méltatta a hídépítők harcát a nehézségekkel, kiemelve, hogy ezzel ők is hozzájárultak az ötéves terv sikeréhez. A kormány nevében Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet, és ő volt az is, aki átvágta a szalagot és ünnepélyesen átadta a hidat a forgalomnak. Az ünnepségen elmondott beszédeket a Rákosi-rendszer fő ideológusa, Révai József nézte át. „A híd újabb országos hírű eredménye munkásosztályunk és Pártunk békés, alkotó munkájának. Büszkesége ötéves tervünknek. Hossza közel 2 kilométer. Az első híd, amelyen kerékpárosok számára külön pálya van. Több ezer munkás takarít meg naponta negyven-ötven perces időt azzal, hogy nem kell munkába menet a Margit-híd felé kerülni. A híd villamos és autóbuszforgalma biztosítja a főváros két legnagyobb munkáskerületének gyors közlekedését” – méltatta a korabeli filmhíradó az elkészült építményt, amely azonban ekkor még csak fele szélességben készült el, a kétoldali járda és a középen futó villamossínek mellett csak kétszer egy sávos volt, mindösszesen 13 méter széles. Az 1958-ban Sztálin helyett Árpádra átnevezett hidat végül 1980-ban építették át és bővítették ki a mai 35,3 méteres szélességére, valamint ekkor szüntették meg a villamosperonokat is a híd közepén. Farkas Zsuzsanna írása képekkel az Anno rovatban ITT

Events of the house