Zárt ház

Bakáts tér

+13
  • Function:

    közterület
  • Researched:

    2018
  • Parcel Number:

    nincs
  • Photo:

    Ruzsa Nóra
  • Research:

    Vass Krisztina

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Bakáts tér Ferencvárosban, Budapest IX. kerületében található. A Bakáts utca, Knézich utca, Tompa utca és a Ráday utca határolja. A Ferencváros története során mindig központi jelentőséggel bírt, ez a mai napig így van. A tér közepén, parkosított környezetben az Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplom található, amelyet lakóházak, közigazgatási, egyházi, szociális és oktatási célokra használt intézmények vesznek körbe.

A mai Ferencváros területe az ásatások során talált leletek tanúsága szerint valószínűleg a bronzkor óta szórványosan lakott. Az első település létrejöttét a 12-13. századra datálhatjuk. Ez a 13. századtól a Szenterzsébetfalva vagy Szentfalva nevet viselt, a mai Boráros tér környékén állhatott eredetileg. A település a domonkosok Szent Antal temploma közelében felépült házakból állt. Első említését a Margit-legendában találjuk. Ennek a településnek a plébániatemploma volt az a pusztatemplom, amely a török hódoltság kezdetéig állt, romjai pedig az 1800-as évek elejéig láthatók voltak. A település vámhely volt. Jelentőségét tovább növelte, hogy a 14-15. századan általában a falu mellett tartotta gyűléseit a Pest és Pilis megyei nádor.[1]


Dr. Turányi Kornél: A Ferencváros kialakulása, 1734–1786. In: Honismeret, 1976. 4. évf. 6. sz. pp. 41-44.
PDF forrása: EPA OSZK

1526. szeptember 25-én fosztották ki és égették fel Pest városát a törökök, miután átkeltek a Dunán. Vélhetően ekkor pusztult el maga Szentfalva is. Egészen az 1700-as évekig pusztaság, majd szántóföldek voltak a helyén.[2] A terület az 1700-as évek közepén kezdett benépesülni, de eleinte lassú ütemben. A 18. század elején a városfalon kívüli területek egy részét mezőgazdasági hasznosítás céljából parcellázták, és egy-egy belvárosi ház tartozékaként tartották nyilván azokat. Az úgynevezett alsókertek a mai Ferencváros és Józsefváros helyén húzódtak. Pest mellett a telekkönyvezés 1718-ban kezdődött. Ekkoriban csak mezőgazdasági területek, kertek, szántók voltak itt. 1734-től kerültek összeírásra a külváros házai. Ferencvárosban ekkoriban mindössze 9 ház állt elszórtan, amelyeket valószínűleg hamarosan le is bontottak.[3] A területnek ekkor mindössze három utcája volt. Ezek egyike a ma Ráday utcaként ismert Soroksári utca volt, amelyet mint Országút, Kecskeméti, Haraszti vagy Ócsai út is ismertek, és amely mentén az 1730-as években felgyorsult a beépítés, körülbelül 190 lakosa volt már a városrésznek. Pest városától a területet ingyen kapta a városrész, amely mellé egyévi adómentességet is biztosítottak az itt letelepedni kívánóknak. 1733-ban már saját bírót is választhattak. 1760-ra körülbelül 430-an lakták a mai Belső-Ferencváros területét. Az Alföldről Pestre érkező vásározók gyakran itt szálltak meg, így a fogadók száma is megnövekedett.[4][5]


Bakáts tér a Ráday utcával (1923)
Kép forrása: MKVM [HUNGARICANA]

A következő évtizedekben a mai Ráday utca területe teljesen beépült, csaknem teljesen zártsorúvá vált. A kerület eleinte a Józsefvároshoz tartozott, majd 1792. december 4.-től önállóvá vált. Nevét I. Ferenc után kapta. Az első, kerületek szerinti népszámlálás 1806-ban történt. Az ekkori adatok szerint a lakosság mindössze 1864 fő volt, amely szám az 1900-a évek elejére 60.000 főre emelkedett.[6] Ferencváros fekvéséről fontos tudni azt, hogy az egykori Duna-mederbe épült. Tengerszint feletti magassága az akkori városrész területén mindössze 100-105 m. Ez az oka annak, hogy a Duna áradásai során többször víz alá került. 1799-ben a kerület 222 házának mindegyike megsemmisült vagy megsérült. 1838-ban az 1799-es áradáshoz képest 2 méterrel magasabb volt a vízállás, mely során Ferencvárosban az akkor álló 529 házból 438 dőlt össze és 72 rongálódott meg jelentősen, mindössze 19 maradt épen. Ez az érintett kerületeket tekintve arányaiban a legszörnyűbb pusztítás volt. Az ár tetőzésekor 2,6 m víz borította a területet.[7]


1838-as árvíz emléktáblája (1978)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 26419; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

Az 1838-as árvíz által végzett óriási pusztítás tragikus volt, viszont lehetőséget biztosított a kerület rendezésére is. A József nádor vezette Szépítő Bizottmány megbízásából még ugyanebben az évben elkészítette Erhárd Ágoston városi mérnök azokat az első terveket, amelyek alapján megkezdődött az újjáépítés. A végleges tervek aztán 1840-ben készültek el, ezeket a nádor kis változtatással jóváhagyta, viszont az eredeti ötleteknek csak egy része valósult meg végül. Mindenesetre az újjáépítés nagy erőkkel zajlott, és 1848-ra több, mint 600 ház állt Ferencvárosban.[8]


Ferencvárosi plébániatemplom és környéke. Klösz György felvétele (1890-es évek közepe)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: 001300]

A Bakáts tér kialakulása az első plébániatemplom megépítésének idejére tehető. Az azt körülvevő telkek 1822-től teret alkottak. 1776-ban egy Fellner János nevű bognármester is telket vásárolt itt, amelyet végrendeletében Ferencvárosnak adományozott, hogy azon templomot és plébániát emeljenek. Bár 1795-től a városrész tulajdonában állt, a templom csak 1822-ben épült fel. A hiányzó pénzösszeget Schiek Mária Katalin 1821-ben, végrendeletben hagyományozott vagyona biztosította. A felépült templomot aztán a helyiek tovább szépítették. Az itteni mesteremberek finanszírozták az egyes munkálatokat. Maga a templom a mai Bakáts tér délnyugati sarkán állt, az építése mindössze négy hónapot vett igénybe. Ennek megfelelően maga a templom kicsi méretű lett, de a funkcióját tökéletesen ellátta. A templomhoz persze tartozott egy plébánia is, amellyel együtt ekkor a fővárosban mindössze öt plébánia működött. Csak 1918-ban bővítették a számukat, mely során Ferencvárost négy további egységre tagolták. Ezt követően, napjainkig az Assisi Szent Ferenc templom a Belső-Ferencvárosi egyházközséghez tartozik.[9]


Bakáts tér, a felvétel az Assisi Szent Ferenc-templom előtt készült (1948)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 105389; orig: HÁMORI GYULA]

Az 1838-as árvíz során több, mint 2 méter magas víz borította a templomot, amely nem vészelte át ezeket a napokat sérülés nélkül. Megsemmisültek az oltárok, a falak megdőltek, azokat támpillérekkel látták el. Az árvizet követő városrendezés során a Boráros tér és a plébániatemplom közötti utat kissé átalakították, kiegyenesítették a Soroksári utca vonalát. A templomot körülvevő teret az 1820-as évektől Kirchen Platznak nevezték, ekkor sor került a tér átalakítására, a nevének megtartása mellett.[10]

A teret 1848-tól immár magyarosan Egyház térnek, majd 1872-től Nádor térnek nevezték. A ma is ismert Bakáts tér elnevezését 1874-ben kapta. Névadója az a Bakócz Tamás esztergomi érsek, korábban győri és egri püspök volt, akinek egyik névváltozataként ismerték a Bakáts nevet.[11] Az 1850-es évektől a kerületben folyamatossá vált a növekedés. A Bakáts tér környékén is gyárak épültek, többek között gépgyár és pezsgőgyár is, de ezzel együtt is sikerült megőriznie a térnek a polgári jellegét.


Bakáts tér, a Knézich utca felőli sarok (1952)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 01904; orig: FORTEPAN]

Bár a második világháború bombázásai elsősorban a kerület középső és külső részeit célozták, a tér környékét is érték találatok. Ugyan a földdel egyenlővé egy épületet sem tettek, de jelentős károkat szenvedtek az itt található házak és a templom is. Ezeket a következő években helyreállították, ma már nyoma sem látszik. Az 1956-os forradalom során a harcok is érintették a Bakáts teret, kivégzések is zajlottak itt, valamint a környék halottait ide hozták eltemetni. Sokszor csak azokat az ismertető jegyeket írták a fejfákra, amit első látásra le tudtak írni az elhunytakról, a nevüket gyakran nem tudták, nem volt lehetőség az elhantolás előtt kideríteni.


Bakáts tér (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 23623; orig: PESTI SRÁC]

A Bakáts tér ma is a Belső-Ferencváros közigazgatási és kulturális központja. A templom, iskola, Polgármesteri Hivatal, idősek otthona mellett lakóházak, boltok biztosítják a nyüzsgő mindennapi életet. 2016-tól egy új programmal színesítették a kulturális életet. Létrejött a Bakáts Feszt, amely augusztus végén egy hétvégére összegyűjtött sok zenei humor, gasztronómia, színházi, képző- és filmművészeti élményt is, a programot helytörténeti séták is színesítették. Az első évtől kezdve telt házzal üzemel a rendezvény.[12]


Bakáts tér – Knézich utca sarok (1977)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 18977; orig: FORTEPAN]

A tér rendezésére, felújítására, komplex megújítására a 2016-os TÉR_KÖZ pályázaton a kerület 250 millió forintot nyert el. Várhatóan parkosításra, új köztéri bútorok telepítésre, közlekedési átalakításokra fogják költeni. A tervek szerint az átalakítás után a tér Ferencváros méltó, modern, de hagyománytisztelő főterévé válhat.[13]

Sources

Events of the house