Zárt ház

Balzac utca 54.

+3
  • Architect:

    Hofstätter Béla
  • Built:

    1933, 1934, 1935
  • Build by:

    dr. Farkas Samu
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    25256/22
  • Second address:

    Szent István park 7.
  • Photo:

    Telkes Tímea
  • Research:

    Bognár Melinda

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Elhelyezkedés, beépítés
A Szent István park 7. szám alatt álló épület — akárcsak a többi, a parkot szegélyező bérház — az 1933-as városrendezési és -bővítési terveknek köszönhetően épült meg. A Szent István park 85 éves múltra tekint vissza, a régebben az V. kerület részét képező, kihasználatlan terület az 1930-as években keltette fel a városvezetők érdeklődését. A ’20-as években még parlagon heverő, vagy csak raktározásra használt terület volt, azonban a Margit-sziget kiépítése és gyors fejlődése időszerűvé tette a környező területekre való építkezést is. A belváros történelmi részeitől tisztes távolságra fekvő városrész alkalmasnak találtatott arra is, hogy modern stílusban épülhessenek ide bérházak. Dr. Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke javasolta a francia elrendezésű park kialakítását és az azt körülvevő, Dunára néző házak megépítését. A Tanács Mérnöki Osztályának terve 1933-ban készült el, szigorú és nagyon pontos előírásokkal: a telkek keretesen, csatlakozó udvarokkal építendők be; az épületek párkánymagasságának 25 méternek kell lennie, amely magassággal földszintet és hat emeletet lehet emelni (ezt a szabályt sokszor a homlokzati frontról visszahúzott további emeletek építésével játszották ki); az épületek homlokzatát egy-egy telektömbön egységesen kell kiképezni és legalábbis nemes vakolattal ellátni.[1] Ezen előírások betartását tükrözi a mai Szent István park bérházainak egységes tömeg- és homlokzatformálása. A ház másik — mai napig is érvényes — címe Balzac utca 54. Ez egykor a Korall, majd a Légrády Károly utca nevet viselte, ezt követően kapta meg a mai Balzac elnevezést. Erről a környékről Bächer Iván és Teknős Miklós úgy írnak, mint „a lakótelep, ahol tömörült a főként zsidó származású nagypolgárság. Sok közép- és kispolgár értelmiségi, valamint tisztviselő talált otthont a fokozatosan kiépülő Újlipótvárosban.” [2]


Az épület egésze, funkciók
A Szent István park 7. egy keretes beépítésben álló saroképület, alagsorral, magasföldszinttel és hat emelettel rendelkezik. A bérház betonvázas szerkezetű, lapostető fedi. Emeletenként három darab két szoba-hallos lakásokat találunk, melyek a belső sarokban elhelyezett lépcsőházból nyílnak. A hatodik emeleti lakáshoz a szomszéd házzal érintkező tetőterasz tartozik.[3] A városrészre akkoriban érvényes építési szabályzathoz híven a ház tömeg- és homlokzatképzését illetően gyakorlatilag a vele szemközti Balzac utca 43. szám alatt álló bérház tükörképe. A két szomszédos, de különböző magasságú épülethez finoman igazodik: a Balzac utcai rész hatemeletes, a kissé visszahúzott sarokpilonhoz a térre néző oldalon egy ötemeletes szárny csatlakozik.


Építészeti stílus
A Szent István park bérházainak stílusát illetően eltérő véleményeket fogalmaz meg a szakma. Míg egyetértés uralkodik a modern építészeti stílus egységes alkalmazását illetően, a modern bizonyos irányzataihoz való tartozással kapcsolatban különböző érveket találhatunk a szakirodalomban.
Egyesek úgy tartják, hogy az újlipótvárosi modern bérházak a maguk absztrakt ornamentikájával és térformálásával a magyar Bauhaus jellemző példái. [4] Ezt a véleményt mások azzal cáfolják, hogy a Bauhaus maga valójában egy a Walter Gropius nevéhez köthető iskola volt, mely az iparművészeti oktatás megreformálását tartotta szem előtt. A cél elsősorban praktikus, de ugyanakkor a köznép számára is hozzáférhető bútorok, adott esetben prototípus épületek tervezése volt. Előfordulhat tehát, hogy a Szent István park épületeinek előcsarnokai vagy lakrészei ezt a Bauhaus szellemiséget tükrözik, de ez nem jelenti azt, hogy Bauhaus termékek lennének. Már csak azért sem, mert nem a Bauhausban tanító/tanult magyar építészek tervezték őket. Több szakmabeli egyetért azonban azzal, hogy ezek a bérházak a viszonylag ritka, magyar art deco stílus képviselői.[5] A Szent István park 7. szám alatt álló épület esetében az art deco valóban tetten érhető, főként az ornamentika és az apróbb részletek szintjén. Ilyen például a bejárati kapu megformálása és annak keretezése: egyszerűsített vonalvezetés és absztrakt, geometrikus formák köszöntik a házba látogatót.


Homlokzatok
A Szent István park felé néző homlokzat háromtengelyes, a középső tengely hosszában nyitott erkélyek helyezkednek el, ezeket zárterkélyes tengelyek fogják közre. A Balzac utca felőli homlokzat öttengelyes, nyitott erkély, zárterkély, két ablak és a sarkon átforduló erkély sorolású tengelyekkel. Az erkélyek és a tetőterasz korlátja vízszintes osztású. A nyíláskeretezések az akkoriban időszerű, modern építészeti stílushoz hűen egyszerűek, műkő burkolattal ellátva. A Balzac utcai szomszéd házhoz kapcsolódó függőleges vonalon szintén műkő burkolatot találunk.
Az art decoról árulkodó bejárati kapu fontos eleme a homlokzatnak és nagyban meghatározza annak képét. A Braun Miklós műhelyében készült[6], másfél emelet magas kapu műkő bélletbe helyezett, mely függőleges osztású és négyzetes mélyedésekkel tagolt.


Épületbelső
A bejáratot követően a vesztibülbe érkezünk, mely egy kétszintes, galériás kialakítású tér. A lépcsőpihenő félemeleti mellvédje márványbetétes, a portásfülke különlegessége pedig az íves üvegablak. Úgy a homlokzat, mint az épületbelső képe igényes, és minden részletre kiterjedő tervezettségre utal.[7]


Az építész
A bérházat Hofstätter Béla építész tervezte 1934–35-ben. Hofstätter 1933-ban állt össze és alapított közös irodát Domány Ferenccel. Közös munkájukból rengeteg magas építészeti minőséggel bíró bérház született, a szakirodalom úgy tartja őket számon, mint „kiváló lakóházakat tervező építészpáros”-t. [8] Leghíresebb alkotásaik a Margit körút 15–17. (Weiss Manfréd Válalatok Elismert Nyugdíjpénztár Bérháza) és a Pozsonyi úti Dunapark ház. Mindkét épület a saját korukban igencsak innovatívnak számító lépcsőházáról és páratlan enteriőrjéről híres. [9]
Bár a Szent István park 7. számú épület tervezőjeként csak Hofstätter van feltüntetve, ez a ház is a kettejük munkásságát jellemző, nagyvonalúan szerkesztett, minőségi lakóterekkel rendelkezik. Az építészpáros irodája jólmenő építőipari vállalkozás volt, számos bérház tervezését és építését bonyolították le, a Szent István park 7. tehát ilyen értelemben tökéletesen illeszkedik életművükbe. Hofstätter Béla saját magának is épített egy hasonló léptékű és stílusú bérházat, a Hegedűs Gyula utca 37. szám alatt, a 13. kerületben. Ez még a Dománnyal való közös műterem alapítása előtt, 1927-ben épült, a Szent István park-beli bérházakra jellemző, modern stílusban, finoman megmunkált, art deco részletekkel. A két kiváló építész együttműködése csupán néhány évig tartott, a közös munkának Domány Ferenc Angliába költözése vetett véget 1939-ben. Hofstätter Béla 1944-ben munkatáborban lelte halálát.[10]


Az építtető, üzletek, lakók
Hofstätter Béla megbízója a Szent István park 7. számú ingatlan megtervezésére dr. Farkas Samu ügyvéd volt, aki valószínűleg befektetési szándékkal építtette a bérházat. [11] A ház régi lakóiról nem sok információ lelhető fel, de a Petőfi Népe napilap egyik 1997-es számában arról kapunk hírt, hogy az itt működő Amerikai Sportkártya Üzlet helyiségében két férfi szándékosan tüzet okozott. [12] Szerencsére a lángok nem okoztak jelentős kárt az épületben, így a Balzac utca és Szent István park sarkán álló bérházat ma is eredeti pompájában csodálhatjuk.


FORRÁSOK:


[1] Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940, 136. oldal
[2] Bächer Iván, Teknős Miklós: Újlipócia, Ulpius ház könyvkiadó, 2009, 89.oldal
[3] Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, 395. oldal
[4] építészfórum
Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Szellem-Forma-Bau-Haus című kiállítása
[5] Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, 405. oldal
[6] Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, 395. oldal
[7] Ferkai András: Pest Építészete a két világháború között, 395. oldal
[8] Ferkai András: Pest Építészete a két világháború között, 390. oldal
[9] Fővárosi blog
[10] építészfórum
[11] Közjegyzői irat
[12] Bács-Kiskunmegyei Népújság

Events of the house