Zárt ház

Belgrád rakpart 17.

+3
  • Architect:

    Balázs Ernő
  • Built:

    1907, 1908
  • Build by:

    báró Hammerstein Richárd
  • Builder:

    Zenner Gyula
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    23839
  • Photo:

    Vörös Nikolett
  • Research:

    Kővári Mariann

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Balázs Ernő (1856 Zombor – 1930 Budapest) – a budapesti műegyetemen tanult, azután hosszú ideig a székesfővárosi mérnöki hivatal tagja volt. Átépítette és homlokzatot adott Hild-féle ceglédi evangélikus református templomnak (1889), az ő tervei alapján épült a pápai evangélikus ref. főgimnázium (1894-95), a budapesti távbeszélő központi épülete (1902-1903), a pécsi posta- és távirdaigazgatósági épület (1903-1904), stb. Korai műveit történeti stílusokban tervezte, utóbb magyar stílustörekvések érvényesültek munkáin.[1]


Belgrád rakpart 17., V. emelet, szemben a Magyar Dol­gozók Országos Művészfényké­pező Egyesülete (MADOME) a bejáraton az itt tartott országos művészi fotókiállítás plakátjával. Az egyesület később Budapesti Fotóklub, ma Magyar Fotográfiai Egyesület néven működik ugyanitt. (1954)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 129387; adományozó: HORVÁTH MIKLÓS DR]

| „Az 1907-re átadott palota Balázs Ernő tervezőmérnök csodás munkája, még sok évnyi kopottas állapotában is előkelő helyen állt a rakparti házak között. Szerencsénkre nemrégiben fejeződött be a homlokzatszépítés, így újra megcsodálhatjuk a rég elfeledett és elkopott értékeket, miközben arról fantáziálhatunk milyen csodás kilátás mellett foglalatoskodtak hobbijukkal báró úr és kollégái.”[2]


A Graf Zeppelin léghajó a Duna felett. A felvétel a Belgrád (Ferenc József) rakpart 17-ből készült a Szabadság (Ferenc József) híd felé nézve. Leltári jelzet: 17678 (1931)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 132829; adományozó: MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / SCHAUSCHEK JÁNOS GYŰJTEMÉNYE]

| „Balázs Ernő munkája még a zordon Dózsa György és Lehel utak metszéspontján mosolygó Elemi Iskola, a Terézvárosi Telefonközpont a Nagymező utcában és Pécsett a Postapalota.
A dunaparti bérpalota gondosan alápincézve épült, benne raktárak, kazánház, később óvóhely kapott helyet, és persze – praktikusan – két homlokzattal és két bejárattal épült, egy a Duna felé, egy a Molnár utcára. A dunai oldalon ma porosodó lélektelen kis betonplacc helyén hajdan díszkert volt, ahova a földszintről mára szintén nyomtalanul eltűntetett lodzsa nyílt. Ez a szint két lakásból állt anno: egy 5 szobás nyílt a Dunára, egy kettő szobás hátra, a Molnár utca felé. Aztán az elsőtől a negyedikig emeletenként 1-1, egyenként 8, azaz nyolc szobás, 3 teraszos, napfényes lakás szolgálta mindenkori boldog tulajdonosai kényelmét. A lakásokhoz cseléd-és inasszoba, konyha, kamra, gardrób és személyi lift tartozott.
De a legizgalmasabb a padlás. A levéltárban talált eredeti tervek egy luxus műteremlakásról mesélnek: előre egy 60 nm-es, hátra, az udvar felé egy másik, cirka 50nm-es „felvételi műteremmel”, dolgozóval, két sötétkamrával, titkári szobával, plusz kettő tetőterasszal. S mindez mégsem egy jólmenő művész kiszolgálására épült, aki majd csillagászati bérletért alkothatott volna itt. Nem-nem.A ház tulajdonosa, a báró úr amatőr fotós volt, s így tagja az 1899-ben alakult Photo Clubnak, mint lelkes tag, és tőkeerős adományozó bérháza padlását a Club székhelyének szánta, így az 1907-ben boldogan áttelepedett ide az eleddig használt Damjanich utca 28/b-ből. Az illusztris Club, vagyis a Magyar Amateur Fényképezők Országos Egyesülete többek között olyan nagynevű tagokkal büszkélkedett, mint báró Eötvös József, dr. Konkoly-Tege Miklós, Hopp Ferenc, Xantus János, gr. Teleki Sándor és gróf Esterházy Miklós. És – láss csodát – a csengő szerint még ma is fotósok uralják a fotós paradicsomot a padláson. Halleluja! 1939-ben a báró úr engedélyt kért és kapott a fővárosi hatóságoktól, hogy negyedik emeleti, vélhetően meseszép kilátással bíró lakását teherlifttel lássa el. Később ebben a lakásban élt a nagy színész, Benkő Gyula. Neki tán Hammerstein báró is örült volna, a hálás utókor mindenképp, emlékét a ház falán tábla őrzi.Az 1939-es átalakítással le is zárult a ház fénykora. A háború utáni adatok keserves lakásleválasztásokról és társbérleti átalakításokról tanúskodnak. ’39 után először ’63-ban, majd 1980-ban volt felújítva a ház, és úgy is néz ki. Naív ábránd volt a legutóbbi állványozásból gondos, alapos munkára tippelni, pontosan a ház egyharmadát sikerült renoválni. De így is érdemes megállni, a házra felnézni, és megcsodálni. Kovácsoltvas kapuja hősiesen állja lassan 110 év porát, szelét, mocskát, majd’ megeszi a rozsda, de még áll. A teraszok szépek, hívogatók, az U alakú ház fürdik a napfényben, és türelmesen várja gondos gazdáját már úgy 70 éve. Remélem, mert jól megépült, kitart, míg megérkezik, aki megérdemli, megbecsüli, mi meg csodálhatjuk még soká…”[3]

Events of the house