Programs of the house

Bem rakpart 11.

+20
  • Built:

    1990
  • Build by:

    Pálmai család
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    hotel
  • Researched:

    2017, 2012

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A telket Hubay Jenő 1896-ban Eisenstädter Mór és nejétől vásárolta 32000 forintért. A forint alatt valószínűleg az osztrák-magyar forintot kell érteni, ami a monarchia ezüstalapú pénzneme volt és amit 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona, az 1896-os Budapesti Hírlap valamiért még mégis a régi forintban közölte az adatokat. Ma Hubay palotaként emlegetjük, de az 1920-as években Gróf Cebrián palotaként volt ismert, az épület eredeti tervein építtetőként is Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő szerepel, ugyanakkor “fényűzően megépített palota teljesen Hubay elképzelései szerint készült. Az első emeleten zenetermet rendeztek be a házi hangversenyek céljaira, velencei csillárokkal, falikarokkal, fehér zongorával és külön kis próbaszobával. Ez a palota adta Hubay Jenő életének jellemző keretét a hátralevő csaknem negyven éven át.” “Budán, Margitrakpart vagy Fő-utca 21. szám alatt egy nagyobb lakás a II. emeleten, két szép fetészeti műterem mellékhelyiségekkel, két üzleti helyiség a Fő-utcában május elsejére azonnal kiadó” hirdették 1898-ban, azaz az épület ezen része 1898 májusára már beköltözhető állapotban állt. A négyemeletes bérházat Goll Elemér tervezte 1897-ben (a módosított terveket 1898-ban), a kivitelezést Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek vezették. Az U alakú beépítés belső udvarát a fő utcai és margit rakparti szárny és az őket összekötő keskeny középső épületrész határolta. Az épületnek mindkét utca felől volt bejárata, az épület központi lépcsőháza a Fő utca felől volt megközelíthető, a háromkarú lépcsőt még lift nélkül tervezték a századfordulón.

A Fő utcai homlokzaton az épület bejárata mellett két bolthelyiség portálja kapott helyet, mögöttük a házmester lakással. A földszint többi része a Hubay-Cebrián lakás része. A középső szárny földszintje ennek a lakásnak a kiszolgáló helyiségeié – tálaló-konyha-cselédszoba. A Margit rakpart felőli tömbben kap helyet két szoba, – melyet későbbi terveken feltüntetve már tálaló-ebédlőnek használnak – és melyek egy közös, a Margit rakpart felőli bejáratól megközelíthető előtérből nyíltak. Ezt a bejáratot ugyanúgy tekinthetjük főbejáratnak, hiszen nemcsak, hogy ez volt a Hubay lakás bejárata, hanem ebből az előtérből vezetett fel egy belső falépcső a középső épületszárny első emeletén található hires fehér zeneterembe, amelyben a kommün utáni időszaktól kezdve rendszeresen tartottak zenés, irodalmi és egyén művészi jelegű összejöveteleket. “A vasárnapi zenés rendezvényeket az 1920-as évektől zenedélutánoknak nevezték, ezek többségét 1925-től a rádió is közvetítette, gyakran nemzetközi adás keretében. Hubay a kor leghíresebb muzsikusait léptette fel, de pályakezdő, fiatal zenészeknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra. Növendékei rendszeresen játszottak e falak között, például Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József, Waldbauer Imre, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler Endre és Végh Sándor, a zongorát olyan művészek szólaltatták meg, mint Bartók Béla, Fischer Annie, Felix Weingartner és Richard Strauss. Itt járt és Hubayval muzsikált Arturo Toscanini, Bruno Walter, Yehudi Menuhin, Ruggiero Ricci, Pietro Mascagni és Vincent d’Indy is. Hubay szándéka az volt, hogy a zene segítségével kapcsolatot teremtsen a politikusok és művészek között, és a mindennapok gondjait feledve szót értsenek egymással a zeneszámok szüneteiben.” Hubay Jenő 1937-ben bekövetkezett halála után a zenedélutánok két évig szüneteltek, majd 1939. január 24-én Hubay Jenőné felelevenítette ezeket a Hubay-zenedélutánokat, hogy a ”világhírű művész továbbélő szellemében ápolja a kamaramuzsikát. A megnyitó koncerten Fischer Annie, Zathureczky Ede és Kerpely Jenő szerepeltek remek produkciókkal, a zenei számok között pedig Góth Sándor mondott el nagy hatással Mécs László- és Kosztolányi-verseket. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó is részt vett a vasárnapi koncerten. Az utolsó koncertet 1944-ben adták a haldokló Cebrián Róza tiszteletére.

Az első emelet, aminek súlypontjában a zeneterem helyet kapott, teljesen a Hubay-Cebrián lakás része, egy fürdőszoba-wc blokkon kívül összesen hét szobából és három előtérből áll, ezen az épületszinten a koncertek idején a család 150-180 embert látott vendégül. A második emeleten két lakást alakítottak ki, a Margit rakpart felé egy öt szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-cselédszobás lakás, a Fő utcára pedig egy három szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-cselédszobás lakás nézett. A harmadik emelet teljes egésze ismét egy nagy lakás volt, két külön bejáratú előszobával,hét szobával, ruhatárral, fürdőszobával, két wc-vel, konyhával, cselédszobával. A negyedik emeleten 1907-ig a Fő utca felőli szárnyban mosókonyha, mángorló és ruhaszárító padlás volt, ezt a későbbi módosítás során beépítették és három cselédszobát, cselédebédlőt, mosogatóhelyiséget és ételliftes konyhát alakítottak ki. A Margit rakpartra tájolva kapott helyet minden bizonnyal gyönyörű panorámával két műterem a hozzájuk kapcsolód kamrával, közös előtérből nyíló wc-vel.

1927-ben újabb átalakításokat végeztek az épületen. A földszinti boltok légterét egy födémmel kettéosztották, a földszinten az üzletek helyét átvette egy sofőrszoba és ide került a házmesterlakás is. A beiktatott új épületszinten egy fehérneműrakár és két cselédszoba kapott helyet. A középső szárnyba egy hatalmas gardrób és egy szakácsnészoba került. A mosókonyha, mángorló, cselédebédlő a pincébe költözött. Az épület eredeti tervei közül a rakparti homlokzaté maradt fent. Ellentétben a ma is meglévő Fő utca szárny első emeletétől kezdve szimmetrikus, öt tengelyes kialakításával, a vakolatdíszekkel gazdagon borított Margit rakparti homlokzat asszimetrikus volt, a tengelyek száma is változó.

Az épület Margit rakparti szárnya a 1945-ben bombatalálatot kapott, “a homlokzat beomlott és a főbejárat valamint az utcára néző szobák megsemmisültek. A világháború után a palotát államosították. A megmaradt részekből tucatnyi bérlakást alakítottak ki, a zenetermet és a két szomszédos helyiségeket pedig sokáig irodaként használták, igen kevés gondot fordítva a karbantartásra és felújításra. A Duna-parti rész egészen 1990-ig foghíjtelek volt, amelyen felépült Budapest egyik első magántulajdonban lévő szállodája, a Hotel Victoria. A szálloda tulajdonosai 2007-ben, kitartó erőfeszítések eredményeképpen, megvásárolták a Hubay palota szomszédos, első emeleti helyiségeit: a fehér Zenetermet, két szalont és a fából épített eredeti lépcsőházat. Még az év őszén hozzáláttak a korhű felújításhoz, amely 2008 tavaszára fejeződött be. Mára a látogatók e helyiségeket eredeti pompájukban csodálhatják meg.

Teljes kutatási anyag képekkel ITT letölthető

Events of the house