Zárt ház

Bem rakpart 15.

+22
  • Built:

    1900
  • Build by:

    Eisele József
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az épület helyén régen két ház is állt. Az egyik a XVIII. század elején épült, 1751-ben alakítják át, majd 1898-ban a másikkal együtt lebontják.

A bérházak tulajdonjogát 1899-ben adja el Heinrich Antal Eisele Józsefnek.

Eisele József (1838-1901) kazángyáros iskolái elvégzése után a rézműves szakmát tanulta meg és műhelyt nyitott, melyet szaktudásával és szorgalmával annyira fejlesztett, hogy az 1861-ben az ország legnagyobb
kazángyárainak egyike volt. A jelenlegi Láng gépgyár, egykori Eisele gyár, 1890-91-ben emelt
épületegyüttesét Eisele unokaöccse, a később elismert építész Alpár Ignác tervezte.

1904-ben Swadló Ferenc tulajdonos megbízásából a Corvin tér felől új kapubejárót alakítottak ki. Az ötvenes években számos lakást átalakítottak a házban. A jelenlegi épület pince + földszint +4 emeletes. Két kapu bejárata van a rakpart felől és a Fő utca felől, utóbbit csak később alakították ki. A Duna-parti homlokzatán a földszintet és az első emeletet nagyméretű kváder kövek borítják, az emeleti szintek klinker tégla burkolatot kaptak. Az emeleti ablakokat íves, illetve háromszögletű timpanon koronázza. A homlokzatot díszes koronapárkány zárja.

1873-tól az egyik ötlakásos társasházban lakott dr Brózik Károly földrajztudós, aki népszerű útleírásokat közölt Afrikáról.  Brózik Károly (1849-1911), aki tanár, geográfus, író, az első magyar földrajzi atlaszok szerkesztője volt, az egyetemet Budapesten végezte. 1870-ben segédtanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, 1872-ben lett tanár Körmöcbányán, majd 1873-ban visszahelyezték eredeti budapesti iskolájához. 1905-ben ment nyugdíjba. Számos népszerű földrajzi munka szerzője volt. Részben saját kutatásai alapján részlettanulmányokat és összefoglaló műveket írt a Föld megismerésének történetéről. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság munkájában és vezetésében, 1896-1906 között szerkesztette az első részletes hazai atlaszt, a Nagy Magyar Atlaszt. Számos történeti térképpel, iskolai atlasszal járult hozzá a magyar kultúra műveléséhez.

Teljes dokumentáció ITT

Events of the house