This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    A Dózsa György út és a Damjanich utca sarkán álló impozáns premodern bérpalotában olyan hírességek laktak, mint Vajda Zsigmond képzőművész, Németh Marika színésznő, Mészáros András karikaturista, Szilárd Klára festőművész és még sokan mások. Földszintjén 1912-ben nyílt meg az Andrássy étterem, kávéház és cukrászda.

    Az épület és környezete
    A Dózsa György út és a Damjanich utca sarkán, közvetlenül a két utca járdavonalán elhelyezkedő impozáns premodern bérpalota a Jónás fivérek tervei alapján készült, Jónás Dávid és neje legnagyobb saját beruházásaként. A 411 öles telken álló ingatlant 250 000 koronáért vásárolta a házaspár 1911 februárjában,[1] s a Jónás Dávid és Zsigmond által 1911-ben jegyzett tervek alapján épült fel az 5+1 emeletes, a klasszicizáló formákat premodern törekvésekkel vegyítő bérház.[2]


    Szemelvény forrása: Építő Ipar, 1911. 35. évf. 14. sz. p. 143. [ARCANUM]

    A Damjanich utca felől zárt beépítésben álló épület hattengelyes homlokzatát a második emelettől kéttengelyes loggiák tagolják, az első emeleten pedig a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkély található. A homlokzaton díszítőelemként a második emelet mellvédjein növényi indás domborművek jelennek meg. A Dózsa György út felőli kilenctengelyes homlokzaton a főhomlokzat formálását kissé módosítva az első, illetve az ötödik emeleten a homlokzat teljes szélességében átívelő erkély, a második-harmadik-negyedik emeleten a homlokzat megjelenését tagoló két-két háromtengelyes loggia, illetve a második emeleten a köztes ablakok alatt a főhomlokzathoz hasonló domborművek találhatók. A legfelső szinten a Városligetre néző műteremlakás, felette pedig tetőterasz kapott helyet.

    A szóban forgó saroktelken egyébként először Lohr Antal tervei alapján Halzl Lipót építtetett egy földszintes házat 1863-ban,[3] majd 1896-ban Kováts Ferenc megrendelésére egy háromemeletes bérház épült itt. Az ezt felváltó, jelenleg is itt álló bérpalota eredetileg szintenként öt 170-180 m2-es lakásnak adott otthont, amelyekben egyebek mellett két szalon, két hálószoba, ebédlő, sőt két vécé is volt. A II. világháborút követő években a lakásokat előbb társbérletesítéssel osztották meg, majd leválasztásokkal több mint a duplájára emelték számukat.[4] A ház négyszárnyú, kéttraktusos kialakítású épület, amelybe a cselédlépcső mellett cselédlift is épült. A bérházat az Első Magyar Biztosító Társaság vette meg a Jónás-házaspártól 950 000 pengőért 1929-ben.[5]


    Damjanich János (1804–1849) emléktáblája a róla elnevezett utcában.
    Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [user: Fekist]

    Az épület utcaszinti részén 1969-ben állíttatta a Fővárosi Tanács az egyfajta „információs utcanévtáblaként” is szolgáló Damjanich János-emléktáblát, amely ifj. Kátay Mihály képzőművész alkotása. A zománctechnikával készült tábla közepén elhelyezett sziluettet körbeölelő osztásokban négy Kossuth-címer, illetve hat, ’48-49-es szabadságharc-korabeli katonai életre utaló kép, valamint egy felirat kapott helyet.[6]

    A Damjanich utca határvonalként húzódott az Andrássy út környékének diplomatanegyede, illetve az 1890-es évek végén rohamléptekkel felépült, az alsó-középosztálynak otthont kínáló „Csikágó”[7] között. 1868-tól lóvasút járta végig az utcát,[8] a vonalat később villamosították, majd 1949 decemberében Sztálin 70. születésnapjának tiszteletére üzembe helyezték a 70-es trolijáratot.[9]

    Az építészek
    Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936) a Műegyetemen szereztek diplomát, s Zsigmond tanulmányainak befejezése (1903) után közös tervezőirodát indítottak, aminek a keretein belül közös tervezőmunkájuk a fiatalabb testvér haláláig tartott. Az 1910 előtti pályaszakaszuk legjelentősebb épülete, amely egyben a magyar építészettörténet európai jelentőségű művének is tekinthető, a Szénásy és Bárczai Áruház a Szervita téren. Későbbi munkáik közül kiemelendő az Arany János utca 32. alatt található, ma az OSA Archívumnak helyet adó Goldberger-ház mint a főváros klasszicizáló premodern építészetének fontos példája.[10] A Dohány utcában található Tolnai Világlapja egykori székháza tekinthető talán legjelentősebb alkotásuknak.


    Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek (1913)
    Kép forrása: Tolnai Világlapja, 1913. 13. évf. 19. sz. p. 13. [ARCANUM]

    | „Az idősebb, Jónás Dávid, reális gondolkodású és örökké számoló építész, míg a fiatalabb, Jónás Zsigmond a zseniális tervezőművész, a díszítés igazi mestere”

    – a Tolnai Újságpalota átadásának apropóján így írt a lap az építészpárosról.[11]

    Élet a Damjanich utcai bérpalotában
    A ház földszintjén 1912 júniusában nyílt meg az Andrássy étterem, kávéház és cukrászda, magát „családi találkozó- és szórakozóhely” -ként, „tiroli söröző”-ként határozva meg. A kávéház Novák András iparművész tanár által tervezett elegáns berendezéséről, amely teljességgel megfelelt a kifinomult budapesti kávéházi igényeknek, az Intérieur iparművészeti folyóirat is elismerően írt: „egyesíti a művészi szépet a kényelemmel, a kellemeset, az otthoniasat a célszerűvel”. A fotókkal is illusztrált cikkből az is kiderül, hogy

    | „A kávéházban lévő székeket Thonet Testvérek, az asztalokat és terrasz-berendezést Herzka Halász és Berger, a csillárokat Kovács Gyula és Társa, a fémnyomó munkákat Dipold János, az ezüstnemüeket Hacker Mór, a vasszerkezeti és terrasz-munkákat Vas Kálmán készítették.”[12]

    A vendéglátóhely élénk kulturális élet színtere volt: a megnyitást követően esténként Sovánka Nándor szórakoztatta zenekarával az étterem közönségét,[13] emellett bálokat, kabaréestélyeket rendeztek itt.[14] Szuterénhelyisége a Budapesti Athlétikai Klub (BAK)[15] birkózóedzéseinek, illetve ökölvívóversenyeknek is helyet adott, tartott itt edzéseket többek között a modern birkózás nemzetközileg is elismert alakja, az Európa- és nemzetközi bajnok Radvány Ödön is.[16]


    Az egykori Andrássy kávéház belső tere (1912)
    Kép forrása: Interieur, 1912. 1. évf. 9. sz. pp. 14-15. [EPA OSZK]

    A kávéház a harmincas évek elején bezárt, berendezésére 1933 februárjában árverést írtak ki.[17] A volt vendéglátóegység helyiségeinek később kereskedelmi funkciót kaptak: festék-nagykereskedés,[18] majd a Cipészek és Csizmadiák Kisipari Feldolgozó Szövetkezete – 1953-tól Vörös Hajnal KTSZ – telephelye lett belőle. Ezt követően az Elit Ortopéd Méretes Cipőkészítő Ipari Szövetkezet méretfelvevő és javító fiókjaként funkcionált.[19] Napjainkban több kis üzlet, posta működik a bérház földszinti helyiségeiben.

    A bérház a kerület mozgalmas pontján helyezkedik el: a Dózsa György út (korábban: Aréna út), illetve az épülettel szembeni egykori Felvonulási tér (ma: Ötvenhatosok tere) a Népköztársaság idején nemzeti ünnepeken (május 1., november 7., április 4.) a kommunista állampárti rendezvények, díszszemlék, felvonulások színhelye volt. De a korabeli fotók tanúsága szerint a lakók ablakukból nézhették akár az Autóklub 1963. júniusi nemzetközi gyorsasági autóversenyét, első budapesti Grand Prix-t is.

    A ház lakói közül többen a tehetősebb társadalmi rétegekből kerültek ki, közöttük kereskedők, magánhivatalnokok, ügyvédek, vállalkozók, mérnökök, orvosok, illetve gyár-, és bankigazgató is található,[20] de például „házasságokat eredményesen, diszkréten közvetítő” társaságbéli özvegy irodája is működött itt a ’40-es évek második felében.[21]


    Hirdetés forrása: Friss Ujság, 1949. 54. évf. 277. sz. p. 8. [ARCANUM]


    Hirdetés forrása: Pesti Hírlap, 1928, 50. évf. 37. sz. p. 25. [ARCANUM]

    A lakók között művészekből sem volt hiány: több neves alkotó otthonául is szolgált a Városliget közvetlen közelségében elhelyezkedő bérház. Egykor lakója volt Hauer Hugó[22] (Verő György,[23] 1857–1941) író, rendező, zeneszerző, karmester, Vajda Zsigmond[24] (1860–1931), a Parlament főrendiházi és képviselőházi társalgójának, illetve a képviselőház üléstermének falfestményeit is jegyző festő,[25] és Zöldi Márton (1854–1919) író, színész, hírlapíró.[26] Továbbá itt lakott egy időben Németh Marika[27] (1925–1996) Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művész, operett-énekesnő, színésznő, az Operettszínház örökös tagja, aki filmszerepeiről is ismert (pl. Mágnás Miska). Mészáros András[28] (1922–2007) karikaturista, grafikus, könyvillusztrátor, a Népszabadság karikaturistája. Utolsó éveit itt élte le Mambriny Gyula (1874-1928) hegedűművész, zenepedagógus.[29]

    Az épületben működött a Dr. Hollós Gábor székesfővárosi tisztiorvos szerkesztésében megjelenő Közegészségügyi Értesítő lap, illetve a dr. Soltész Adolf kiadótulajdonos és szerkesztő által gondozott A Közlekedés közlekedésügyi havi folyóirat kiadóhivatala is.[30] Továbbá az 1912-ben létrehozott Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. is rendelkezett telephellyel az épületben.[31]

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. HU BFL - XV.37.c - 4244 - 33472
    2. Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936): a szecessziótól a premodernen át a neoklasszicizmusig. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc Kft., Budapest, 2018. pp. 176–205.
    3. HU BFL - XV.17.b.312 - 985/1863
    4. A mi Erzsébetvárosunk blog [Damjanich utca 58.]
    5. Magyarság, 1929. 10. évf. 157. sz. p. 21.
    6. Köztérkép weboldal [Damjanich János-emléktábla]
    7. Egykor.hu weboldal [Csikágó]
    8. Kötöttpályán weboldal [Lóvasutak Budapesten]
    9. Domonkos Csaba: Hetven évvel ezelőtt indult az első szovjet troli Budapesten – Születésnapi ajándék Sztálinnak. PestBuda weboldal, 2019.12.20.
    10. Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936): a szecessziótól a premodernen át a neoklasszicizmusig. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc Kft., Budapest, 2018. pp. 176–205.
    11. Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid (1871–1951) és Jónás Zsigmond (1879–1936): a szecessziótól a premodernen át a neoklasszicizmusig. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc Kft., Budapest, 2018. pp. 176–205.
    12. ká: Andrássy-kávéház. In: Interieur. Iparművészeti, kávéházi és színházi képes folyóirat, 1912. 1. évf. 9. sz. pp. 14–18.
    13. Népszava, 1912. 40. évf. 132. sz. p. 18.
    14. Pesti Hírlap, 1924. 46. évf. 262. sz. p. 44.
    15. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923. 28. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1923. p. 194.
    16. Nemzeti Sport, 1921. 13. évf. 67. sz. p. 8.
    17. Budapesti Közlöny, 1933. 67. évf. 35. sz. p. 4.
    18. Fővárosi Közlöny, 1949. 60. évf. 29. sz. p. 132.
    19. N. Kósa Judit: Jubileumi cipők a Vörös Hajnaltól. Népszabadság Online, 2003.09.19.
    20. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916. 27. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1916. pp. 1320-2486.
    21. Friss Ujság, 1949. 54. évf. 279. sz. p. 7.
    22. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916. 27. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1916. p. 1648.
    23. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Verő György, Hauer Hugó szócikk]
    24. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923. 28. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1923. p. 613.
    25. Művészet, 1902. 1. évf. 3. sz. pp. 153–162.
    26. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916. 27. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1916. p. 2583.
    27. Film Színház Muzsika, 1957. 1. évf. 20. sz. p. 38.
    28. Tükör, 1968. 5. évf. 45. sz. p. 1.
    29. Buza Péter: Bagolyröpte Pest felett. In: Budapest, 2016. 39. évf. 9. sz. p. 3.
    30. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1916. 27. évfolyam. Franklin Társulat, Budapest, 1916. p. 865.
    31. Központi Értesítő, 1913. 38. évf. 30. sz. p. 792.

    Houses nearby