Döbrentei utca 26. lakóház
Data and description
Nagyságos özvegy Czihat Károlyné neobarokk bérházához a terveket 1928-ban készítette vitéz rákosi Nászay Miklós okleveles építészmérnök, a kivitelezésért Félix József építőmester cége felelt.[1] A tabáni saroktelken a ma is álló épület előtt egy kétemeletes, címerrel, márványbalkonokkal díszített neoreneszánsz lakóház volt, melyet 1879-ben tervezett Koczka Nándor építőmester[2] Matics (született Kedvessy) Mária számára.[3] 1884-85-ben a ház tulajdonosa Hrasdil Péter, 1899-től Brück Izidor lett. 1899-től Bacsányi József fodrászata működött a házban. 1903-04-ben feltehetőleg Hoffmann Gyula kereskedőé a saroküzlet, ahol háztartási cikkeket árult.[4],[5]
Farbinger István kereskedő üzlete 1883-ban költözött a Döbrentei tér 2.-be.[6] Wirker János vaskereskedése[7] is itt működött, mint ahogy Györfy Jánosné özv. Koch Margit kávéüzlete,[8] és Burger Albert rőföskereskedése is az épületben volt az 1900-as évek elején.[9] 1908-as lakásjegyzés szerint a görögkeleti szerb katonai plébánia hivatala a második emeleten volt megtalálható, melynek lelkésze Boskovics Gormán volt.[10] Dr. Gajzágó Jenő a húszas évek végén rendelt az épületben,[11] ahol ez idő tájt Berán Nándor iparművész működött.[12]
A fellelhető anyagok szerint a következő vendéglátósok működtek a házban: Stósz János vendéglős (1906-09)[13], Mallár Antal kocsmáros (1910)[14], Horváth Sándor vendéglős (1911)[15], Spacsek János vendéglős (1912)[16] – egy hirdetés szerint a Tabán vendéglő nevet viselte -, Fejér Frigyes és Kovács Sándor vendéglősök (1913)[17], Dinyár János vendéglős (1917)[18], Szobol Károly vendéglős (1922-23).[19],[20]
A mai ház tervein (1928) a következő felirat áll: „Nagyságos Özv. Czihat Károlyné úrasszony házának átépítése”[21]. A háromemeletes épülethez tartozik még egy manzárdemelet, a földszint pedig részben vendéglőnek készült. Az emeleti lakások a következő helyiségekből állnak az eredeti tervek alapján: hálószoba, nappali, ebédlő, előszoba, szalon, cselédszoba, konyha.[22] A manzárdszinten műterem került kialakításra, azonban 1943-ban átalakították, a műtermet szobákra osztották fel[23]; ezt az átalakítást dr. Markos Sándor ügyvéd[24], a BHÉV ügyésze[25] kezdeményezte.
1946-ban Perlaky Mihály gondnok kérvényezte, hogy helyreállítsák a harmadik emeleti lakás háborús sérüléseit.[26] Így átalakították a lakást, ezzel együtt kijavították a háború nyomait (ledőlt fürdőszobafalak, ledőlt szobafal, mennyezet és ajtók megrongálódása).[27] A második világháború során az épület további sérüléseket is szenvedett, ezeket 1947-ben javították ki: az első emelet Döbrentei utcai részét belövés érte, az ennek következtében keletkezett nyílásokat befalazták, valamint az ablakokat is kicserélték. A manzárdlakás határolófalai és válaszfalai légnyomás következtében kidőltek, ezeket is kijavították. A háború során megsérült lépcsőházat, a kéménytesteket, valamint a tetőt is helyrehozták.[28] A földszinti szolgálati lakást 1982-ben korszerűsítették és bővítették, a bővítést a zárt udvar teljes beépítésével oldották meg, ebből fürdőszoba lett.[29]
A lakóház bejárata a Döbrentei utcai részen van, a kovácsoltvas kapuról leolvasható az építés éve: 1928. Az épület Döbrentei téri homlokzatán napot és holdat ábrázoló domborművek láthatók. Az eredeti homlokzat megfelelő állapotban van. [30]
A földszinti vendéglőhelyiségben ma a Platán Grill nevű hely működik (előtte: Erzsébet-híd eszpresszó). A vendéglő 1929-től a Tabán söröző nevet viselte, Hohl Sebő vendéglős 1939 és 1943 között működtette a vendéglátóhelyet az épületben.[31],[32]
Czihat Károly Túrkeve polgármestere volt[33], feleségével 1926-ban már a Döbrentei téren éltek,[34] azonban, ahogy az az 1928-ban elkészült terveken is látszik, Czihat Károly akkor már nem élt, hiszen az új épület tervein özv. Czihat Károlyné neve áll. Az új épület neves lakója volt vitéz Békey Béla tüzérségi tábornok, jelentős első világháborús hadvezér.[35],[36]
A ma álló épület tervezője, Nászay Miklós több publikációt is megjelentetett, köztük az 1942-ben megjelent Építészetünk az új Európában címűt, melyben kritizálja a Bauhaust és az arra adott reakciót, vagyis a „népieskedő”, „magyaroskodó” építészetet is. Azzal együtt, hogy elismeri a Bauhaus technikai újításait, szerinte „a hatalmas technikai fejlődéssel szemben mély kulturális süllyedés jellemzi építészetét”, hiszen „ez az irányzat megszűnt, mert megfeledkezett az emberi lélekről, annak lelki kultúrájáról (…) Lelketlen materializmusával, léleknélküliségével idegen volt, mint valami bevándorlott, kinek lelkét senki sem érti.” Az ennek ellenpontjaként említett „népieskedő” építészetről ezt mondja: „a világvárosi utca hímes homlokzata üres ékítmény maradt, népművészetünkből vett életképtelen oltvány a nagyvárosi civilizáció nemzetközi törzsén.” Úgy gondolta, a neoklasszicizmushoz kell visszatérni, és onnan kiindulva továbbfejleszteni az új életforma által megkövetelt, annak megfelelő építészetet. Arra a következtetésre jutott, hogy az újjászületéséhez a népi Európa felé kell fordulnia az építészet figyelmének, hiszen minden tájnak más a lelkisége, ezt a helyi jelleget kell valahogy hangsúlyozni. A népi építészet kutatására, ápolására hívta fel a figyelmet, mert „népi építészetünk teljes megismerése nélkül minden próbálkozás csak magyaroskodás, minden alkotás csak kuplé, legjobb esetben műdal.” Célul tűzte ki a népi építészet és az európai tudás vegyítését.[37]
Tóth Kálmánnal – akivel A Balaton vidék népének építészete című kötetet is jegyzik – közösen építették Tihanyban a Népművészeti Házat. Ez volt az első középület, mely a helyi építészeti hagyományokhoz hűen épült.[38]
Nászay további jelentős épülete: a volt Gazdasági Szakiskola, Szarvas, Szabadság utca 1–3. (vitéz Nászay Miklós és Lakos Miklós, 1925–1927)[39],[40]
—
JEGYZETEK
[1] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (6. fólió)
[2] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (1. fólió)
[3] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (2. fólió)
[5] Az információk Saly Noémitől származnak
[7] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/4390/
[9] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_14_1902-1903/?pg=953&layout=s
[20] Az információk Saly Noémitől származnak
[21] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (6. fólió)
[22] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (8-9-10. fólió)
[23] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (16. fólió)
[26] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (27. fólió)
[27] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (26. fólió)
[28] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (28. fólió)
[29] HU BFL XV.17.d.329 – 6246; Bérház 1879-1983 (Ügyirat) (35. fólió)
[30] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[31] https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_03/?query=hohl%20seb%C5%91%20d%C3%B6brentei&pg=206&layout=s
[32] Az információk Saly Noémitől származnak
[36] http://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat001.htm
[37] Nászay Miklós: Építészetünk az új Európában; Stádium, Budapest, 1942
[38] Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között; Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 (215. o.)
[39] http://varosilevego.blog.hu/2016/07/13/a_20_legszebb_videki_art_deco_epulet_156)
Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!