This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    Ybl Miklós tervei alapján készült háromeletes bérház a Wesselényi és a Dob utca között. Az építtető, Frölich Gusztáv építési engedély iránti kérelmét 1889. január 17-én nyújtotta be a Fővárosi Tanácshoz, amelyre a Tanács 1889. november 4-én megadta az egész építményre vonatkozóan a lakhatási engedélyt.

    A földszinten öt azonos méretű, félköríves bejáratot találunk, melyek közül a középső a ház főbejárata, amelyet két dór oszlopon nyugvó archivolt bélel ki. Tőle balra és jobbra jelenleg is működő üzletportálok tagolják arányosan a földszintet. A kivitelezés során nem takarékoskodtak az építőanyaggal. Az erkélyeknél, a főlépcsőházban, a folyosólemezeknél márványt használtak; a kapualjat, az udvart, a folyosókat, a rácsozatot ízlésesen díszítették. A melléklépcsőház, mint mindenütt, messze elmaradt a díszes főlépcsőháztól; a szolgaszemélyzet számára készült, ide helyezték tehát a vízkiöntőt és a cselédvécéket is.

    Az egyes emeletek és lakások közötti szociális rangkülönbségek már az udvarról nézve is előtűnnek. Az első emeleti lakásnak van ugyanis egy loggiaszerűen kiképzett terasza, amely korábban a háromablakos ebédlőhelyiséghez csatlakozott. A többi emeletet nem bővítette ilyen téres terasz, és az első emeleti ebédlőnek megfelelő teret is két szobára osztották.

    A ház kivitelezője Kauser József, egy neves építészcsalád tagja volt, aki 1848 tavaszán született és a Tanácsköztársaság idején halt meg. Budapesten számos bérpalota és többek között a Bazilika belsőépítészeti megoldása fűződik nevéhez. Habár a szakirodalom rá, mint az épület tervezőjére is szokott hivatkozni, nem zárhatjuk ki Ybl Miklós személyes közreműködését a tervezésben.

    A ház építtetője és első tulajdonosa, Frölich Gusztáv (1837-1891) országgyűlési képviselő, tőkés és földbirtokos volt. Ahhoz képest, hogy Frölich Gusztáv két évtizeden át megszakítás nélkül képviselő és kerek tíz évig az ország egyik legnagyobb bányavállalatának elnöke volt, édeskeveset tudunk róla. ő nem írt, róla nem írtak, a parlamentben és az üzleti életben jóformán észrevétlen maradt. A dualizmus kori vezető réteg törzséhez tartozott, a szürkékhez, de nem eminenciási, hanem tudattiszti minőségben. A házat végrendelete szerint gyermekei örökölték. Tulajdonosul vejét, Ybl Félix miniszteri segédtitkárt (Ybl Miklós fiát) jegyezték be. Tőle 1896-ban Wahrmann József földbirtokos, majd utódai vették át a házat. 1912-ben a ház Bálint Sándor színigazgató tulajdonába került, és maradt korszakunk végéig.

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    Houses nearby