Zárt ház

Erzsébet körút 6.

  • Architect:

    Quittner Zsigmond
  • Built:

    1891
  • Build by:

    Csávolszky Lajos
  • Builder:

    Fekete Elek
  • Function:

    lakóépület
  • Researched:

    2016

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az Erzsébet körút (egykori Lenin körút) 6. szám alatt álló épület az elmúlt évek során több funkcióváltáson is átesett, jelenleg – 1975-től[1] – Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata működik benne. Az előzőekből adódik, hogy számos átalakítási terv kapcsolódik a házhoz. A Budapest Főváros Levéltárában található iratok alapján az építkezésre a tulajdonos, Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, újságíró és szerkesztő[2] 1892-ben kért engedélyt. A megbízott építész – a korszak egyik neves építésze -, az ekkor 35 éves Quittner Zsigmond volt. A kivitelező építőmester Fekete Elek volt. E három férfi között később is volt kapcsolat, egy 1897-es büntető bírósági ügyben mindegyikük érintett volt.[3] Ez mutatja, hogy Csávolszky többször is megbízta ezen építészeket.

Quittner Zsigmond 1857-ben született Pesten. Tanulmányait Münchenben végezte, 1880-tól Budapesten dolgozott. Vidéken és Budapesten egyaránt tervezett bérházakat és középületeket. Híres munkái közé tartoznak az Aulich utca 7., az Andrássy út 7., 12. szám alatti épületek  és a Gresham-palota.[4] Nevéhez számos épület köthető – az itt tárgyalandó lakóházon kívül – a Nagykörúton is, ilyenek például a Ferenc körút 32., a József körút 36., 71-73., illetve az Erzsébet körút 7., 37., 39., 41. és 44-46. szám alatt állók.[5] Fekete Elek tervei szerint épült a József körút 58. alatti ház, ő volt az egyik megbízott építőmester az egykori Technológiai Iparmúzeum épületénél,[6] továbbá a Quittner által tervezett Ferenc körút 32-nél szintén ő volt a kivitelező.

A levéltári anyagok szerint a lakóház 1905-ben Szájbély Gyula tulajdonába került.[7] Az első átalakítási tervek 1905 júniusából ismeretesek, Hevesi Adolf cukrász és sütő helyiségében alkalmazandó munkálatokról.[8] A következő tervek Szájbélyi Gyula bérházának szállodává való átalakításáról szólnak 1907-ből, a megbízott építészek Komor Marcell és Jakab Dezső[9] – a korszak híres építészpárosa – voltak, az építőmester pedig Berényi Ignác volt.

E házban üzemelt 1906 és 1920 között a Meteor Szálló és kávéház. Az épület már a nyitás után a különböző cirkuszi, varieté és korabeli orfeumi művészek központjává vált, itt alapították meg a varieték művészeinek egyesületét, valamint itt volt az Artista Közlöny szerkesztősége is.[10] Ady Endre szívesebben tartózkodott a Meteor Hotel kávéházában, innen a New York kávéházban működő irodalmi centrumot is szemmel tarthatta. A Meteor tágas, üvegtetős kávéháza a szálloda udvarát és az épület földszintjét foglalta el. Ady szállodai szobája a III. emeleten volt,[11] egy másik forrás szerint a IV. emeleten (is) lakott.[12] Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című könyvéből megtudhatjuk, hogy napközben főként állás nélküli artisták tanyáztak a kávéházban. “Éjféltájban sem lett nobelebb a társaság a Meteorban, a város különböző mulatóiból, varietéiből, kis színpadjairól, énekes lebujaiból összeverődik, hogy itt megbeszélje az elmúlt este eseményeit.” Ady ritkán fordult meg a New Yorkban, mert azt hitte, ellenségei tanyáznak ott. Reinitz Béla (verseinek megzenésítője) és Zuboly (Bányai Elemér újságíró, költő) voltak a két kávéház között az összekötők. Ők igen kedvelték Ady társaságát, de az irodalmi híreket is, melyekre viszont a New Yorkban tettek szert.[13]

1921-ben az épületet a Hutter Üzletház számára alakították át Révész Sámuel és Kollár József műépítészek tervei szerint. A tulajdonos ekkor a Hutter József – Vegetalművek Szappan- és növényzsír gyárak Rt. volt.[14] A következő tervek 1924-ből, a Magyar Meteor Rt. palotájának átalakításáról szólnak, ekkor gyógyszertárat alakítottak ki benne. 1929-ből ismét a Magyar Meteor Rt. Üzletházához találunk átalakítási terveket. A tulajdonos ekkor is a Hutter József Szappangyár-Olajipar részvénytársaság, a kivitelező építőmesterek Mann József és Fia voltak. 1938-ban a Hutter és Lever Rt. Székházának újbóli átalakítására keletkeztek tervek (ők voltak a bérlők, a háztulajdonos a Magyar Meteor Részvénytársaság). Ekkor Sturm Károly Frigyes építőmester nevéhez köthetők a kivitelezési munkálatok, a tervező pedig Asztalos Béla építészmérnök volt. E tervek szerint a házba ekkor már lift is került. 1942-es tervek szerint a Hutter és Lever Rt. Székházában étkezőt és raktárt létesítettek. 1975-ben az építtető az Ibusz Budapest V. kerület (Felszabadulás tér 5.), az építés tárgya pedig az Ibusz Utazási Iroda korszerűsítése volt. E munkálatoknál a tervező a MEZIPSZOLG. volt, az építésztervező Mészáros Jenő, a belsőépítész pedig Breyer Pál. 1975. október 10-ei dátummal található meg Budapest VII. kerület Tanács Székházának átépítési terve, Maróti László nevével jegyezve.[15]

A zárt sorban álló, négyemeletes, két lépcsőházzal rendelkező bérház jelenlegi – a korábbihoz képest[16] kevésbé díszes – formájában is a Nagykörút egyik éke. Ehhez hozzájárul elhelyezkedése, illetve a homlokzat nemes arányú kiképzése is. A kilenc tengelyből álló homlokzat középső tengelye az elsőtől a harmadik emeletet átfogó félkörívesen kiugró zárterkélyt formáz. A homlokzat felületét pilaszterek tagolják, a második emelet ablakai fölött megmaradt a barokkos díszítés is (kivéve a középső tengelynél). A két szélső tengely második és harmadik emeletén egy-egy franciaerkély található, míg a legfelső emelet középső hét tengelyén fut erkély. Az épületet hangsúlyos koronázópárkány zárja, fölötte középen egy ikerablakos rész emelkedik a tető fölé, melyet pilaszterek és íves voluták kereteznek. Ez – igaz itt nyilván kisebb kivitelben – eszünkbe juttathatja egyes barokk templomok homlokzatát (pl. római Il Gesú, győri egykori karmelita templom).

8  Sajnos éppen kutatásom idején emelték ki az eredeti terveket digitalizálásra, így azokat nem láthattam

Events of the house