Programs of the house

Erzsébet tér 5.

  • Architect:

    Rainer Károly
  • Built:

    1912
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    Mann József és fia
  • Function:

    egykor a Hazai Bank Rt. Bérháza, ma lakóház üzletekkel
  • Researched:

    2012
  • Parcel Number:

    24459
  • Research:

    Lelkes Szilvia

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az épület eredeti, 1912-es tervei megtalálhatóak Budapest Főváros Levéltárában. Egykor a Hazai Bank Részvénytársaság bérházaként funkcionált. Már a 19. század második felétől megjelentek a különböző pénzintézetek bérház-építtetőként, főként nagy, reprezentatív banki székházakat építtetésével, de nem voltak ritkák a vegyes funkciójú, tehát lakásokat is tartalmazó létesítmények.[1] Az épületet – és a Hazai bank egykori székházát (a Brit Nagykövetség mai épületét) is – Rainer Károly műépítész tervezte. Az 1800-as évek végén a főként ipari és vasúti beruházásokhoz és a növekvő prosperitáshoz szükséges tőkét magyar bankok igyekeztek biztosítani, ennek eredményeképp jött létre 1892-ben a Hazai Bank, mely önálló leányvállalatként ipari és kereskedelmi hitelek folyósításával foglalkozott. A századfordulót követően – a korabeli viszonyok közt – már közepes nagyságúnak számító bank kiterjesztette tevékenységi körét magánügyletekre is, több fiókot is nyitott.[2] Jelenlegi funkcióját tekintve az Erzsébet tér 5. szám alatt található ötemeletes, belsőudvaros, szecessziós épület lakóház üzletekkel. A tér helyén hajdan temető volt, majd a 18. század második felében a növekvő kereskedelmi forgalom arra sarkallta a Helytartótanács tagjait, hogy új vásártereket jelöljenek ki, illetve az akkori uralkodó, II. József az új vásártér körül városrész alapítására adott engedélyt. Az Erzsébet térre kerültek az iparosok, a kisparcellázott telkeket csak kereskedők és iparosok vásárolhatták meg. Maga a vásárlás beépítési kötelezettséggel, adóelengedési kedvezménnyel és a polgárok közé való felvétellel járt. Kizárólag emeletes házak építésére adtak engedélyt. Mindez lényegében Lipótváros megalakulásához vezetett (a városrész 1790-ben, II. Lipót koronázásakor kapta a Lipótváros nevet). Kiépülését követően a tér számos névváltoztatáson esett át. 1803-ban Vásár térként volt ismeretes, majd nyolc évvel később megkapta az Újvásártér nevet, megkülönböztetve ezzel a Belvárosban a régi városháza előtti tértől, amely ekkor a Régi Vásártér nevet viselte. Évente négy nagyobb vásárt rendeztek: József napi (március 19.), Medárd napi (június 8.), János napi (augusztus 29.) és Lipót napi (november 15.) vásárok. A szabályos derékszögű, teljes négyzet alakú tér vásártérként szolgált egészen 1853-ig. A Német Színház 1847. február 2-ai leégését követően – és annak pótlására – a téren ideiglenes színházat építettek, így 1850-ben Színház térre keresztelték. Az Erzsébet tér nevet 1858-ban kapta, majd 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér. Végül 1990-ben ismét megkapta a nevet, melyet ma is visel.[3] A két mezzaninnal és három emelettel épült bérház eredeti tervei megtalálhatóak Budapest Főváros Levéltárának Tervtár részlegében. E tervek tanúsága szerint a fölszinten az Erzsébet tér felől U alakban üzlethelyiségek, irodák és műhelyek kaptak helyet, míg a hátsó szekcióban a házmesterlakást találjuk, konyhával és fürdőszobával. A bérház felépülése előtt, 1908-tól itt működött a Salamon Jakab és Társa szénnagykereskedés, majd 1928-tól Blum Ignác posztóáruháza. Fő- és melléklépcső, illetve lift segítette a közlekedést. A fölszinten, közvetlenül a lépcső mellett külön portásfülkét alakítottak ki. Az első mezzaninon két üzlethelyiséget és raktárakat alakítottak ki. Az első emeleten – igazodva a földszinti beosztáshoz – elöl, a tér felől U alakban alakították ki a szobákat, mögöttük cselédszobák, konyhák, kamrák és az inasszoba. A második félemeleten irodákat képeztek ki, a számfejtési, ellenőrzési és könyvelői osztályok számára, külön osztályfőnöki irodával. A második és harmadik emelet alaprajza megegyezett az első emeletével. A ház padlásterébe került egy műterem, házmesterszoba, cselédfürdő, kamra, illetve a mosásra kiépített helyiségek, így a vasalószoba, a mosókonyha és a mángorló.[4] Az Adalékanyagok a Lipótváros történetéhez című kötetből megtudjuk, hogy emeletenként 1-2 család lakott a nagyméretű, 4-5 szobás lakásokban. Lakásonként légfűtéses kazánok működtek, ezeket később konvektorok váltották fel. Többszöri átalakításokat követően, a nyolcvanas évek végén közel 25 család lakott itt. Az épületben található korlátok, rácsok és burkolatok jelentős része eredeti.[5]


A teljes dokumentáció letölthető ITT


JEGYZETEK:
1 Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok. Terc, Budapest, 2010. 36. o.
2 Harmincad utca 6.: budapesti történet a huszadik századból. Nagy-Britannia és Észak-Írország Nagykövetsége, Budapest, 1999. Online elérhető itt: http://ukinhungary.fco.gov.uk/hu/about-us/our-embassy-in- budapest/embassy-history
3 Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1. kötet. Budapesti Városszépítő Egyesület, Budapest, 1988. 370-371. o., ill. Déry Attila: Belváros – Lipótváros: V. kerület. Terc, Budapest, 2005. 79-84. o.
4 Budapest Főváros Levéltára Tervtár
5 Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1. kötet 1988:371

Events of the house