Zárt ház

Ferenc körút 42.

+3
  • Architect:

    Ulrich Keresztély
  • Built:

    1888, 1889
  • Build by:

    özv. Torday Ferencné
  • Builder:

    Ulrich Keresztély
  • Function:

    lakóépület
  • Researched:

    2016

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

1878. év nyarán Dr. Torday Ferenc istállót és kocsiszínt építtetett az akkor még Malom utca
44. alatti telkén. Torday Ferenc foglalkozását tekintve gyermekorvos, a Pest Tornaegylet
orvosa, a tornatanítóképző tanfolyam előadója, pályája során számos cikket és tanulmányt írt
a szem- és gyermekbetegségek gyógyításáról, a sportorvosi teendőkről. Özv. Torday Ferencné
– született Léder/Léderer Anna – férje 1888-ban bekövetkezett halála után építkezésbe fogott
az örökölt telken. Az 1888-89-es évekből háromemeletes bérházának épüléséről található
iratanyag Budapest Főváros Levéltárában, a tervező és építőmester Ulrich Keresztély, a
jóváhagyó műszaki főmérnök pedig Eckermann Ede volt. Feltehetőleg ebben a formájában áll
ma is az épület a Ferenc körút 42. szám alatt. 1896-ban átalakítási munkákat végeztek az
épületen Sturm Károly építőmester kivitelezésében, a következő évben Torday Ferenc
özvegye elbontatta a férje által építtetett régi, emeletes épületrészt a telek hátsó részében,
illetve még ugyanekkor építtetett az 1889-ben befejezett épülethez egy kiegészítést. Más
forrás szerint a ház 1880-ban épült, így a Ferenc körút egyik legöregebb lakóházaként tartják
számon.
Ulrich Keresztély, a Bécsben tanult építész 1881-ben költözött Budapestre, hogy felépítse az
általa tervezett – és 1948-ban lebontott - Boráros téri gabonaelevátort. A Nagykörúton Ulrich
nevéhez köthető még például az Erzsébet körút 28. szám alatt álló bérház, továbbá az 1885-ös
Országos Általános Kiállításra megtervezte a városligeti iparcsarnokot, melyet II.
világháborús sérülések miatt kellett lebontani. Fiumében, Barcson és Mezőhegyesen épített
még gabonaelevátorokat, majd 1892-ben visszaköltözött Bécsbe. 1896-ban meghívták a bécsi
műegyetem építészeti és magasépítési tanszékére tanárnak. Az eddig említett várásokon kívül
tervezett még Prágában és Stuttgartban is köz- és magánépületeket.
A Budapesti Czim- és Lakjegyzék szerint a lakóház az építtető és gyermekei tulajdonában állt
egészen 1928-ig, ekkor a ház tulajdonosaként már Püspöky Miklós és neje, született Dalchau
Erzsébet van feltüntetve. 1936 februárjában az ő megbízásukból modernizálási munkálatokat
végeztek az épületen Szőke Elemér építési vállalkozó tervei szerint. A ház – a később már
özvegy – Püspöky Miklósné tulajdonában állt egészen 1950 februárjában bekövetkező
haláláig.
A zárt sorban álló majdnem téglalap alaprajzú, manzárdtetős épület homlokzata a Ferenc
körútra néz. Négyszintes, belső udvaros, lift nélküli, padlásszinttel rendelkező lakóház. A
belső udvar egylégterű a szomszédos Ferenc körút 40. szám alatt álló ház udvarával, csupán
egy - a földszint magasságáig érő - fal választja el fizikailag a kettőt egymástól. A tervek
hiányában a hét tengelyből – melyekből a középső három enyhén befelé ugratott - álló
homlokzatot a jelenlegi állapot szerint írom le. A lábazat fölött a földszint kváderezett, az e
fölötti szintek klinkertéglával burkoltak. Az első emelet középső tengelyében egy
kovácsoltvas korláttal kiképzett erkély található, alatta - a földszinten - a kapu. Az emeletek
közötti párkányok a rizalitos kiemelkedéseknél értelemszerűen jobban kiugranak a síkból. Az
első szint minden nyílása félköríves záródású, a további szintek legtöbbje egyenes záródású,
kivéve a második és harmadik emelet két-két szélső ablakát, melyek inkább szegmensívesnek
mondhatók. Az első emelet rizalitszerűen kiugratott részének ablakai alatt stilizált növényi
motívumot alkot a tégla elrendezése, az ablakok keretezései is tagoltak, mindegyiket
szemöldökpárkány zárja. Ugyanezen ablakokat a második emeleten pilaszterek választják el
egymástól, valamint szegemensíves lezárást kaptak. A legfelső emelet szélső ablakai közötti
részt faltükör tagolja. A kiemelt szélső tengelyek lépcsőzetes oromzatban végződnek, melyek
a homlokzat fölé, a tető szintjéig magasodnak egy-egy háromszög motívum lezáródással, a
középső tengelyeket párkány zárja le. A háromszöges elem visszatér még a tető középső
részében négy kisebb nyílás formájában, illetve középen egy háromnyílásos kiugró részként.
A hosszan elnyúló, díszes kapualjból egyenesen tovább az udvarra lehet jutni, míg jobbra
fordulva a lépcsőházba kerülünk. A lépcső egészen a negyedik emeletig fut fel, ahonnan a
padlástér nyílik, a teret tükörboltozat zárja le. A lépcsőház egészére jellemzők a florális
díszítmények, konzolok, számos eredeti elem megmaradt jó állapotban. Az épület külső és
belső állapotáról egyaránt elmondható, hogy gondosan rendezett, jó műszaki állapotban
található.
1905 novemberétől feltehetőleg 1906 májusáig e ház harmadik emeletének 23-as lakásában
élt a gyakran költözködő Kosztolányi Dezső. Az épületben működött egykor a Kárpátia
Képeslapkiadó, melynek számos impozáns képeslapot köszönhetünk az akkori Budapestről. A
háztól nem messze található az Iparművészeti Múzeum, illetve az 1956-os forradalom két
ikonikus helyszíne is, az egykori Kilián Laktanya és a Corvin köz. Mivel a környék épületei
igencsak megszenvedték a forradalmi harcokat, valószínűsíthető, hogy a Ferenc körút 42. is
megsérült valamilyen mértékben, azonban egyelőre erre – se az ezt követő helyreállítási
munkálatokra - nincs bizonyíték.

Bővebben az épületről.

Sources

Events of the house