Zárt ház

Ferenc tér

  • Function:

    közterület
  • Researched:

    2018
  • Parcel Number:

    nincs
  • Research:

    Vass Krisztina

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Ferenc tér Budapest IX. kerületében, még pontosabban a Középső-Ferencvárosban található. Határoló utcái a Berzenczey utca, Bokréta utca, Tompa utca és Balázs Béla utca. A Ferencváros története több száz évre nyúlik vissza. Ha az előd településeket is figyelembe vesszük, már a 12-13. században is lakott volt a Belső-Ferencváros területe. Nevét 1792-ben kapta, ezt tekintjük Ferencváros születésnek.

Érdemes ugyanakkor azt is tudni, hogy a Ferenc tér mai területét ekkor még szántókként tartották számon, és csak az 1800-as évek elején került parcellázásra a kerület ezen része.[1] A házak száma a környéken az 1820-1830-as években növekedett meg.[2] 1838-ra a mai Ferenc tér helyén található 12 házhely[3] többségén már állt kisebb földszintes ház, ugyanakkor az árvíz ezt a környéket sem kímélte. A házak elpusztultak vagy végzetesen megrongálódtak, ezért le kellett bontani azokat. A házhelyek kisajátításával létrejött a Ferenc tér, vagy korabeli elnevezése szerint Ferencz tér.


Budapest, IX., Tompa utca (1910k)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: K001130]

A tér közepénél a Fő, vagy Nagyfő utca vonala húzódott a 19. század második feléig. Ez az utca összekötötte a Bakáts teret a Ferenc térrel.[4] 1879-ben aztán a Bakáts tértől a Ferenc térig vezető szakasz Tompa utca, míg a Ferenc tértől délkeletre tartó szakasza a Ranolder utca nevet kapta. 1950-ben a Ranolder utcát átnevezték a ma ismert Balázs Béla utcává. Az 1800-as évek második felére a teret házak vették körül, jellemzően földszintesek, sokszor istállóval, de kovácsműhely is épült itt.[5]

Az 1850-es évektől a kerület ipari fejlődése jelentősen felgyorsult. A környéken malmok, vas- és gépipari, vegyipari, faipari üzemek létesültek[6], amelyek igen nagy számú munkást foglalkoztattak. Az ő lakhatásuk biztosítására a Ferencvárosban sok bérház is épült. 1870-től a Ferenc téren is megjelentek a többemeletes úgynevezett bérkaszárnyák. 1873-ban megnyitotta kapuit a Szent Ferenc patika. Érdekessége, hogy bár később az Üllői útra költözött, a mai napig működik a gyógyszertár az Üllői út 27. szám alatt.[7] 1919-ben a kerületi munkástanács a Ferenc tér 1. szám alatt ülésezett.

http://die-monade.tumblr.com/post/129733082719/a-red-army-soldier-fighting-on-the-ferenc-square


A Vörös Hadsereg katonája harc közben, Ferenc tér (1956)
Bejegyzés forrása: TUMBLR [die-monade]

A világháborúk során a kerület szenvedett ugyan károkat, de jellemzően az ipari részek és a pályaudvarok, a Ferenc tér és környéke kevés kárt szenvedett. 1956-ban a forradalmi események során fontos szerephez jutott a terület, itt működött ugyanis az úgynevezett Göndör-, vagy más néven Berzenczey utcai – Ferenc téri csoport. 1956. október 24-25-én Wágner István, vagy becenevén Göndör vezetésével alakult meg a Berzenczey utca 13.-ban, majd mikor ezt kinőtték, a Ferenc tér 15. számú házban, a volt női rendőrszálláson volt a központjuk. Egy részük később a sokkal híresebbé vált Tűzoltó utcai szerveződés megalakításában is részt vett. A csoport nagyon hamar 80-100 fős létszámúra duzzadt, és igen jól szervezett volt. Göndör szakaszparancsnokokat nevezett ki, köztük a 18 éves, Cigány becenévvel illetett Onestyák Lászlót. A szovjet páncélosok ellen is felvették a harcot, november 7-8 körül fejeződött be az ellenállás. A csoport több tagja, köztük Göndör is emigrált.


Ferenc tér, szemben a Bokréta utca torkolata (1956)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 40292; orig: NAGY GYULA]

1957 tavaszán az itthon maradók egy részét aztán letartóztatták, Onestyák Lászlót néhány társával együtt 1958-ban kivégezték. Ehhez a perhez, „Onestyák László és társai” peréhez kapcsolódott a megtorlások során az egyetlen olyan büntetés is, amely teljesen ok nélkülinek bizonyult végül. Bizonyos Kovács Éva bár nem vett részt az ellenállásban, névegyezőség miatt letartóztatták és elítélték. A kiszabott 3 év börtönbüntetésből 1,5 évet le is töltött.[8] A harcok során temettek is a téren 1956-ban. Többnyire átmeneti sírok voltak ezek, a környéken meghalt embereké. Ha tudták a nevüket, azt írták rá, ám ha nem, akkor az ismertető jegyeiket, ruházatukat, amit csak gyorsan fel lehetett jegyezni azonosításképp.

Az 1960-as évektől kezdve Ferencvárosban nagyívű építkezések kezdődtek, de a Ferenc teret ezek nem érintették. Az itteni házak állaga lassan, de biztosan romlott. A lakások döntő többségben állami kézben voltak, és bérlakásként jutottak hozzá a bérlők. Ezek együttes hatása szlömösödéshez vezetett.[9] A téren és a környékbeli utcákban már nem volt megfelelő a közbiztonság, folyamatosan növekedett a bűnesetek száma is. Közben a téren nap közben zajlott az élet, sakkozók és nincstelenek töltötték azt meg.


Ferenc tér, sakkozók (1966)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 25743; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

1975-ben a Ferencváros című folyóirat örömmel számolt e az öt éves terv során elért eredményekről, köztük a megújuló Ferenc térről is. Ugyanebben az évben óvodát is nyitottak a téren.[10] 1976. április 2-án Barátság emlékoszlop avatására került sor a téren. Weéber Klára kaposvári szobrászművész készítette a mai napig is álló szobrot, amelyet Ferencváros testvérmegyéjétől, Somogy megyétől kapott ajándékba a százéves Budapest ünnepléseképp.[11]


Ferenc tér, Barátság emlékoszlop avatása, Weéber Klára alkotása (1976)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 25718; orig: FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY]

Az 1980-as évekre a kerület több részén áldatlan lakásállapotok uralkodtak. Komfort nélküli, egyre romosabbá váló lakásaikban húzták meg magukat az emberek. Az évtized második felében indult az a rehabilitációs program, amely aztán a Ferenc tér megújulásához is vezetett. 1992-ben megalakult a SEM IX. Rt. Alapítói Budapest IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata, a Francia Köztársaság fejlesztési pénzintézete, a Caisse et Dépots et Consignations (CDC) és az OTP Bank Rt. voltak. A cég feladata Középső-Ferencváros rehabilitációjához kapcsolódó akcióterv elkészítése, majd jóváhagyás után a felújítások, építkezések menedzselése volt.[12] A szervezet elvégezte a lehetőségek elemzését, majd belefogtak a munkálatokba. 1989-től elkezdték a Ferenc tér házait kiüríteni. A bontásra ítélt házak helyett szükség volt újak tervezésére és megépítésre. Volt maradónak ítélt épület, ennek a felújítását kellett megtervezni.


9.tv – Ferencvárosi séták – Ferenc tér (2015)
Videó forrása: YOUTUBE [9.tv Ferencváros Televíziója]

1993–94-ben a tér újabb felújítása zajlott, a házak kiürítése pedig folytatódott. A házak 2/3-át el is bontották az 1990-es években. Az építkezések során önkormányzati bérlakások épültek nagy számban, de megjelentek a magánkézben lévő ingatlanok is. A bérleményeket nem szerették volna véglegesen állami kézben megőrizni, így a cél az volt, hogy a bérlő 5 év után vásárolja azt meg. Ez nagyrészt meg is valósult. Az építkezések és felújítások során ügyeltek arra, hogy ahol igény volt rá, ott kerüljenek kialakításra földszinti üzlethelyiségek. Így a Ferenc tér körül nyílt élelmiszerbolt, kávézó, étterem, szervizek, ingatlan értékesítéssel foglalkozó iroda is. Orvosi rendelő nyílt a Ferenc tér 1. szám alatt, ez a mai napig itt működik. Az új vagy felújított épületekben a lakások már összkomfortosak voltak, így a bérleti díjuk magasabb volt, mint a korábbi. Ez a lakóközösségek lecserélődésével is járt. A korábbi elszegényedett réteg más kerületekbe szorult, a Középső-Ferencváros lakásárai pedig elkezdtek sosem látott magasságokba emelkedni. Ez a változás a Ferenc tér közbiztonságára is igen kedvezően hatott.

1994–95-ben a teret ismét átépítették, ekkor kerültek ide az úgynevezett bálnák, az egyedi szökőkutak. Ekkortól a Ferenc téren is egyre nagyobb számban rendeztek kulturális eseményeket, fesztiválokat. A tér közepén felépített zenepavilonban koncerteket tartottak. Mivel a szökőkutakra gyakran felmásztak, azokat balesetveszélyessé nyilvánították és a tér ismételt átalakítása vált szükségessé. A különlegessége ennek a felújításnak, hogy a lakók bevonásával zajlott. Ötletládákat helyeztek a tér környékén található vendéglátóipari egységekbe, majd az Önkormányzat megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Építőművészeti Doktori Iskoláját tervpályázatok elkészítésére. További két lakossági fórum is zajlott. A játszótér helyét is a lakók igényei szerint jelölték ki. A megújult tér köré 400 m hosszúságú futópályát is építettek. Bár szükség volt egyes fák kivágására, de új fákat is ültettek a helyükre. A felújított Ferenc tér átadására 2016. szeptember 23-án került sor.[13] 1997 óta a téren található a Semmelweis Egyetem egyik tömbje is. Az itteni intézményben működik a a Nyelvi Kommunikációs Igazgatóság, az Digitális Egészségtudományi Intézet, a Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség (SESZ), a Közalkalmazotti Tanács (KAT) és a Jogsegélyszolgálat.[14]

A teret körülvevő házakban több híres költőnk is lakott. 1916–20 között élt itt testvéreivel József Attila, a Ferenc tér 11. számú ház 3. emeletének 43-as számú lakásban. Haláláig az édesanyjuk is velük lakott. A Ferencvárosban ez volt az utolsó lakóhelyük, utána a testvérük vette magához a gyermekeket.[15][16] A tér másik híres lakója 1955–2012 között N. Horváth Péter költő, aki születéstől haláláig a Ferenc tér 1. számú házban élt. Egész életét tolószékben ülve töltötte, mert a születése során károsodtak a mozgató idegpályái. Bár nehezen beszélt, eleinte diktálta rendkívül választékos mondatokban fogalmazott verseit, később bal lába nagy lábujjával maga gépelte azokat. A 2015-ös Vers-Dal Fesztivál egyik kiemelt költője volt, Bella István és Kosztolányi Dezső mellett.[17]

Szabó István az 1990-es évek végén forgatta A napfény íze című filmjét, amelyben a tér egyik háza is szerepet kapott. A Bokréta utca 15. száma alatti, 1870-ben épült épület az, amely a Sonnenschein ház homlokzatát adta a filmben. A forgatás után meghagyták a feliratot, ezzel tisztelegve Szabó István munkássága előtt. Az épület felújítására 2008-ban került sor.[18]


A Sonnenschein család otthona Szabó István A napfény íze című filmjében (1999)
Videó forrása: YOUTUBE [Miklós Vincze]

Másik érdekessége a Ferenc térnek a nyugati szélén álló zöld építmény, budapesti becenevén zöld villamos. A századfordulón épült illemhely ma fővárosi védettség alatt áll. Ezek az építmények 1895-ben kezdtek megjelenni a városban, akkor nagyon modernnek számítottak. Egészen 1870-ig nem léteztek nyilvános illemhelyek Budapesten, akkor megnyitott az első a Deák téren. Beetz Vilmos Olajjal szagtalanított vizelde nevű szabadalma világszerte forradalmasította a rendszert, és elnyerte a fővárosi hálózat kiépítésének és üzemeltetésének jogát. A II. világháború előtt 82 üzemelt a városban, de számuk mára drasztikusan csökkent. Ráadásul állapotuk annyira leromlott az évtizedek alatt, hogy manapság a kevés megmaradt közül is csak néhány zöld ház működik eredeti rendeltetése szerint.[19]

Évtizedekkel ezelőtt sakkozók és beszélgetni, kikapcsolódni vágyók, és alkalmasint kétes alakok töltötték meg a teret nap mint nap, de manapság is része a tér a közösségi életnek. A mindennapok során főleg a kisgyermekesek használják a megújult játszóteret, nyaranta a fesztiválok és különböző kulturális rendezvények töltik meg a teret. Maga az élet ugyan megváltozott, de a Ferenc tér létezése két évszázada alatt talán most mutatja a legszebb arcát.

Sources

Events of the house