Programs of the house

Fiumei út 19/a - Nyugdíjbiztosítási Székház

view on map
+5
  • Architect:

    Komor Marcell , Jakab Dezső
  • Built:

    1912, 1913, 1928, 1930, 1931
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    közhivatal
  • Opening hours:

    SZOMBAT 9:00-12:30
  • Researched:

    2015, 2013
  • Parcel Number:

    34722/1
  • Second address:

    Dologház utca 7.
  • Photo:

    Polgár Ádám
  • Research:

    Nagy Sándor, Hutvágner Zsófia
  • Volunteers:

    Nagy Sándor, Priksz Tamás

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére történő biztosításáról rendelkező 1907. évi XIX. törvénycikk a címében szereplő munkavállalók kötelező biztosítását írta elő.


Az Országos Társadalombiztosító Intézet palotája. Homlokzati látkép.
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01495559]

A jogszabály következtében alakult meg az Országos Munkásbeteg-segélyező és Balesetbiztosító Pénztár is. Az új intézmény fogta össze a korábban kerületi szinten működő biztosító és segélyező pénztárakat. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár elődje a Dob és a Damjanich utcában működött. Az egyre több ügyirat és növekedő hivatali feladat azonban a XX. század első évtizedére új irodaépület után kiáltott. Az új székház számára telket a Kerepesi temetővel szemben, az egykori kiszállásoltak telepének helyet adó területen talált a biztosító. Ezt a területet a fővárostól meg is vásárolták. 1910-ben pályázatot írtak ki az épület tervezésére. A feladat nem volt egyszerű, hisz a telek a tervezést megnehezítő adottságokkal bírt: a Köztemető és az Alföldi utcák ugyanis elég hegyes szöget zártak közre.


Komor Marcell és jakab Dezső Munkavédelem jeligéjű, első díjas terve. Homlokzat. (1911)
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1911. 9. évf. 4. sz. p. 4. [ARCANUM]

Talán ennél is nagyobb gond volt az, hogy a megrendelő az új irodaházban nagyon sok funkciót kívánt elhelyezni: az irattár, a segélyezési osztály, a kórházi ügyosztály, a be- és kijelentési osztály, a folyószámla osztály, tagkönyv-nyilvántartási osztály stb. irodái mellett a VIII. kerületi rendelőintézetnek is ez az épület adott volna otthont, a 4. emeletere pedig bérlakások kialakítását tűzték ki célul. Az udvarban vízgyógyintézetet terveztek. A pályázati kiírás arra is kitért, hogy az esetleges épületbővítés érdekében a telek beépítést előrelátóan kell megoldani.


Szemelvény forrása: Központi Értesítő, 1928. 23. évf. 21. sz. p. 16. [ARCANUM]

A beérkező pályaművekről 1911. február 14-én született meg a döntés, amelynek értelmében Komor Marcell és Jakab Dezső Munkásvédelem jeligéjű terve kapta az első díjat. A nyertes esetében az értékelésnél kiemelték a ma is impozáns, tágas segélyezési várócsarnokot, a tágas és kényelmes bejáratokat, a főlépcsők ügyes elhelyezését és „az épület rendeltetésének megfelelő”, művészi jellegű homlokzatot. A végleges kivitelezési tervekig többször változtattak Komorék az elképzeléseiken, de a telek adottságait ügyesen kihasználó, legyezőszerű alaprajz megfelelő kiindulópontnak bizonyult. A rendelőintézet, az Ambulatórium végül külön épületszárnyat kapott, a vízgyógyintézetet sem az udvarban, hanem az alagsorban helyezték el. A 4. emeleten végül nem készültek lakások, a bejáratok is közelebb kerültek a sarokhoz az eredeti elképzeléshez képest. Az 1. emeletre került a két elegáns igazgatói szoba.


Komor Marcell és jakab Dezső Munkavédelem jeligéjű, első díjas terve. Alsó földszint. (1911)
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1911. 9. évf. 4. sz. p. 5. [ARCANUM]

A homlokzaton az eredetileg a félemeletre tervezett szoborsor helyett az ablakok közét a társadalombiztosítás különböző eseményeit megörökítő domborművek készültek, melyek alkotója Bíró Mihály volt. A használatbavételi engedélyt 1913. november 15-én kapta meg a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár. Az épület az alkotópárosnak abban a korszakában készült, amikor már kevésbé érvényesült a szecesszió barokkossága, a homlokzatot inkább a letisztult formák jellemzik. Az épület az átadását követő évtizedre már szűkösnek tűnt.


Az OTI palota. Felhőkarcoló. (1931)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01500157]

A probléma megoldására viszont csak 1929-30-ban volt lehetőség. Az akkor már Országos Társadalombiztosító Intézetnek hívott intézmény bővítését szintén a Jakab - Komor páros terezte. Ekkor készült el az északi szárny és az a torony is, ami a maga idejében Budapest első felhőkarcolójának számított. [1]

Events of the house