Programs of the house

Fővám tér 13-15.

+3
  • Architect:

    Ulrich Keresztély
  • Built:

    1886
  • Build by:

    Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank
  • Builder:

    Gáspár Jenő ("Ybl Miklós" Tervező Ksz)
  • Function:

    egyetem
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    37059
  • Photo:

    Varga Dániel
  • Research:

    Bácsi Kinga

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A régi Fővámpalota, ma a Corvinus egyetem főépületének szomszédságában helyezkedik el a Sóház a Fővám tér 13-15. alatt. Napjainkban oktatás folyik falai között, ám régen a vámház irodái és kisebb raktár helységei helyezkedtek el itt.

Az épület háromszintes, hozzávetőlegesen 60 méter hosszú és 30 méter széles. A Duna-part felöli homlokzata három egységből áll, melyek közül a két szélső traktus rendelkezik harmadik szinttel. A középső rész tetején nagy üveg felületen keresztül érkezik be a fény a középső csarnokba. Ez a szint régebben jobban be volt építve, több fallal különítették el a nagy raktárt, az áruátvétel szobáját, a személyzeti öltözőt, a csomagolót és a hozzá tartozó vatta raktárt. Ezekbe a helységekbe egy előtéren keresztül lehetett jutni, ahol a felvonó is állt. Itt zajlott a banki ügyek intézése. Az északi és déli pavilonban ezzel szemben szolgálati lakások voltak, egységenként két kisebb, valamint egy nagyobb ötszobás lakás, melynek ablakai a Dunára néztek. Ide az épület északi és déli végén elhelyezett lépcsőházak által lehet eljutni. A historizmus jegyeit viselő homlokzat díszítésére jellemző a világos és sötét téglákból kirakott mintázat.

Az 1854-es Pest-Buda beleterületének várostérképéig a területen a Müllnerteich, vagyis Molnártó látható. Ezt 1867-72 időszakára már biztosan feltöltötték. Ulrich Keresztély terveit a Sóházról 1886. október 21-én hagyták jóvá, eredeti neve: Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank kezelési épülete volt. Az „Ybl Miklós” Tervező Ksz főmérnöke, az okleveles építészmérnök Gáspár Jenő irányította az építkezést. Az átadás pontos dátuma nem ismert, de az 1895-ös Budapest közigazgatási térképsorozatán már látható az épület.1 Mellette futott a Vámház vasúti vágánya és a villamosított lóvasút vonala.2 1900-ban a közgyűlés szabályozásokat hajtatott végre a területen, valamint ez az okirat bizonyítja, hogy a telek a főváros tulajdonába tartozott.3 A II. világháború során megrongálódott az épület déli traktusa, ezt legjobb tudásuk alapján renoválták. 1962-63 során felmérték a Sóház állapotát, mivel a tűzveszélyes anyagraktár bővítését tervezték biztonságos módon. A 70-es évek folyamán átalakult a pénztárcsarnok szerepe, vasbeton pilléreket és gerendákat építettek be, ezek tartották a galériát. Emellett meghagyták a csarnokban lévő négy díszített vasoszlopot, bár ezek elvesztették tartófunkciójukat. Ekkoriban megváltozott a középső egység tetőszerkezete és ezzel együtt a felső bevilágítás. 1990-ben az egyik lakó, Alparán Józsefné kérésére átalakítások történtek a lakása beosztásában, a vizes helységek és szobák elrendezésében. Gaálné Steppán Erzsébet magasépítési üzemmérnök terveit némi változtatással elfogadta Budapest Főváros Tanácsa. Az ezt megelőző évtizedek során felszabdalták a mindkét traktusban megtalálható nagyobb lakásokat, így többen lakhattak az épületben. Átadása óta lakott itt bankhivatalnok és akadémiai tanár is.4 és A 90-es évekre azonban teljesen leromlott az épület állapota, így 1999-ben újabb, az egész Sóházat érintő felújítást végeztek. Ezzel a projekttel alakították ki az épület mai funkcióját, vagyis a közgazdasági egyetem diákjainak tanuló és közösségi tereit. A renoválás során a Mányi István Építészeti Stúdió tervezői tiszteletben tartották és figyelembe vették a Sóház egykori történetét, célját, de közben megfelelővé tették az oktatás számára.

Events of the house