Programs of the house

Gabona utca 2.

+3
  • Parcel Number:

    37910/8
  • Second address:

    Liliom utca 1/c
  • Photo:

    Gáspár Balázs
  • Research:

    Tompa Éva, Szij Barbara
  • Volunteers:

    Babity István

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Budapest Székesfőváros Polgármestere nevében, a polgármesteri III. ügyosztály javaslata alapján a bemutatott terv szerinti építésre az engedély 1936. szeptember 3-án lett megadva.[1]

A többször módosított tervek után, 1937-ben épült lakóházban a pince és a földszint felett 4 emeletet (magasföldszint + 3 emelet) és magastetőt találunk. Az épületben jelenleg 15 lakás, 4 üzlet (raktárral) és egy kommunális trafó található. Ez utóbbi a pincében van.

A mai Liliom utca – Soroksári út – Tinódi utca – Vaskapu utca által határolt területen a kiegyezés körüli térképeken már szerepel a molnárok és sütők gőzmalma (tőle közvetlenül délre a Gizella, illetve a Concordia gőzmalom működött ugyanebben az időben).[2] Középső-Ferencvárosban a malmok környékén elhelyezkedő területek egyszerre épültek be, ezért is lett egységes az utcák képe.[3] A korabeli térképek tanúsága szerint a mai Gabona utca éppen az említett molnárok gőzmalmának egykori hátsó traktusával egy vonalban helyezkedik el.

Az 1930-as évek gazdasági változásai Budapesten és így Ferencváros arculatán is jelentkeztek: ahogy a lakóövezet, a „belváros” terjeszkedett, úgy szorultak egyre kijjebb az ipari övezetek, és egyúttal a korábban sűrűbben beépített területeken is új utcákat jelöltek ki, hogy szellősebbé tegyék a városszövetet (ilyen például a VII. kerületi Barát utca is, amely ugyancsak bauhaus jellegű, modern házakkal épült be ebben az időszakban).

A változó igények a funkcionalitás felé terelték az építészeket, megjelent a bauhaus. Ugyanakkor a bauhaus stílus nem csupán újfajta tömegformálást jelent, hanem racionálisan átgondolt lakáshasználatot is. A körfolyósós bérházak helyett megszületett az a háztípus, ahol egy zárt lépcsőházból szintenként jellemzően három lakás nyílt. Ez a típus vált a középosztály igényeit kiszolgáló lakás prototípusává: két szoba, hall, személyzeti szoba.

Érdekesség, hogy bár a Gabona utcai ház homlokzata díszesebb, mint a szomszéd házaké – köszönhetően a tervező Weidlinger Tibornak –, de alaprajzában maradéktalanul megfelel a kor elvárásainak.

Utólagosan két lényeges átalakítás történt a házban. Az eredeti 5 üzletből egyet, a trafó felettit lakássá alakítottak át. A padlás szintjén eredetileg mosókonyha és mángorló volt, a mosógép megjelenésével azonban ezeket egyre kevesebbet használták. A közös mosókonyhából így csinált szükséglakást az Ingatlankezelő Vállalat. Később a tetőtér egy részének hozzácsatolásával, a mosókonyha átépítésével egy korszerű, 55 m2-es tetőtéri lakás lett a néhai szükséglakásból.

Érdekes, hogy a tervrajzok szerint „Liliom sörbárként” elnevezett vendéglátóipari egység egészen 2016-ig működött, ki tudja, miért Zsiráf sörbárként – cégtábláját megőrizték a ház lakói.

A ház – telefont birtokló – lakóiról az egyik első forrásunk egy 1939-es telefonkönyv, amely szerint itt élte mindennapjait többek között Chikán Olga állami polgári iskolai tanítónő, akinek nem más volt a bátyja, mint ilinyi Chikán Béla (1891–1963), Pesterzsébet első és egyben egyik legjelentősebb polgármestere.[4] Chikán Olga 1892-ben született Kunhegyesen id. Chikán Béla és Némethy Jolán második gyermekeként.[5] Valószínűleg bátyjával együtt kerülhetett Budapestre, ahol elvégezte a tanítónőképzőt: a Budapesti Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola értesítőjében 1914-ben elsőéves,[6] 1916-ban pedig harmadéves, azaz végzős tanulóként szerepel a Polgári Iskolai Tanítóképző Intézet növendékei között, a mennyiségi és természettudományos szakcsoportban.[7] Az Ajtósi Dürer soron működő intézményből[8] Pesterzsébetre került ő is. Az itteni Szent Erzsébet Polgári Leányiskola értesítőjéből a következőket tudjuk meg róla: 1934-ben az iskola rendes tanára volt és a Lord Rothermere utca 9. alatt lakott,[9] mindössze 3 órát hiányzott betegség vagy családi okok miatt,[10] számtant tanított,[11] és 18 éves tanítói pályafutását teljes egészében ebben az intézményben töltötte.[12] Hivatásából természetesen fakadt, hogy eléggé későn ment férjhez: 1940. június 27-én kötött házasságot Csoma Kálmánnal (1886–1956) [13] – lehetséges, hogy éppen e frigy miatt költözött a Belvárosba. Ezután sajnos nem tudunk többet az életéről.

1940-ben már biztosan a Gabona utca 2. alatt lakott Mezlényi Egon csendőrhadnagy is,[14] aki a II. világháború alatt egészen a századosi rangig jutott. [15] A háború alatt kiadott honvédségi közlönyökből értesülhetünk áthelyezéseiről, életének azonban egy másik eseménye kapott széles sajtónyilvánosságot: mind eljegyzéséről, mind pedig házasságkötéséről számos lap cikkezett. A Magyar Rendőr 1940. január 1-jén írta meg, hogy eljegyzést kötött dr. Krisztinkovich Antal magyar királyi rendőrfőrtanácsos lányával, Erzsébettel,[16, 17] majd pontosan egy évvel később képpel is illusztrált beszámolót közöltek a frigy létrejöttéről.[18] Az 1943-as budapesti telefonkönyv szerint a „kedves mamát”, azaz Meiszlinger Róbertnét is a Gabona utcai lakásban találjuk bejelentett lakosként, ami valószínűleg a háborús állapotok miatt alakult így.[19] Reméljük, hogy miután visszatért a háborúból, már csak olyan, kevésbé érdekes ügyek kavarták fel Mezlényi Egon életét, amiről például az Autó magazin írt 1948 tavaszán: nevezetesen, hogy elvesztette a jogosítványát, amit emiatt érvénytelenítettek. [20]

Sources

Events of the house