This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    A több mint 150 éves múltra visszatekintő terecske először a Főherceg Sándor nevet kapta, de a 20. század első felében számos vita folyt a nyomdászok és az orvosok közt, hogy Gutenberg tér legyen a nyomdászok és betűszedők segélyező egyletének otthona után vagy Fodor József tér a Józsefvárosi Orvostársaság javaslatára – végül 1946-tól viseli a nyomtatás feltalálójának nevét. Egyes források szerint a tér a rajta álló fáknak köszönhetően nem lett közlekedési csomópont.

    A Gutenberg tér nagyjából a Rákóczi térrel egyvonalban a József körút Palotanegyed felőli részén helyezkedik el. Több utca (Mária, Bródy Sándor, Kőfaragó, Somogyi Béla, Scheiber Sándor, Kölcsey, Békési, Rökk Szilárd) találkozásának csomópontjában található kis józsefvárosi tér kialakulása a 19. század közepére datálható. 1884-ben a Főherceg Sándor (osztrák főherceg, II. József császár unokaöccse; 1790-től 1795-ig, haláláig Magyarország nádora)[1] nevet kapta a Fővárosi Közmunkák Tanácsától,[2] mivel az itt találkozó utcák közül, a mai Bródy Sándor utca is ugyanezt a nevet viselte abban az időben. Ezt megelőzően Pest 1872-es kataszteri térképén a teret övező utcák már kirajzolják a mai térformát, majd egy későbbi térképén, amelyen az 1920-ig történt módosítások is jelölve vannak) már a Főherceg Sándor elnevezés is szerepel.[3][4]


    Gutenberg tér és környéke Pest belterületének 1872-es városrendezési térképén és Pest és Buda 1873-as kataszteri térképsorozatán
    Térképrészletek forrása: MAPIRE

    A tér elnevezése körül a 20. század első felében számos vita folyt.[5] A Gutenberg-otthon 1907-ben történt felépítése után a Könyvnyomdászok és Betűszedők Segélyező Egylete több alkalommal indítványozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának a tér nevének megváltoztatását, de a Gutenberg tér elnevezést elvetették. A Józsefvárosi Orvostársaság is javasolta a tér nevének módosítását Fodor József térre, de az ő beadványukat is elutasították.[6] Elnevezése 1919-ben Sándor térre változott, majd 1929-től ismét Főherceg Sándor tér, 1930-tól újra Sándor tér lett, majd 1946-tól viseli a Gutenberg nevet, a nyomdászok komoly küzdelme eredményeként.


    Videó forrása: YOUTUBE [ConstansEuforia]

    A Józsefváros története című kiadvány első kötete részletesen tárgyalja a térnek és környékének az ún. Palotanegyednek kialakulását, így azt is megtudhatjuk belőle, hogy a kerület első házai a Hatvani és a Kecskeméti városkapu közelében épültek (a mai Astoria és a Kálvin tér). Távolabb a Rákóczi tér helyén téglaégetők üzemeltek, amelyeknek munkásai a közelben építették fel otthonaikat, s itt telepedtek le azok a zsellérek is, akik a közeli majorban dolgoztak. Az Országúttól (Múzeum krt.) a mai Bródy Sándor utca vonalában a Téglaégető út vezetett a Rákóczi tér helyén lévő téglaégető felé. Ennek az útnak első háza 1741-ben épült fel a Rádiószékház helyén. A mai Gutenberg tér helyén a Rákos-árok keresztezte a Téglavető utat, az esőzésekkor gyakran kiöntő árok a Mária és a Somogyi Béla utcák vonalában szelte át a Józsefváros területét. A mai Rökk Szilárd utcát akkoriban Sár utcának hívták. A város majorja a mai Bródy Sándor utca elején, a Régi Képviselőház helyén volt. A majorokat lassan felszámolták, helyettük lakóházak épültek. 1777-ben alakult meg hivatalosan a Józsefváros, mint Pest egyik külvárosa, amely két külön részből, a Belváros közelében fekvő Rákos-árkon inneni és az árkon túli ún. pacsirtamezei területekből állt.

    1772-ben már 127 ház állt a Belvároshoz közelebbi részen, 290 a Pacsirtamezőben. A mai Gutenberg tér közelében lévő Rókus kápolna mögött agyagtermelő gödrök üzemeltek. Ekkoriban erősen elhanyagolt, külváros jellegű ez a terület. A XIX. század elején a város mérnöke Dégen Jakab és a Szépítő-bizottság foglalkozott a terület rendezésével. 1838-ban már 1255 ház áll a Józsefvárosban. Ezek jórészt földszintes, vályogból készült építmények, az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott bennük, sokat le kellett bontani közülük. Az árvíz után temették be a Rákos-árkot, s elrendelték, hogy az árok vonalán belül csak emeletes, alápincézett kőházakat szabad építeni. A városrész fejlődését nagyban elősegítette, hogy több jelentős intézmény itt épült meg: 1837-ben a Nemzeti Színház, 1847-ben a Nemzeti Múzeum, 1865-ben a Képviselőház.[7] Az ezek körül kialakuló kulturális negyed vonzása és a Belváros városszerkezetének telítettsége miatt számos arisztokrata család (pl. a Wenckheim, Károlyi) építtette palotáját a Józsefváros ezen részén, amelyekről később a Palotanegyed elnevezést kapta.


    Gutenberg (Főherceg Sándor) tér, szemben a Somogyi Béla (Rökk Szilárd) utca – Scheiber Sándor (Bérkocsis) utca sarkán az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épülete. Klösz György felvétele (1890k)
    Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82216; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.161]

    A már említett kataszteri térképeken látható és Déry Attila kutatásaiból is ismert,[8] hogy a mai Gutenberg teret övező, de már lebontott házak még azelőtt épültek, hogy a tér saját nevet kapott volna. Két fotón is szerepelnek a ma már nem álló épületek, amelyek közül az egyiken az 1877-ben épült Rabbiképző[9] melletti egyemeletes ház (ma Gutenberg tér 4.) részlete látható. A másik, 1914-es fotón a mai Gutenberg tér 2. számú ház helyén lévő épület és udvara látható a Kőfaragó utca felől. A kép hátterében a Bródy Sándor utca 27. látszik, ettől balra betekintés nyílik a Mária utcába. A felvételen látható földszintes épület és szegényes udvara még a Nagykörút kiépítése előtti időszakot, sőt az 1838-as árvíz előtti időket, a téglaégető munkások szállásait idézi, mellette a Bródy Sándor utca és a tér többi épülete már a Palotanegyed ma ismert arculatát mutatja.


    Az előtérben lévő telek helyén épült később a Gutenberg tér 2., mögötte a Bródy Sándor (Sándor) utca 27 sz. látszik, ettől balra a Mária utca. A felvétel a Kőfaragó utcából készült (1914)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 53646; orig: Szabó Lóránt]

    Egyes források szerint ez a tér annak köszönhetően nem lett közlekedési csomópont, hogy mindig is álltak rajta fák.[10] Jól emlékszem, hogy józsefvárosi gyerekkén milyen sokat jelentett nekünk a játszótér és a rajta álló fák, amelyek, ha árnyat nem is adtak, de mindig jókedvre derítettek, hogy láttuk rajtuk az évszakok változását, rügyezésük jelezte a tavaszi szünet, lombba borulásuk a vakáció közeledtét. Közel ötven évvel később 2002-ben, ezt követően 2013-ban került sor a játszótér modernizálására, korszerűbb játékok és a kiszolgált, csenevész akácok helyett új növényzet telepítésére.


    Gutenberg tér, dr. Fodor József szobra (ifj. Vastagh György, 1909) (1948)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 78598; orig: BERKÓ PÁL]

    A tér történetében a következő jelentős esemény egy szobor felállítása volt, mely szobor egy jeles orvosnak, Fodor Józsefnek állít emléket. Bevallom kisgyermekkoromban meg voltam győződve arról, hogy a „bácsi” csakis Gutenberg lehet és a feliraton szereplő Fodor József a szobor készítője volt. Elképzelésem akár valós is lehetett volna, hiszen a nyomdászok ténylegesen kérelmezték egy Gutenberg szobor elhelyezését a téren.[11] A korabeli politikai klíma azonban az Orvostársaságnak kedvezett, akik az Országos Közegészségügyi egyesület, 1909-ben Budapesten tartott nemzetközi kongresszusa idején, közadakozásból gyűjtötték össze a szükséges összeget, és kérelmezték, hogy Fodor Józsefnek emléket állíthassanak a Főherceg Sándor téren.[12] A hangsúlyos alapzaton álló mellszobrot 1909-ben ifj. Vastagh György szobrász készítette, és Bárczy István polgármester avatta fel. Fodor József 1868–69 között a Rókus kórház főorvosa, a 1874-től a budapesti tudományos egyetem orvostudományi karán a közegészségtan első hazai oktatója, egyúttal a higiéniai intézet vezetője volt. Markusovszky Lajossal együtt alapították az Országos Közegészségügyi Egyesületet. A bakterológia ismeretében nagy szerepe volt a főváros ivóvíz ellátási és csatornázási terveinek kidolgozásában. E mellett jelentősek voltak a levegő, a talaj és a víz szennyeződésére vonatkozó kutatásai is.[13]


    Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Pest-Budai Árverezőház]

    Kicsit előreugorva az időben: a nyomdászok álma csak 1984-ben vált valóra, amikor felavatták Gutenberg emléktábláját, melyet a Gutenberg-otthon (akkor Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének Székháza) falán helyeztek el. Visszatérve a 20. század elejére, a Józsefváros története című sorozat III. (1901–1917) kötetében olvashatjuk, hogy 1907-ben Hüvös József irányítása alatt működő fővárosi bizottság, egy a kerület fejlesztését célzó javaslatában többek között a  Sándor tér megnagyobbítását és rendezését jelölte meg:

    „A Sándor téren három év alatt két hatalmas sarokpalota épült és hátra volna még a Sándor utca, Sándor tér és Kőfaragó utca által határolt telek és ezzel kapcsolatosan a téren lévő sétány rendezése.”

    Ezzel párhuzamosan szintén Hüvös József kezdeményezésére látják el gázlámpákkal a főbb tereket, köztük az elsők között a Sándor teret. 1909-től kezdik bevezetni a villamos közvilágítást. 1908 decemberétől a Rákóczi út – Múzeum körút – Nagykörút közti részen kísérleti jelleggel 38 ívlámpát szereltek fel ezen a területen. Az 1910-es évek végére a lakások többségében is villanyvilágítás lett. 1910-ben Dr. Reichfeld Izor interpellációjában kérte a tér rendezését. Bárczy polgármester (1906–1917) felvette a kerület, így a tér rekonstrukcióját is a fővárosi munkatervbe, de azt sajnos nem tudni, hogy a rendezésére irányuló kezdeményezéseknek lett-e eredménye.

    A földszintes házak helyén épülő bérpaloták nagy része bankok és vállalatok tulajdonában volt, annak ellenére, hogy az állam adókedvezményekkel támogatta a bérházak építését, amely a tőkések számára a legjövedelmezőbb vállalkozást jelentette. 1912-ben 215 évi 1000 koronánál több adót fizető polgárt írtak össze a kerületben, a leggazdagabb közülük lovag Freystädtler Jenő volt, kinek nevéhez a tér 2. számú házának építtetése köthető 1928-ban.[14] A tér legfiatalabb épületének építtetője köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő pasa a „békeidők híres gavallérja és romantikus alakja”.[15] Csordás Lajos cikkéből több érdekességet megtudhatunk a lovagról, többek között azt, hogy figurája több Krúdy műben is feltűnik, pl.: Rezeda Kázmér szép élete. Illetve azt is, hogy szerelme Jákó Amália színésznő, ebben a neki épített házban lakott, és nála lakott a lovag húga Flóra is.

    „A ház idős lakói úgy emlékeztek, hogy a lovag túlélte a koncentrációs tábort, és ott halt meg a Gutenberg téren, egy padon, más mendemonda szerint azonban kórházban a háború után 1-2 évvel”.[16]


    Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Imagine Budapest]

    A közeli Gyöngytyúk utcában lakó Krúdy magát a teret is megörökítette írásaiban. Többek között a téren lévő pálinkamérést, amely a vidéki fiút a nagyváros és az irodalom rejtelmeibe bevezető Náray Iván (írói néven Benedek Aladár) törzshelye volt:

    „…a legkorábban nyíló pesti pálinkásboltban, a Sándor téren két boglyas, sűrűhajú, éjszemű zsidókisasszonnyal, a pálinkamérő leányaival szolgáltatta ki magát, és hálából felolvasá verseit, az örökzöldet, mindig messzire tartotta magától a könyvecskét, mert szemüveget csak férfitársaságban vett elő, akkor sem szívesen.”[17][18]

    A híres, hírhedt polgárok mellett a tér házaiban élő többi lakóról, illetve vállalkozásról a lakó- és névjegyzékekből, telefonkönyvekből, illetve a különféle napilapok hirdetéséből tájékozódhatunk, amelyek alapján megállapítható, hogy a színészek, írók, költők szomszédságában a második világháborút követően, a kisiparos réteg módosabb tagjai,[19][20] és főleg tehetősebb, autóval, rózsadombi telekkel rendelkező értelmiségiek, orvosok, ügyvédek lakták a tér házait.[21]


    Bejegyzés forrása: FACEBOOK [Civilek a Palotanegyedért Egyesület]

    Végezetül a teljesség igénye nélkül a térhez kapcsolódó számos érdekesség közül emelnék ki néhányat. 1913-ban a kerület 19 mozija közül az egyik, az Omnia működött itt.[22][23] 1919-ben ideiglenesen ún. Andersen mese mozi lett, melyben ingyenes matinévetítéseket tartottak a gyermekek számára.[24] 1917-ben békegyűlést tartottak a téren.[25] 1947 szeptemberében egy rablótámadás borzolta a kedélyeket, amelynek során két fiatal férfi megtámadta Bicskey Ferenc vasesztergályost, akitől 300 forintot zsákmányoltak.[26] 1949-ben Tízezrek hódolatak a Jézus Szíve körmenetben, annak emlékére, hogy 50 éve 1899-ben XIII. Leó pápa az egész emberiséget Jézus Szívének ajánlotta fel. A körmenetet a szomszédos Lőrinc pap téri Jézus Szíve templom körül rendezték, melynek egyik fő gyülekezőhelye a Gutenberg tér volt. A házak ablakait a lakók feldíszítették, mindenhol gyertyák égtek.[27]


    Révész György (rend.): Micsoda éjszaka! (részlet) (1958)
    Videó forrása: NAVA [Forrás: M1; ID 464222]

    1958-ban a Micsoda éjszaka! című új magyar film helyszíni felvételeit forgatták a téren és a Gutenberg tér 4. számú házban, ahol a tanár szerepet játszó Latabár Kálmán diákjaival háztetőn, padláson és lakásokon keresztül üldözött betörőket.[28] 1966-ban a téren jelentős autóbusz forgalom volt a Blaha Lujza téri aluljáró építésekor. Ideiglenesen számos autóbusz megállóját helyezték át ide.[29]


    Gutenberg tér, háttérben a Kőfaragó utca és a Somogyi Béla utca sarkán álló épület (1958)
    Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 31639; orig: BARTÓK ISTVÁN]

    Napjainkban a Gutenberg tér egy darabka zöld oázis a Palotanegyed kőrengetegében. Remélhetőleg a már 2010-től elindult Európa Belvárosa fejlesztési program[30] részét képező forgalomcsökkentés (Mária utca) és sétáló utcák kialakítása (Krúdy Gyula egy szakasza), amelynek eredményeként a tér 2. sz. háza előtti útszakaszt is kizárták az autóforgalomból, tovább folytatódik, ezáltal kellemesebb, élhetőbb környezetet teremtve az itt élőknek.

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. Wikipédia – Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor
    2. Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. Budapest építészeti topográfia 4. Terc Kiadó, Budapest, 2007. p. 167.
    3. MAPIRE – Pest belterületének városrendezési térképe (1872)
    4. MAPIRE – Pest és Buda kataszteri térképsorozata az 1872–1920 közötti változások utólagos jelölésével • 1867–72 / 1873
    5. Népszava, 1909. 34. évf. 154. sz. p. 6. – Gutenberg nem kell
    6. Szabó-Pap Krisztina (szerk.): Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez. Budapesti Városszépítő Egyesület, Vác, 1985. p. 85.
    7. Dr. Turányi Kornél: A Józsefváros története I. (1718–1873). Józsefvárosi Művelődési Klub, Budapest, 1972. pp. 3-31.
    8. Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. Budapest építészeti topográfia 4. Terc Kiadó, Budapest, 2007. p. 167.
    9. Tihanyi Dominika (szerk.): Palotanegyed Most. Múlt–Jelen–Jövő. Útikönyv a Palotanegyedhez. Józsefváros Önkormányzata, Budapest, 2012. p. 58.
    10. Népszava, 1983. 111. évf. 87. sz. p. 145.

    Houses nearby