Zárt ház

Harcsa utca 2.

+23
  • Architect:

    Lajos Zalaváry , Pál Oltai
  • Built:

    1955, 1956, 1957, 1958
  • Build by:

    Magyar Népköztársaság
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    14572, 14573
  • Second address:

    Árpád fejedelem útja 16-17.
  • Photo:

    Hepke Alajos
  • Photo:

    Németh Nóra
  • Research:

    Földi Anett
  • Volunteers:

    Temesvári Gergő

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A háború előtti évek modernizmusa nemcsak a városrendezési gyakorlatot, hanem az építészeti tömeg- és arculatformálást is meghatározta. A II. világháborút követően a lakáspolitikák elsődleges célja az akut lakáshiány felszámolása volt, a városok perifériáján lakótelepek jelentek meg, ezzel egyidejűleg megindultak a belső városrészeket rehabilitáló programok is. A szovjet építészeti nyelvben már 1934 óta hivatalosan használt terminológia, a szocialista realizmus, az 1940-es évek végére Magyarországon is megjelenik. Ezekben az években az építészet feladata a nemzeti karakter kialakítása lett, adoptálta a romantika, a klasszicizmus és a népi építészet jellegzetességeit, bár utóbbi karakterjegyei inkább középületeken jelentek meg. Ez a szocialista építészet, mely leginkább az emberi arányokat és a funkcionalitást vette alapul, egészen az 1950-es évek derekáig meghatározó, ugyanakkor szakmai konfliktusokat okozó direktívaként volt jelen.
Zalaváry Lajos elsőként helyezkedett szembe ezzel az irányvonallal. Az 1950-es évek közepén készült terveit a modernitás jegyében alkotta meg. Ide sorolható a Zsigmond téri lakótömb épülete, valamint a Csepel-Csillagtelep városrész, melyekért Ybl-díjat kapott. Valamivel későbbi tervezései, a budapesti Lukács utca 3. és a gyöngyösi Vásártéri lakótelep is hasonló felfogásban épültek. Mindezeken felül több jelentős épület is a nevéhez köthető, mint például az East-West Center irodaház, mely homlokzati arányrendszerével, légies üvegfalaival próbál alkalmazkodni környezetéhez.

Oltai Pállal közös tervezése a már említett Zsigmond téri lakóháztömb, mely az Árpád fejedelem útja, a Zsigmond tér, a Frankel Leó utca és a már előzőleg meglévő Árpád fejdelem útja 15.sz. épület által határolt területen fekszik. E lakóháztömb részeként épült fel a Harcsa utca 2. szám alatti lakóház is.

A lakótömb beépítése több szempont figyelembe vételével zajlott le. A Zsigmond tér forgalmi térré válása miatt a Bécsi út és Lajos utca forgalma a Dunapartra terelődött. Ez indokolta azt, hogy a tömb dunaparti szakasza a Dunaparttal nem párhuzamos, hanem az Árpád fejedelem útja 15. számú épület homlokzati síkjának folytatása.
A tömb északi lezárásával is igyekeztek a fenti oknál fogva minél délebbre csúszni, hogy az útra beforduló forgalmat minél szabadabbá tegyék. Másrészt a Zsigmond téri homlokzat meghosszabbításával a Dunapart felé terelő falakat nyertek, mely a Bécsi út forgalmát a Dunapart felé tereli. Az utca vonalának folytatásával egy 17,5 m-es udvart terveztek. Az itt alkalmazott függőfolyosós lakások mellékhelyiségei és konyhái nyílnak erre az udvarra. Továbbá az északi nagy udvar jobb légtér viszonya már lehetővé tette azt, hogy ne csak mellékhelyiségek, hanem egyes lakások, második (kisebb) szobái is erre az udvarra nyíljanak. A lakások elrendezésénél a fő szempont az volt, hogy lehetőleg minden lakásnak legyen utcai vagy dunaparti nézete. Ennek érdekében tervezték a háromfogatú szekciókat.
Az épület homlokzata a belső rendeltetésből adódik. Határozott törekvésük volt, hogy minden lakásnak legyen erkélye. Az Árpád fejedelem útja 15.sz. épülethez csatlakozva mintegy összekötő tagnak tekintve, a sarokrészt egy szinttel magasabbra emelték, a Harcsa utca vonalának nagyjából való megtartásával, egy különálló tömböt terveztek. Az épületben elhelyezett 241 lakáson kívül 3 üzlet és egy espresso cukrászda kapott helyet. Úgyszintén itt helyezték el a kerület légoltalmi segélyhelyét is.

A lakások a Dunaparttal párhuzamosan keleti, illetőleg nyugati tájolásúak, az északi, Harcsa utcai oldalra kizárólag a lépcsőház került. A homlokzatnak sötét, zöldeszürke színt választottak, mely mellett az előregyártott fehér műkőelemek és az erkélymellvéd sárga színe élénk hatású, az épület mégsem kelti a „kipucolt új” épület hatását a már meglévő beszürkült épületsor között. A homlokzat kialakításánál az épület két fő nézetét, a közvetlen közelit és a távoli Margitszigetit is egyaránt figyelembe vették. A tervezés tetemes ideje 1954-es évben zajlott le, amikor még a félvázas, középvasbetonpilléres szerkezeti rendszer csak hosszas harc árán volt keresztülvihető. A födémelemek szobanagyságúak, mintegy 16m2-ek, négy sarkukkal 1-1 vasbeton pillérre támaszkodnak. Kivitel szempontjából ez az előnyös szerkezet lehetővé tette szabadabb alaprajzi rendszer kialakítását azáltal, hogy sem a mestergerendák, sem a szélmerevítőgerendák nem lógnak a födém alsó síkja alá.

FORRÁSOK:

Budapest Főváros Levéltára: Műszaki leírás, engedélyezési dokumentáció, tervanyag

Magyar Építőművészet 7. évf. 1/3.sz. (1958), p.28-29.

Magyar Építőművészet 86. évf. 3.sz. (1995), p. 34-41.

Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. TERC. 2006

Events of the house