Zárt ház

Horváth Mihály tér

+30
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2018
  • Parcel Number:

    35238
  • Research:

    Szabó Ágnes

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Horváth Mihály tér a Baross utca Nagykörúton kívüli szakaszán, a körúttól nem messze helyezkedik el. A teret a Baross utca kettévágja. A tér templom felőli oldala szűkösebb, az épület előtt kicsi parkrésszel és parkolóval, az iskola felőli oldalán pedig park és játszótér található.

A tér meghatározó elemei a későbarokk plébániatemplom, valamint a tér északi részén található szecessziós stílusú egykori József telefonközpont. A tér délkeleti felén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium modern épülete, nyugati felén új irodaépület fekszik. A középületeken kívül a téren historizáló, modern és kortárs lakóházak találhatók zártsorú beépítésben.[1] Észak-nyugatról kezdve a térbe torkollik a Német utca, Őr utca és Tavaszmező utca, a Baross utca túloldalán pedig a Kis Stáció utca, a Futó utca és a Hock János utca.


Budapest [Fénykép] : Mária Terezia-tér azuj telefon palotával [!] = Maria Theresia Platz mit dem neuen Telefon-Palais (1916–1917)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: K000547]

Pest határát a XVIII. század elejéig az egykori városfalak adták. Ezeket 1730 és 1803 között elbontották. A Rákóczi-szabadságharc után a városfalak és a városárok közti részt a városi tanács mezőgazdasági művelés céljából kiosztotta. A városárok a mai Rottenbiller utca, Fiumei út, Orczy út és Haller utca vonalán haladt. A kiosztott területeken kertek, szántók és majorságok voltak.[2] Józsefváros területén ekkor öt út haladt át: a Rákóczi út (egykor kerepesi országút), az Üllői út (szolnoki országút), a Népszínház utca (keresztúri országút), a dűlőútként keletkezett Baross utca (Kőbányai út, Major út, Kálvária út) és a majorokat összekötő Illés utca (Birka utca). Az 1718-as összeírás szerint itt ekkor 33 szántó volt megtalálható.

Az 1730-as években Katsberger József városi tanácsnok szántóföldjén épültek fel a Horváth Mihály tér első házai, körülbelül a mai telefonközpont helyén. Az itt kialakuló Lerchenfeld volt Pest első külvárosi települése, hívták Pacsirtamezőnek és Alsókülvárosnak is. Határai a mai Horváth Mihály tér, Őr utca, József utca és Rigó utca voltak. A települést ekkor magyar, szlovák és német napszámosok lakták, akik a mezőgazdaságon belül főleg állattenyésztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak. A kisiparosok mint segédként, vagy a Rákóczi téri egykori téglaégető munkásaiként dolgoztak. A teret körülvevő Tavaszmező utca, Koszorú utca, Vajdahunyad utca és Futó utca 1730 és 1740 között alakult ki. A falusias jellegű külváros utcái kövezetlenek voltak, ami sok porral illetve sárral járt. Lakóépületei jellemzően az utcára merőlegesen álló földszintes vályogházak voltak.[3]


Baross utca a Horváth Mihály (Mária Terézia) térnél, Szent József-plébániatemplom. A felvétel 1896 körül készült (1900). Klösz György felvétele
Kép forrása: FORTEPAN / BFL [HUNGARICANA] [képszám: 82414; orig: BFL / levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.090]

A tér délkeleti részén az 1780-as évek elején katolikus fatemplom és harangláb épült. Ez néhány év alatt szűkösnek bizonyult, valamint az állapota is sokat romlott. A hívők 1786-ban engedélyt kaptak II. József császártól egy nagyobb, díszesebb templom építésére a régi helyén. Az építkezést felügyelő Pesti Kamarai Hivatal azonban máshol kívánt építkezni, a mai Tolnai Lajos utca és Fecske utca közti területen. Az 1788-as alapkőletétel után az építkezéssel nehezen haladtak, többek között a talaj vizesedése miatt. 1791-ben beismerték, hogy a választott terület építkezésre alkalmatlan. Végül 1797-ben megkezdték a templom felépítését az eredetileg a lakosok által kijelölt helyen. A templomot Tallher József építész tervezte és Kundt Ignác építette. Az építkezést 1799-ben félbehagyták, az akkor még főhomlokzat és tornyok nélküli templomot felszentelték. A homlokzat 1814-ben készült el Kasselik Fidél építőmester tervei alapján. Az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott az épületben, helyreállítására 1863–65 között került sor Hild József építőmester vezetésével. A századfordulón Barcza Elek eklektikus stílusban átalakította.[4] A Szent József templomot kívülről legutóbb 1980-ban, belülről 1985-ben renoválták.[5]


Horváth Mihály (Mária Terézia) tér 1., Székely Aladár modern fényképészeti műterme (1900)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 81371; orig: FORTEPAN]

Hild János 1805 körüli városrendezési tervében a Józsefváros is szerepel. A terv Pest akkori határáig, az egykori városárokig terjed ki (Szent István park – Ferdinánd tér – Rottenbiller utca – Orczy út – Haller utca). Hild a külvárosokban parcellázásokat tervezett. Terve tartalmazta a Vajdahunyad és a Templom utca közötti rész, a Liliom utca környékének és az Üllői út – Orczy út – Teleki tér közti terület utcavezetését. Az 1838-as pesti árvíz alkalmával a Baross utcában a vízmagasság 2 méter volt. A józsefvárosi 1255 házból 891 elpusztult, egyedül a Kálvária tér és a Ludovika környéke nem szenvedett károkat. Az árvíz levonulása után rögtön megindult az építkezés Hild János korábbi tervei alapján.[6]

A XIX. század közepén Józsefvárosban már 1520 ház állt, a parcellázások folyamatosan zajlottak, keskeny utcák jöttek létre, bár sok telek ekkor még beépítetlen maradt. Az 1870-es városrendezési tervezetekben a Baross utca kiszélesítése is szerepelt. A kiegyezéskor Pest a Nagykörútig sűrűn beépített volt, ez alól az egyik kivétel Józsefváros, mely ekkor az Orczy útig és a Kerepesi temetőig terjedt ki. Az egyszintes lakóházakat fokozatosan váltották fel a többszintes bérházak.


Részlet a Józsefvárosból (1920-1930-as évek)
Kép forrása: OSZK [HUNGARICANA]

A Horváth Mihály téren haladt át Budapest első rendszeres villamosjárata.[7] 1889-től villamos üzemelt az Egyetem tér és az Orczy tér között, a Baross utcán keresztül. A II. világháborúban a villamoshálózat jelentősen megrongálódott, már nem építették újjá. 1953 óta trolibusz jár helyette.[8] A tér egykor napi és heti piacoknak adott helyet.[9] 1897-ben átadták Budapest öt új vásárcsarnokát, ami a piactartási szabályok változását vonta maga után. Így ugyanebben az évben megszüntették a közterületen folyó vásárokat, többek között a Horváth Mihály téren is.[10]

1911–12-ben épült fel a mai Fazekas Mihály Gimnázium épülete. A fiú- és leányiskola létrehozása Bárczy Istvánnak köszönhető, aki szorgalmazta a fővárosi oktatásügy fejlesztését. 1906-tól Budapest polgármestereként iskolaépítési programba kezdett: neki köszönhetően három év alatt 36 iskolát építettek fel a fővárosban. A modern épület tervezője Almási Balog Lóránd volt.[11] A Horváth Mihály tér és a Német utca sarkán 1914-ben épült fel a  Budapest második távbeszélő központja Ray Rezső tervei alapján. Ray Rezső munkássága során előszeretettel használt vasbetont. A József távbeszélő központ volt Magyarországon az első állami rendelésre elkészült vasbeton szerkezetű épület. Stílusában sokszínű, tartalmaz historizáló és szecessziós elemeket egyaránt. A 20. század folyamán többször is erődítményként használták, végül telefonközpontként üzemelt 1999-ig.[12] Az azóta eltelt 18 évben sajnos üresen állt, jelenleg felújítási munkálatokat végeznek rajta és hotelként fog tovább funkcionálni. Pázmány Péter szobra 1960 óta áll a templom előtti kis térrészen. A szobor Radnai Béla 1914-es műve, a Ferenciek terén állt 1945-ig.[13]


A Mária Terézia téri elemi iskola [Grafika] (1921) (ma: Fazekas Mihály Gimnázium)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN056494A]

A 20. század második felében a tér egy-egy kis útszakaszát kivették a forgalomból. A kilencvenes évek végén Százholdas pagony – Micimackó kertnek nevezett játszótér működött az iskola előtti térrészen néhány évig.[14] A tér kialakulása  inkább spontán módon történt. A Baross utca a majorok közti dűlőút volt, alakja ezekhez idomulhatott. Az 1730-as évi telekparcellázás, majd a környező utcák létrejöttének mikéntje is az egykori földek alakjához igazodhatott. A tér Kis Stáció utca felőli oldalán egykor tó volt, az 1830-as évekre feltöltötték – vélhetően a beépítések miatt.


Horváth Mihály tér, jobbra a Szent József plébániatemplom (1953)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 45815; orig: KRASZNAI GYULA]

A tér legrégibb épülete a római katolikus templom, ebből eredt első elnevezése (Templom tér). 1878-ban nevezték át Mária Terézia térre. A templom 1947 óta őrzi a római katolikus püspök és történész Horváth Mihály (Szentes, 1809 – Karlsbad, 1878) nevét.[15] 1810-ben fogadó üzemelhetett a Horváth Mihály tér környékén „Fogadó Napóleon Császárhoz” táblával. Mindez egy előkerült fém fogadói cégérből derült ki. A Hazai és külföldi tudósítások 1810-ben adott hírt arról, hogy

„Pesten, a József-városban a Steinbrücke Strasse 230. szám alatt »Zum Kaiser Napoleon« táblával étel és italáruló és 356 négyszögölet magában foglaló ház, amely mindenféle lakó és gazdaságbeli alkalmatosságokból és mulatókertből áll, örökben eladandó.”[16]

A XIX. század végén az iskola helyén állt a Watzula-féle vendéglő. Az épület előtt egy különleges japán gyöngyakácfa állt. A vendéglő lebontásakor állítólag a tulajdonos megígértette az iskola tervezőjével, hogy a fát épségben megtartják. Ez elvileg így is történt és az iskola udvarán mai napig áll a kétszáz éves fa.[17]

A kilencvenes években a tér és környéke „piroslámpás negyeddé” vált, ezt rendeletekkel és forgalomszervezési technikákkal próbálták orvosolni.[18] A tér déli részét 2014-ben felújították, ekkor a pihenőpark közösségi térrel, játszótérrel és harangjátékkal is bővült.[19] Későbbiekben tervezik a jelenleg 2×2 sávos út 2×1 sávosra szűkítését, kerékpársáv-építést, valamint a gyaloglófelület bővítését.[20]

Sources

Events of the house