Zárt ház

Hunyadi tér

+11
  • Function:

    közterület
  • Opening hours:

    SZOMBAT 7:00-17:00 VASÁRNAP 16:00-17:45
  • Researched:

    2018

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Noha a Terézváros legnagyobb zöldterülete a városrész Király utca és Andrássy út közötti keskeny sávjában található, a Liszt Ferenc térrel ellentétben mégsem köti össze a pesti belváros szélétől a Városligetig vezető két főútvonalat. A téglalap alaprajzú tér nagy része parkosított. Épületeinek mindegyike a historizmus különböző fázisainak stílusjegyeit felmutatva a XIX. század utolsó harmadában épült. Kisebb-nagyobb átalakítások ellenére a zömében vegyes funkciójú lakóházak alkotta épületállományának 1890-es évek végére kialakult összképe a mai napig konzerválódott.


A IV. számú Hunyadi-téri vásárcsarnok képe (1897)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN043332]

A Hunyadi téren két középület áll: egyfelől a IV. számú vásárcsarnok, amely a tér délkeleti sarkától a Szófia utca mentén átnyúlik a szomszédos Eötvös utcába, másfelől a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola a tér északnyugati oldalán, a Vörösmarty utca sarkán. A csarnok előtti úttest túlsó oldalának szinte teljes hosszában a szabadtéri piac foglal el egy keskeny sávot a térből. Azon túl kezdődik a körbekerített park, amelynek infrastruktúrájához szökőkút, zenepavilon, játszótér, sportpálya, valamint egy kávézót és mellékhelyiségeket is magában foglaló kioszképület tartozik.

A Terézváros ezen részét egészen a 19. századig majorságok jellemezték. A Dunának a pesti balvárost megkerülő mellékágából öntözték, de ez az 1775-ös árvízzel megszűnt. Később a Rákos-patak vízét vezették ide egy csatornán keresztül, amely pont a majdani Hunyadi tér helyén érte el a holtág medrét, ahogyan ezt a Dunai Szigetek című blognak a régi térképek segítségével a Rákos-árok nyomába eredő bejegyzésében olvashatjuk. Az árok feltöltését csak az 1838-ban bekövetkezett újabb jeges árvíz pusztítását követően határozták el. Emlékét a környéken még egészen 1881-ig őrizte a teret érintő Csengery utca, amelyet kezdetben nem véletlenül hívták Rákosárok utcának vagy szimplán Árok utcának.[1] Az 1854-ben Emich Gusztáv által kiadott várostérképen a környéken már nagyjából a jelenlegi utcahálózat szerepel. A majorságok helyén itt már kerteket láthatunk. A mai Csengery, Szófia és Vörösmarty utcák, valamint az Andrássy út elődjének tekinthető Kőműves utca között egy üres terület formájában pedig már körvonalazódik a későbbi Hunyadi tér.[2] A ma is álló épületek legrégebbije még a tér rendezését megelőzően épült: 1868-ból származnak annak az eredetileg földszintes vonalzógyárnak a tervei[3], amely másfél évszázaddal később jelentősen átalakítva, Hunyadi Irodaház néven üresen állva várja sorsának beteljesülését a Csengery utca és a Hunyadi tér sarkán.


A IV. számú Hunyadi-téri Vásárcsarnok alaprajza [Grafika], terv.: Czigler Győző (1897)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN043328]

Déry Attila Budapest építészeti topográfiájának 3. kötete szerint hivatalosan 1874-től Hunyadi tér.[4] Egy Kőműves utcai földszintes toldalék épület 1870-ből fennmaradt tervein[5] azonban már szerepel az elnevezés, pontosabban a földszinti alaprajzból az derül ki, hogy a telek egyik határát a „Hunyady Platz” képezte. Ugyanebben az évben a Képviselőház megszavazta „a Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárut munkálatai költségeinek fedezéséről” szóló törvénycikket.[6] Ezzel megkezdődhetett a tér történetét is döntően befolyásoló Andrássy út kivitelezése. A hozzá kapcsolódó építkezések zárták le a teret annak északnyugati oldalán, tudniillik a Kőműves utca felé eredetileg nyitott volt. De a városrész új főütőere nem csupán a földrajzi közelsége miatt határozta meg a tér további sorsát. Ha közvetetten is, de az Andrássy útnak köszönheti piacát a Hunyadi tér: miután elhatározták, hogy a Magyar Állami Operaházat a Hermina tér helyén fogják felépíteni, az addig ott megrendezett piac a Hunyadi térre költözött.

A piacon kezdetben uralkodó áldatlan állapotokról Budapest Főváros Törvényhatósági Bizottságának 1876. december 27-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből kapunk képet. Egy bizottsági tag felszólalásában nehezményezi, hogy „(…) a Hermina tér beépítése óta a zsibárus piac és konyhapiaci vásár a Hunyadi térre helyeztetvén át, minthogy ezen tér kikövezve nincs, esőzések alkalmával az élelmi árucikkekkel megjelenő szekerek oly nagy sárban kénytelen[ek] (…) közlekedni, mely a forgalmat csaknem lehetetlenné teszi.”[7] Habár a Hunyadi teret 1877-ben felszórták bányakaviccsal és a rendszeres utánpótlásról is gondoskodtak, mégsem csodálkozunk, hogy egy magánvállalkozás már 1882-ben vásárcsarnok építését kérvényezte a szabadtéri piac helyére. Ennek hatására a Törvényhatósági Bizottság még ugyanebben az évben úgy határozott, hogy „egyelőre egy közárucsarnokot, a VI. kerületi Hunyadi-téren saját költségén (…) önmaga építtet”. Ezt azonban el kellett halasztani, mivel az állam a terveket nem hagyta jóvá.[8]

Mire a következő évtizedben mégis megvalósult, a Hunyadi térit négy másik pesti vásárcsarnokkal egy időben, 1897. február 15-én avatták fel, az elsőnek tervezett pedig a számozás sorrendjében csak a IV. lett. Miután a Hunyadi téri piac beköltözött a vásárcsarnokba – ahogy a Klauzál téri és a Rákóczi téri –, a tereket 1898-ban parkosították. Közben minden bizonnyal a látványra a használhatóságnál nagyobb hangsúlyt fektettek:

„Az utóbbi időben beültetett terek, mint az István-tér, Rákóczi-tér, Hunyadi-tér (…) nagy lombszegénységben szenvednek és még a gyermekeink gyermekei sem fognak e tereken a fák árnyékában játszadozhatni. A fővárosi kertészeti intézőségnek csak angol díszkertek iránt van érzéke, pedig a nyári melegtől eltikkasztott fővárosi polgárságnak nem díszvirágokra, hanem lombos, árnyékos, igazi parkokra van szüksége” – írta a Független Budapest 1909. augusztus 16-án.[9]


Hunyadi tér, szemben a 13-as számú ház (1952)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 05314; orig: FORTEPAN]

Az első világháború és az azután következő években ezek a közparkok a karbantartás hiányát is megsínylették. 1933. május 28-án a Friss Újság Budapest két arca című cikke fájlalja a város kevésbé szem előtt lévő tereinek állapotát, ahol a játszóterekről hiányzik a homok, az ősszel leszerelt tornaszereket pedig tavasszal „elfelejtik” időben visszahelyezni. A Hunyadi teret külön kiemelte:

„Itt van a főváros közepén a Hunyadi téri park és játszótér, amely jóformán csak két hosszú kikövezett útból áll. A teret pár méter széles fűsáv övezi, a középen pedig sivár kavicsos térség. (…) A padokon munkanélküliek ülnek, kártyáznak és malmoznak unalmukban, a parkban pedig alig lehet látni gyereket. Mert tudja Isten miért, itt futballozni tilos és a gyerekek inkább leszorultak a parkból az uccára, ahol a közlekedés ezernyi veszélye leselkedik rájuk.”[10]

A Hunyadi tér történetének kétségtelenül legsötétebb korszaka 1944-ben köszöntött be. Júniusban az északkeleti oldalán két bérházat jelöltek ki a zsidók kizárólagos lakóhelyéül szolgáló csillagos háznak.[11] Budapest 1944 decemberétől 1945 februárjáig tartó ostromának sok háborús áldozata nyugszik itt. A parkban eltemetett halottak exhumálása még 1948-ban is tartott.[12]

A vásárcsarnok létének dacára évtizedek óta működő szabadtéri piac története a különböző forrásokban csak nehezen követhető nyomon. A tanács például már 1898-ban idénypiacokat engedélyezett a vásárcsarnokoknál, de ezeken kizárólag nagykereskedelmi mennyiségben lehetett kocsikról gyümölcsöt árusítani.[13] A mai őstermelői piac azonban csak a második világháború után alakulhatott ki, ráadásul eleinte még pincékből folyt az árusítás, ahogy ezt a Babramegy nevű blog szerzője tudta meg a piac egyik legidősebb árusától.[14]


Hunyadi tér, szemben a 9-es számú ház (1952)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 04564; orig: FORTEPAN]

Az 1980-as évek végére a tér és a vásárcsarnok egyre lehangolóbb képet mutatott. 1989-ben napvilágot látott egy tanulmányterv[15] a csarnok 1991-ig ütemezett átfogó rekonstrukciójáról, amely magában foglalta az termelői piac korszerűsítését is. Ám ebből a tervből semmi nem valósult meg és legközelebb csak 1993-ban foglalkoztak a Hunyadi térrel, amikor a kerületi képviselőtestület elfogadta a tér környékének részletes rendezési tervét. A környező utcák zsúfoltságát egy tér alá építendő mélygarázzsal kívánták enyhíteni.[16] Mivel az önkormányzat a költségekre hivatkozva nem akarta vállalni a vásárcsarnok felújítását, a tér alatti terület tulajdonjogával együtt 1997-ben pályáztatás nélkül potom áron eladta egy építőipari cégekből álló konzorciumnak. Ezt követően egy bő évtizeden keresztül a négyévente változó összetételű képviselőtestület mindig más-más korlátolt felelősségű társaságokat bízott meg a csarnokfelújítással, a tervezési fázison túl tovább azonban egyik projekt sem jutott. Egy ideig a tér legrégebbi épületének felhasználásával vagy annak helyén egy parkolóház épült volna, de végül visszatértek a többszintes mélygarázs tervéhez, amely nem mellesleg az eredeti 254-ről 500-700 férőhelyűvé duzzadt.

2007 nyarán megalakult a Kincsünk a Piac – Hunyadi tér nevű civil csoportosulás azzal a céllal, hogy közösségi tervezés keretében a környékbeli lakók is befolyásolhassák a tér és a piac sorsát. Lakossági fórumokon és szórólapokon arra hívták fel a figyelmet, hogy a fák nagy része egy olyan beruházásnak esne áldozatul, amely nem az itt élők igényeit szolgálná, hanem a belvárosba érkező autóforgalom egyik gócpontjává tenné a Hunyadi teret.[17] Erre két petícióban több ezer aláíró szólította fel az önkormányzatot, hogy a vásárcsarnokot eredeti funkciójának megfelelően újítsa fel, a közparkot pedig mélygarázs építése nélkül rendezze.


Videó forrása: YOUTUBE [mangold26]

A csarnok felújításához 2017-ben fogtak hozzá, de a tér revitalizációja már 2012-ben befejeződött, amelyet az önkormányzati képviselőtestületen belüli személyi és szemléletbeli változás gyorsított fel 2013-ban pedig a közkedvelt termelői piac is megújult: a bádogtetős bódékat összecsukható asztalok és napernyők váltották fel.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Bought #flowers from #lovely #nagyi #öregasszony #budapest #hungary_gram #margaret #summer #morning #piac #hunyaditer #hunyadipiac

(@friendlycamera) által megosztott bejegyzés,

Kép forrása:INSTAGRAM [friendlycamera]

A Hunyadi tér közelmúltbeli történetét kétségtelenül a lakók és a civilek összefogása teszi szerethetővé. Nekik köszönhető, hogy ez ma ismét a környék egyik legkedveltebb bevásárló- és pihenőhelye. Egy park, amely meg is érdemelné, ha így neveznénk. Nem pedig egy mélygarázs zárófödémje, amelynek tetején fák helyett legfeljebb bokrok vagy cserepes díszcserjék élnének meg.

Sources

Events of the house