Zárt ház

József körút 6.

  • Architect:

    Hauszmann Alajos
  • Built:

    1887, 1888
  • Build by:

    Magyar Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium
  • Builder:

    Fekete Elek
  • Researched:

    2016
  • Parcel Number:

    34663
  • Research:

    Szalai Teréz

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

1884. június 28-án megszületett az a döntés, hogy a Középipariskolát és a Technológiai Múzeumot egy erre a célra emelendő épületbe helyezik el, ezt megelőzően pedig a két intézmény szakmai, szellemi vezetését is egy kézben egyesítik, az erről szóló a rendelkezés 1884. július 1-én lépett életbe.

A Magyar Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium az közös épület elhelyezésének céljára megvásárolta a körút és a Népszínház utca sarkán lévő telket. Az építkezés azonban csak 3 év múlva kezdődött meg.

A felügyelő bizottság 1888 januári ülésén egyhangúlag eldöntötte, hogy megvásárolják a Stróbl Alajos által Trefort Ágostonról készített szobrot, melyet a leendő épület lépcsőházában helyeznek majd el.

Trefort az új épület tervének elkészítésével Hauszmann Alajos (1847-1926) műegyetemi professzort bízta meg. Hauszmann munkásságának első felében neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit, köztük a Technológiai Iparmúzeum palotáját is. A kivitelezés Monaszterly Szilárd építész vezetése mellett Fekete Elek építőmester feladata volt. Az építkezést a VKM részéről Berczik Gyula mérnök ellenőrizte. Két év után készült el az épület, 1889. április 28-án került sor a zárókő ünnepélyes elhelyezésére.

A József körút 6. sz. alatti Technológiai Iparmúzeum épületének téglából és terrakottából kialakított homlokzata, a földszinti nyitott árkádjával és finom díszítésével a felső olaszországi reneszánsz palotahomlokzatokra emlékeztetett. A homlokzat közepén volt a főbejárat, széles szabad lépcsőivel, a bejáró elé épített árkádos nyílt csarnokkal, amelyet az utca felől díszes vasrács zárt el. Az épület magas alagsorral épített, két emelet magasságú. (Az első emeletet magasföldszintnek hívták, és a tulajdonképpeni második emelet volt az első emelet). Az első emelet homlokzati része nagyméretű ablakaival tűnt ki, a második emelet kisebb ablakaival frízszerűen illeszkedett a főemelet fölé, legfelül pedig díszes fapárkány koronázta a homlokzatot, melyet jobb felől egy szegment formájú homlokzatrész választott el a Népszínház utcai iskolaépület homlokzatától.

A bejáraton keresztül a látogató az előcsarnokba jutott. Onnan monumentálisan kiképzett, háromtagú falépcső nyílt, amelynek középső tagja az első emeletre, két oldaltagja pedig a magasföldszintre vezetett. Az olvasóterem és a könyvtár az épület földszintjén kapott helyet.

Az Állami Ipariskola a Népszínház utca 8. sz. alatt helyezkedett el. A két intézet könyvtára egymás mellett volt, a Technológiai Iparmúzeum olvasóterme a két intézet épületeit összekötő sarokrész földszintjén 5 ablakos, ívelt helyiségben volt, amelyet ajtó kötött össze a Népszínház utcai épületben lévő háromablakos könyvtárhelyiséggel (raktárral), amelybe közösen helyezték el mindkét intézmény anyagát. Ebből a raktárból vezetett az út a következő helyiségbe, amely az Ipariskola könyvtárának kétablakos olvasószobája volt. A két intézet könyvtárának raktára tehát közös volt, azon belül külön tárolták könyveiket. A két könyvtár valóságos összeolvasztására csak hat év múltán, 1896-ban került sor.

 

A könyvtár anyagának elhelyezésére már nem volt elegendő a két raktárterem, így egy elrekesztett folyosón helyezték el a könyveket. A budapesti Technológiai Iparmúzeum 20000 kötetes állománya a század első évtizedeinek végén nem sok, de a hasonló vidéki intézmények állományához képest viszonyítva jelentős. Az első világháború idején már mind a múzeum, mind az iskola kinőtte az épületet.

 

1944 novemberében bezárták a könyvtár olvasótermét a bombázások és a belövések okozta ablaküveg törések miatt. Az intézet felszerelésének és a könyvtár anyagának egy részét faládákba zárva átköltöztették 1944 decemberében Budára, ahol egy Vár mellett fekvő ház (az Attila utcai ún. Bethlen udvar) pincéjében helyezték el.

A főváros ostroma alatt a Technológiai Könyvtár utcai frontra néző olvasóterme felett a II. és az új III. emeleti födémek kb. 1/4 része beszakadt és nagy mennyiségű törmelék lepte el az olvasótermet. Az udvar felőli folyóiratolvasó-teremben is belövési károk keletkeztek. Szerencsére a könyvtár raktárai, valamint az adminisztratív helyiségek nem sérültek meg, a könyvállomány is épen maradt, csupán a rombolás okozta por- és törmelékanyag borította el a könyveket vastag rétegben.

 

Az 1950-es években egyre több nehézséget okozott a könyvtár életében, hogy több – egymástól távol eső – épületben helyezkedett el. 1955-ben nem kevesebb, mint öt helyen működött az 1952-ben Országos Műszaki Könyvtár nevet felvett intézmény.

Több elgondolás született az OMK elhelyezésére. Az OMIKK Múzeum utcai bejárata Felmerült az a gondolat, hogy a Rákóczi út 5. sz. alatti épületet kapja meg az intézmény, majd a MTESZ és az OMK közös elhelyezésének lehetősége is szóba került. A döntést siettette, hogy 1955 elején a József körúti épületben a könyvolvasóterem födéme megrepedezett, életveszélyessé vált. Az OMK sürgetésére végül a Minisztertanács döntése alapján az intézmény elhelyezésére a VIII. kerületi Múzeum utca 17. sz. alatti épületet és az azzal összeépült Reviczky u. 6. sz. alatti épületet jelölték ki.

Bővebben.

Events of the house