Zárt ház

József körút 70.

  • Built:

    1893
  • Researched:

    2016
  • Parcel Number:

    35645

Description


,1893 februárjából származnak nagyságos dr. Gergelyi Kálmán úr bérházának tervei. Gergelyi Kálmánt 1883-ban “fővárosi háziúr s leányfalusi földbirtokos”-ként említik a lapok. Nem lopta be magát házbérlői szívébe, 1906-ban így írt róla a Népszava: “Hurokra került a főuzsorás, dr. Gergely Kálmán úr, a háztulajdonosok egyletének elnöke! Ez a gyönyörűséges alak csak 40 koronával emeli fel a házbért, de  negyedévenkint. Számol persze azzal a gyakran beváló körülménnyel, hogy a kiuzsorázott lakók a költözködési kellemetlenségek elkerülése miatt belenyugszanak a szemérmetlen uzsorába. Lesz ez még másképp is, elnökúr!” (Népszava 1906. aug. 23.) 

,A műépítő Roszlozsnik Lukács volt, az építőmester Lemberger Alfréd. A levéltárban talált tervrajzok szerint a pincébe 4 raktárt, nagy műhelyt és falehányót terveztek. A padláson mosókonyha és mángorló kapott helyet. 

,A földszintre eredetileg 6 boltot (egy részüket raktárral, más részüket WC-vel) terveztek. A Nap utca felől a hátsó traktusban “bemenet”, kocsiszín, istálló, nyeregkamra és a kocsis szobája szerepelt a tervekben. Aztán egy kéz (nem tudni, mikor) ceruzával a boltok és a raktárak helyére ezeket írta ceruzával: kávéház, kávéskonyha, játszószoba.

,Az első emeleten csak két lakás volt. A körúti saroklakás volt a legelőkelőbb, a következő helyiségekből állt: 4 szoba, boudoir, salon (az erkélyes sarokszoba), WC, fürdő, konyha, kamra és cselédszoba. A másik, kisebb és csak a Nap utcára néző lakás állt: 3 szoba, fürdő, előszoba, WC, ruhatár, fülke.

,A második és harmadik emeletek alaprajza nagyjából hasonló. A lépcsők rajza is fennmaradt, a lépcsőfordulókat “nyughelynek” nevezték.

,A díszes bérház tetején torony állt, kis kupolával, hasonlóan az utca másik sarkán (József körút 68.) álló épülettel. Nem tudni, mikor semmisült meg, valószínűleg a II. világháború után. Annyi biztos, hogy a szomszédos kupola 1956-ban még megvolt. 

,A tervezett boltok valószínűleg soha nem nyíltak meg a földszinten, hiszen 1894-ben már kávéház működött itt, amely ezekben az években gyakran cserélt gazdát. Hiába esedeztek szíves pártfogásért a hírlapok hasábjain az új tulajdonosok. Hiába volt az egészéjjeli nyitvatartás, hiába a cigányzene, akár Toll Jancsi, akár Csóka Józsi, akár a közkedvelt, szerte híres Kis Munci” húzta. 1905 végén már a Fodor mulató működött a kávéház helyén. A tulajdonost Fodor Frigyesnek hívták.1909-ben pedig a Budapest Mulató, tulajdonosai a Szende testvérek, akik “profitdühükben” képesek voltak bércsonkító kávéslányokat alkalmazni”

,1918-ban Gergelyi Kálmán és Grósz Bernát földszinti helyiségeinek mozgófénykép helyiség céljára való átalakításának terve fennmaradt a levéltárban: kívül díszes bejárat, felette kis tető. Belépve előtér és pénztár, ahonnan a nézőtérre és egy lépcsőn át lehetett feljutni az erkélyre. A Tanácsköztársaság azonban közbeszólt és nem Gergelyi, hanem a proletariátus nyitott itt mozit. Nem is akármilyet, hanem az első Vörös Mozit, 1919 áprilisában. Néhány hónap múlva, a bukás után végre jöhetett Gergelyi úr és a mozi ekkor kapta a Fészek nevet. 1929-ben már bizonyosan Rottenberg Rezső volt a tulajdonos (aki ugyanebben az évben átvette a Pátria filmszínház vezetését is), aki 1930-tól már hangosfilmeket vetített a Fészek Moziban. Rottenberg Dezsőnek és bérlőtársának, Kormos Oszkárnak azonban nagyratörő tervei voltak és ezzel 1935-ben befellegzett a Fészeknek a Nap utca és a József körút sarkán. Élt 16 évet. 

,1961-ben a Képcsarnok Mednyányszky terme volt a földszinten. 1966-ban már Pór Bertalan teremként szerepelt. [Ízlés. Hangulat. A képzőművészeti alkotás a kulturált otthon dísze.” (Budapest, 1966. IV. évfolyam 5. szám)] A hetvenes évektől Józsefvárosi Galéria néven működött, majd a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóterme volt. Ma a Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont működik itt. 

Events of the house