Programs of the house

Károli Gáspár tér 5.

+2
  • Built:

    2011
  • Function:

    Bét Sálom Zsinagóga
  • Opening hours:

    13:00-15:00 [Ablak a Bartókra]
  • Researched:

    2018,
  • Parcel Number:

    4368/18
  • Photo:

    Perdy-Fazakas Brigitte
  • Research:

    Lelkes Szilvia
  • Volunteers:

    Horváth József, Lelkes Szilvia (2018)

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Károli Gáspár tér
A XI. kerületben található Károli Gáspár teret ma az Ulászló (korábban: Magyarádi[1]) utca, a Könyves György (korábban: Zsoltár[2]) utca és a Magyari István (korábban: Biblia[3]) utca határolja. A téren többségében többlakásos társasházak állnak, amelyek az 1930-as években épültek, továbbá erre néz az 1926 és 1928 között neoromán stílusban épült Kelenföldi Evangélikus templom hátsó homlokzata, amit Schulek János tervezett.[4]

Budapesti térképek 1908-ból, 1912-ből és 1937-ből
Képek forrása: Arcanum Térképek [HUNGARICANA]

A Magyar Országos Tudósító 1931. szeptember 26-án kelt kézirata szerint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Lenke út, Fadrusz utca és Fehérvári út közötti névtelen teret Károli Gáspár térnek nevezte el.[5] A Lenke út a mai Bocskai útnak felel meg, így a tér eredetileg sokkal nagyobb területű volt, mint mai állapotában. Az 1908-as térképen ez a nagy terület még egyben volt,[6] majd az 1912-es térképen látható a Zsoltár utca és a Károli Gáspár tér felirat, de utólagosan bejegyezve.[7] A Közmunkák Tanácsa a Károli Gáspár térrel egyidőben, 1931-ben nevezte el az abból kiinduló utcát Zsoltár utcának.[8] Az 1937-es térképen már a Biblia utca is szerepel.[9]


Szemelvény forrása: Magyar Országos Tudósító, 1931.09.26. 13. évf. 218. sz. p. 157. [HUNGARICANA]

Az újbudai zsidóság
A történetírás általában véve a VII. kerülettel, azon belül is Belső-Erzsébetvárossal foglalkozik a budapesti zsidóság kapcsán. Pedig nemcsak Pesten, hanem a főváros másik két ősi városrészében, így Budán és Óbudán is jelentős zsidó közösség élt. A budai Várnegyedben már a középkorban, 1250 körül megtelepedtek a zsidók, a városalapító IV. Béla király hívására. „Sorsuk ettől fogva hullámzóan alakult” - írják a Flódni weboldalán. Kiűzetések és visszahívások váltották egymást, mígnem Buda 1686-os visszavételekor a keresztény csapatok a török védőkkel együtt a zsidó közösség nagy részét is lemészárolták, aki maradt, azt „rabszolgasorba vetették”. Egy évszázaddal később, II. József rendelkezéseinek nyomán telepedhettek le újra a városban, így a budai oldalon is.[10]

A budai hitközség a XX. század elején kezdett el erősödni, a hitközség tagjainak létszáma 1900-1920 között 500-ról 7.000-re emelkedett. Egymás után alakultak meg a különböző művelődési intézmények, cserkészcsapatok, lett legényotthon, énekkar, majd létrejött az elemi iskola is. A budai zsidó hitközség egészen 1949. december 4-ig önállóan működött. A II. világháborút megelőzően Budán három zsinagóga szolgálta a hívőket: (1) az Öntőház utcai, melyet 1866-ban avattak fel és szenvedett olyan súlyos sérüléseket a II. világháború alatt, hogy végül lebontásra ítélték, (2) az ún. Újlaki Zsinagóga, mely a mai napig működik a Frankel Leó utcában és végül (3) a Bocskai út 37. szám alatti Szent Imre-városi zsinagóga, mely a budai hitközség szerves részét képező lágymányosi (kelenföldi) zsidóság számára épült 1936-ban. Megépülése előtt a környék kisebb lakásaiban működtek imahelyiségek. A lágymányosi/kelenföldi zsidó közösség tulajdonképpen az önálló XI. kerület megszületésével együtt kezdte meg tevékenységét.[12]

| „Haladéktalanul dűlőre kell juttatni a lágymányosi templom építésének ügyét, mely már annyi év óta húzódik, halasztódik. Haladéktalanul, nem riadva vissza semmi nehézségtől, nem kímélve semmi áldozatot. A lágymányosi vidék zsidó híveinek egytől-egyig nagy áldozatot kell hozniuk e templom felépítése érdekében és meg kell indítani a legkisebb idővesztegetés nélkül egy hatalmas akciót, hogy a templom minél előbb, legkésőbben a legközelebbi tavasszal hozzá lehessen fogni.”[11]


Zsombolyai utca 6. - Bocskai út sarok, a TIT Természettudományi Stúdió (előtte lágymányosi zsinagóga) épülete (1989)
A képet készítette: Mundrák Attila
Kép forrása: Fortepan [HUNGARICANA] [képszám: 130092, adományozó: Fortepan/Album017]

1944-ben, rövid idővel a német megszállás után, a hatóságok raktár céljára vették igénybe a Bocskai úti templomot, majd Budapest ostroma idején, 1944-45 telén a német hadsereg istállónak használta az épületet. 1950-ben államosították, és 1966-ban adták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezelésébe. Nem sokkal később, 1969 decemberére a TIT Természettudományi Stúdiója működött falai között.[13]

Az eredeti villaépület
Az eredeti villaépületet feltehetően bizonyos Szepesi Gyula építtette az 1920-as évek második felében. 1926. júniusában több folyóirat ingatlanforgalmi rovata is hírt adott róla, hogy a 4368/18 helyrajzi számú, akkoriban még Magyarádi úti telek vagy ingatlan tulajdona a Földhitelbank Részvénytársaságról - 3.066 aranykorona ellenében - Szepesi Gyulára szállt.[14][15]


Szemelvény forrása: Építő Ipar - Építő Művészet, 1926. 50. évf. 23-24. sz. p. 102. [ARCANUM]


Szemelvény forrása: Friss Ujsag, 1927. 32. évf. 92. sz. p. 10. [ARCANUM]

Ugyanebben a hónapban (és érdekes módon az adásvételről szóló híradások előtt pár nappal) jelentek meg az új tulajdonos építkezéséről szóló bejegyzések is: Szepesi földszintes lakóház építésére kapott engedélyt.[16][17] A ház viszonylag hamar elkészülhetett, és vélhetően a tulajdonos is gyorsan beköltözött: 1927-ből egy hirdetésre akadunk, melyben a Magyarádi út (Károli Gáspár tér) 5. illetőségű Szepesi takarító állást kínál, fizetség gyanánt pedig egy szoba-konyhás lakást ajánl fel - talán épp itt, az 5-ös számban?[18] Amennyiben a napi- vagy szakmai lapok és közlönyök különféle rovatai és hirdetései nem elég meggyőzőek a tulajdonos kilétét illetően, eredeti tervek híján érdemes a Budapesti czím- és lakásjegyzék releváns kiadásait böngésznünk. A húszas években két ízben adták ki a jegyzéket, egyszer az 1922-23-as évekre vonatkozóan, egyszer pedig 1928-ban. Az 1928-as kiadás elsőre némi kétségre ad okot: Ház- és telekjegyzék fejezetében - mely a fővárosi telkek és ingatlanok tulajdonosairól ad számot - nyoma sincs sem Szepesi Gyulának, sem a Magyarádi út 5.-nek, sem pedig helyrajzi számunknak. 4368/18-as helyrajzi számon nincs nyilvántartva épület, de még telek sem.[19] Két gondolattal igyekszünk eloszlatni az aggályokat. Egyrészt: mint minden nyilvántartásban - főleg, ha ilyen grandiózus -, a Budapesti czím- és lakásjegyzékben is lehetnek hibák vagy hiányosságok.


Szemelvény forrása: A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betürendes távbeszélő névsora 1939. május. Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, Budapest, 1939. p. 423. [HUNGARICANA]

Másrészt: ezek a jegyzékek sosem képesek a pillanatnyi állapotot mutatni, hiszen összeállítóik - értelemszerűen - mindig a kiadás évét megelőző, különféle nyilvántartásokból, adatbázisokból dolgoztak. Ha a tulajdonlásra nem is derül fény az 1928. évi kötetből, azt talán még megtudhatjuk, hogy (a jegyzék szerint) hol lakott Szepesi Gyula - ehhez a kötet Budapest székesfőváros lakosainak név- és lakásjegyzéke részét kell fellapoznunk. A lakásjegyzék fejezet összesen négy Szepesi Gyulát mutat: egy gépészmérnököt (Abonyi utca 25.), egy magántisztviselőt (Simor utca 7-9.), egy magánzót (Lónyai utca 26.), és végül egy részvénytársaság üzemmérnökét (Budafoki út 13.).[20] Egy kis időbeli ugrassál visszafejthető, hogy négyük közül melyik lehet a mi emberünk.

Az 1939-es budapesti telefonkönyv alapján végre össze tudunk kötni egy Szepesit a Károli Gáspár 5. címmel. A regiszter szerint a házban lakó Szepesi Gyula okleveles gépészmérnök volt, nevében pedig a ‘vitéz’ előtagot viselte.[21] Foglalkozásuk alapján a magántisztviselő és magánzó Szepesiket azonmód diszkvalifikálhatjuk a tulajdonosok közül, maradt hát egy egyértelműen gépészmérnökünk és egy üzemmérnökünk. Az Abonyi utca 25. Szepesi Gyulája viszonylag sokat hirdetett a korabeli lapokban. Ezekből a hirdetésekből kiderül, hogy vezetéknevét valójában Szepessyként és nem Szepesiként írta, valamint még hosszú évekig a zuglói címen volt megtalálható[22][23][24] - mindez persze nem zárja ki, hogy rendelkezett volna egy újbudai ingatlannal. Ám az 1909-es házassági anyakönyve végleg kiejti őt rögtönzött tulajdonosi vetélkedőnkből: az eredetileg Rosner családnevet viselő Szepessy Gyula és Kornstein Edit 1909. december 23-án házasodtak össze, vallásuk tekintve mindketten izraeliták voltak.[25] A Vitézi Rend Kis Kátéja pedig kimondta: „vitéz csak az lehet, aki magyar fajának eleje…”[26] A rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Olyan személyek kaphatták meg e rangot, akik „háború idején kitűntek a nemzet szolgálatában”. A rend tagjai földbirtokot, ún. vitézi telket kaptak és nevükben használhatták a ‘vitéz’ előnevet (ennek feltétele volt, hogy ha szükséges, magyarosítsák vezetéknevüket). A rendet bemutató Wikipédia szócikk közzétesz egy rövid idézetet Horthy Miklós egy Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett leveléből:

| „Alapításánál főleg a fajnemesítés gondolata vezetett. (...) Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. A legbátrabb és legjobban dekorált zsidó is ki van zárva.”[27]

Az eredeti villaépületét tehát minden valószínűség szerint egy részvénytársaság üzemmérnöke építtette. Egy 1943-as keltezésű közjegyzői okirat az üzemmérnök munkaadójáról is lerántja a leplet: vitéz Szepesi Gyula (lakhely: Károli Gáspár tér 5.) a Magyar Posztógyár Rt. cégvezetőjeként járt közben egy aláírás hitelesítéséről szóló nyilatkozaton.[28] A Magyar Posztógyárat Weiss Manfréd és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapította 1920. november 17-én, gyártelepe Csepelen működött,[29] 1948-ban államosították.[30]


Magyar Posztógyár R.t. csepeli gyártelepe [Grafika] (1927)
Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: bibFSZ01477177]

A Budapesti Műszaki Egyetem egy ‘80-as évekbeli tanácsülési jegyzőkönyve részletes szakmai leírást is tartalmaz: Szepesi Gyula 1897-ben született Hajdúböszörményben, gépészmérnöki oklevelét 1922. június 26-án szerezte. Diplomaszerzését követően 1951-ig a Magyar Posztógyárban dolgozott üzemmérnöki, főmérnöki beosztásban. 1951 és 1952 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vízerő és Emelőgépek Tanszékén volt laboratóriumi főmérnök. Ezt követően nyugdíjazásáig a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Műszaki Osztályát vezette. 1968-69-ben a BME Vízgépek Tanszékén dolgozott tudományos munkatársként. Két alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetésben is részesült. 1972-ben a BME aranydiplomájában részesült. Az 1983-as tanácsülési jegyzőkönyv szerint Szepesi ez idő tájt a 12. kerületi Csörsz utca 5.-ben lakott.[31] A húszas évek végi Budafoki út 13. minden bizonnyal Szepesi Gyula Kassák Lajos utcait megelőző lakhelye volt. A házasságkötéséről szóló 1926. szeptember 3-i újsághírben[32] ugyanezzel a lakcímmel szerepelt.


Házasulandók rovata (1926)
Szemelvény forrása: Magyarság, 1926. 7. évf. 199. sz. p. 15. [ARCANUM]

Az 1944-es Lakás adatszolgáltatási ívekből tudható, hogy a Károli Gáspár tér 5.-ben összesen 2 lakás volt, a tulajdonos az egyik földszinti, utcai fekvésű, kétszobás lakásban. Az adatszolgáltatási íven ugyancsak földszintes lakóházként van megjelölve az ingatlan, a másik lakást az alagsorba sorolja a nyomtatvány kitöltője.[33] Az 1950-es fővárosi telefonkönyv tanúsága szerint a már nem vitéz, de még mindig okleves gépészmérnök Szepesi Gyula változatlanul a saját maga építtette villában élt.[34]

A Bét Sálom Zsinagóga
1952-ben a Budapesti Izraelita Hitközség megvásárolta a4368/18 helyrajzi számú, zártsorú beépítésű, elő- és hátsókertes, magastetős villaépületet. Imaházzá alakították, mely Bét Sálom Zsinagóga néven a mai napig működik.[35] Az idők során az L alakú, függőfolyosós épületet átalakították, majd egy javarészben faszerkezetű teremmel bővítették. A bővítésre szükség volt, hiszen a „budapesti zsidóság életében 80 éve nem fordult elő, hogy egy közösség kinőtte volna a rendelkezésére álló helyet”.[36]


Szemelvény forrása: Új Élet, 1985. 40. évf. 5. sz. p. 5. [ARCANUM]

A megújult Bét Sálom Zsinagóga felavatására 2012. március 27-én került sor. A zsinagóga földszintjén könyvtárral felszerelt oktatótermet és egy nagyobb közösségi teret hoztak létre - utóbbi biztosítja a helyet a kiddusok (zsidó szertartások, a szombat és a zsidó ünnepek borivással és áldásmondással történő megszentelése[37]) idejére. Az ételek elkészítését kóser konyha szolgálja. A villaépület kertjében kis játszótéret és focipályát is építettek a legkisebb hívek kedvéért, de a kert a zsidó ünnepek alkalmával kinti sütögetésre is lehetőséget kínál. Az épület emeletén található az imaterem, egy áttetsző elválasztó fallal elkülönítve a férfi és női részlegeket.[38]

Sources

Events of the house