Programs of the house

Kelenhegyi út 18.

view on map
+2
  • Architect:

    Dávid Jónás
  • Built:

    1920
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Opening hours:

    VASÁRNAP 11:00–15:00
  • Researched:

    2020,
  • Parcel Number:

    5057/1
  • Photo:

    Jobb Tímea
  • Research:

    Zsoldos Balázs, Fekete Dorottya
  • Volunteers:

    Fekete Dorottya

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az 1919-20-ban épült villa a Gellért-hegy déli lejtőjén, a Kelenhegyi út egy kanyarjában található. Szabadon álló elrendezésű, szimmetrikus tömegű, részben alápincézett, földszint, emelet és tetőtér beosztású. Lejtős terepen fekszik, a pince ezért a keleti oldalon kilóg a földből. Külsőleg az eredeti állapot jól fennmaradt, belül azonban számos átalakítás történt. Az eredetileg feltételezhetően 4 lakrészt, lakást tartalmazó épületben ma már 7 lakás van. A hátsó homlokzaton egy terasz, a hátsó kertben egy márvány burkolatú kút található, 1852-es dátummal. Az utca felé szintén egy terasz található, valamint a régi rajzok tanúsága szerint itt volt a főbejárat, innen egy hallba lehetett jutni, onnan pedig tovább a többi helyiségbe. Az épület a korban megszokott épületszerkezetekkel készült: tégla teherhordó falak, fa ablakok, a födém azonban már vasgerendás vasbeton födém, az eredeti vasbeton pallértervek fennmaradtak. A ház magastetős, amely több tetőrészből áll, tetőterét feltehetőleg az 1980-as évek elején részben beépítették. Jelenleg a ház nyugati részén található az emeletre vezető lépcső.[1]

Az építész
A tervező Jónás Dávid okl. építész volt, aki a budapesti Műegyetem elvégzése után, 1900-tól tervezett bérházakat, villákat, többször testvérével, Jónás Zsigmonddal együtt.[2] Ők jegyzik többek között a XI. Bartók Béla út 29.[3] és VII. Rumbach Sebestyén utca 1.[4] alatt álló bérházakat, illetve a XI. Mányoki út 20.[5] alatti bérvillát. A ház első tervezője azonban nem ő, hanem Ray Rezső volt, akinek tervét az építési hatóság engedélyezte is,[6] azonban a későbbiekben már nem található meg a neve a terveken.


Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek portréja.
Kép forrása: Tolnai Világlapja, 1913. 13. évf. 19. sz. p. 13. [ARCANUM]

Az építő
A Margalit Andor és Ödön építő vállalata céget Andor alapította 1910 elején, fő profilja volt a vasbeton technológia,[7] és ez a ház is több vasbeton szerkezettel rendelkezik. Az építőt Beér Oszkár már korábban ismerhette, mivel mindannyian igazgatósági tagok voltak a Magyar Fémipar, Szerelvény és Pincegazdasági Gépgyár Rt.-ben.[8]

Az építtető
Beér (szül. Beer) Oszkár az első tokaji „cognacgyár” (Erste Tokajer Cognac-Fabrik) munkatársa volt,[9] de a ház építésének időpontjában már igazgatósági tagja. Ekkor már volt egy bérháza a Wesselényi utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán (Rumbach Sebestyén utca 1.),[10] amit ugyancsak Jónás Dávid tervezett. Nevét 1912-ben változtatta Beer-re.[11] Bár feleségével együtt építtették a villát, 1923-ban újranősült, felesége Tauber Adél lett. Nem éltek sokáig együtt, Adélt sajnálatos módon elütötte egy autó 1927-ben, sérüléseiből nem tudott felépülni, a villában halt meg.[12] Beér Oszkár pár évvel később, 1932-ben, „hosszú szenvedés után” hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.[13]


Szemelvény forrása: Pest Napló, 1932. 83. évf. 42. sz. p. 6. [ARCANUM]

Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások
A villát 1929-ben vette meg az építtetőtől dr. Schandl Károly és neje 182.000 pengőért.[14] A Schandl-család tagjai egészen 1948-ig laktak itt.[15] Dr. Schandl Károly (1882-1972) jogot végzett a budapesti tudományegyetemen (1907), majd különböző mezőgazdasági szövetkezeteknél helyezkedett el, az első világháború után országgyűlési képviselő, majd a földművelésügyi miniszter államtitkára (1921-1928),[16] nyugalmazott államtitkárként örökös felsőházi tag, majd az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.[17] A második világháború után tiltott határátlépés kísérlete miatt letartóztatták (1950–52), majd 1956-ban feleségével együtt kivándorolt, és az Egyesült Államokban hunyt el.[18]


Idősebb Dr. Schandl Károly portréja.
Kép forrása: Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1931–1936. Globus Nyomdai Műintézet Rt., Budapest, 1931. p. 266. [HUNGARICANA]

Testvére dr. Schandl József Kossuth-díjas egyetemi tanár, mezőgazda, állatorvos, az MTA tagja.[19] Dr. Schandl Károly fia, ifj. dr. Schandl Károly a ház első emeletén lakott, szintén ügyvédként tevékenykedett.[20] A második világháború idején a brit hírszerzésnek dolgozott, egy brit ügynököt és egy zsidó barátját is bújtatta a lakásában. 1944. december elején az NKVD / SMERSH letartóztatta őt, valamint egy holland hadnagyot, aki Raoul Wallenberg svéd diplomatának dolgozott. A Szovjetunióba hurcolták, előbb a Lubjanka, majd a Lefortovo, végül a Vlagyimir börtönökbe helyezték. 1955-ben szabadon engedték Magyarországon. 1956-ban Nagy-Britanniába, majd Kanadába emigrált, ahol okleveles könyvvizsgáló, majd egyetemi tanár lett.[21] Életéről, tevékenységéről lánya, Catherine Schandl írt könyvet Sword of the Turul címmel.[22]

Az 1944-es lakás adatszolgáltatási íveken fennmaradt, hogy a villában 4 lakás található, valamint a lakások évi lakbére is látható: „alsóföldszint 1., Tomkó Jánosné, 2 szobás lakás, 720 pengő; földszint 2., Boór Lajos házfelügyelő, 1 szobás lakás, 360 pengő; földszint 1., dr. Schandl Károly, 7 szobás lakás, 3600 pengő; emelet 1., dr. ifj. Schandl Károly, 6 szobás lakás, 3200 pengő”.[23]

A házat 1950 után elkobozták, államosították, és útlevél-irodát nyitottak benne.[24] 1968-ban a telekből egy 1500 négyzetméteres részt a finn állam hosszas tárgyalások után megvásárolt, és a követség telkéhez csatolta.[25] A lakók elmondása szerint a telek bal oldalkertjében lévő melléképületben (egykor és jelenleg garázs) az 1980-90-es években élelmiszerbolt működött, a Kelenföldi Közért Vállalat, később magánvállalkozók üzemeltetésében.


Szemelvény forrása: Gyógyszerészi Közlöny, 1935. 51. évf. 34. sz. p. 568. [ARCANUM]

A ház későbbi lakói
A házban élt 1984-től haláláig Gálfi János (1934-1997),[26] bűvész, konferanszié, cirkuszi- illetve tévés szereplő. 1957-ben a Fővárosi Nagycirkuszban kezdte pályafutását,[27] de kijutott a VIT-re is 1968-ban,[28] és ő vezette és igazgatta a Gulyás-partyt, ahol az IBUSZ keretein belül külföldi vendégeket szórakoztattak 25 éven keresztül.[29]

Szintén a házban lakott halálának évében, 1983-ban Fekete Nagy Béla festő, grafikus (1905-1983).[30] A Szocialista Képzőművészek Csoportjához tartozott, eredetileg gépészmérnök végzettségű. Művei a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi, a szentendrei és a szombathelyi múzeum gyűjteményében is megtalálhatóak.[31] Fia, Fekete János festőművész is itt lakott. A Fekete-család tagjai még ma is a házban élnek.

Egyéb hírek, érdekességek
Az épület padlásfeljáró ajtajának belső oldalán máig fellelhetők a régi közművesek, kéményseprők feljegyzései és aláírásai. Az épület a Finn Nagykövetség épületének szomszédságában áll, de a szomszédos utcában (Minerva utca 3.) volt található a Svéd Nagykövetség egyik épülete is, a ház így a német megszállás idején az elhelyezkedése miatt is be tudott kapcsolódni az ellenállási mozgalomba. A Schandl-család a pálos szerzetesrenddel együttműködve zsidók mentésében is aktívan részt vett. A Kelenhegyi úti bejárat mellett egy lépcsőépítmény található, ifj, Francsek Imre tervezte. Nevéhez fűződik a városligeti korcsolyacsarnok, a volt Budai Polgári Kaszinó, a Gellért-szobor környezete, valamint a Gellérthegy szegélyezése és lépcsőzete is.[32]

Sources

Events of the house