This content is not yet translated to English. Please let us know, if you can contribute to this website with translations, which we highly appreciate.

1/1
Content

    Data and description

    Az 1919-20-ban épült villa a Gellért-hegy déli lejtőjén, a Kelenhegyi út egy kanyarjában található. Külsőleg fennmaradt az eredeti állapot, a hátsó kertben egy márványburkolatú kút található, 1852-es dátummal. Az épület padlásfeljáró ajtajának belső oldalán máig fellelhetők a régi közművesek, kéményseprők feljegyzései és aláírásai. Belül számos átalakítás történt. Az eredetileg feltételezhetően 4 lakrész helyett ma már 7 lakás van.

    Az 1919-20-ban épült villa a Gellért-hegy déli lejtőjén, a Kelenhegyi út egy kanyarjában található. Szabadon álló elrendezésű, szimmetrikus tömegű, részben alápincézett, földszint, emelet és tetőtér beosztású. Lejtős terepen fekszik, a pince ezért a keleti oldalon kilóg a földből. Külsőleg az eredeti állapot jól fennmaradt, belül azonban számos átalakítás történt. Az eredetileg feltételezhetően 4 lakrészt, lakást tartalmazó épületben ma már 7 lakás van. A hátsó homlokzaton egy terasz, a hátsó kertben egy márvány burkolatú kút található, 1852-es dátummal. Az utca felé szintén egy terasz található, valamint a régi rajzok tanúsága szerint itt volt a főbejárat, innen egy hallba lehetett jutni, onnan pedig tovább a többi helyiségbe. Az épület a korban megszokott épületszerkezetekkel készült: tégla teherhordó falak, fa ablakok, a födém azonban már vasgerendás vasbeton födém, az eredeti vasbeton pallértervek fennmaradtak. A ház magastetős, amely több tetőrészből áll, tetőterét feltehetőleg az 1980-as évek elején részben beépítették. Jelenleg a ház nyugati részén található az emeletre vezető lépcső.[1]

    Az építész
    A tervező Jónás Dávid okl. építész volt, aki a budapesti Műegyetem elvégzése után, 1900-tól tervezett bérházakat, villákat, többször testvérével, Jónás Zsigmonddal együtt.[2] Ők jegyzik többek között a XI. Bartók Béla út 29.[3] és VII. Rumbach Sebestyén utca 1.[4] alatt álló bérházakat, illetve a XI. Mányoki út 20.[5] alatti bérvillát. A ház első tervezője azonban nem ő, hanem Ray Rezső volt, akinek tervét az építési hatóság engedélyezte is,[6] azonban a későbbiekben már nem található meg a neve a terveken.


    Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek portréja.
    Kép forrása: Tolnai Világlapja, 1913. 13. évf. 19. sz. p. 13. [ARCANUM]

    Az építő
    A Margalit Andor és Ödön építő vállalata céget Andor alapította 1910 elején, fő profilja volt a vasbeton technológia,[7] és ez a ház is több vasbeton szerkezettel rendelkezik. Az építőt Beér Oszkár már korábban ismerhette, mivel mindannyian igazgatósági tagok voltak a Magyar Fémipar, Szerelvény és Pincegazdasági Gépgyár Rt.-ben.[8]

    Az építtető
    Beér (szül. Beer) Oszkár az első tokaji „cognacgyár” (Erste Tokajer Cognac-Fabrik) munkatársa volt,[9] de a ház építésének időpontjában már igazgatósági tagja. Ekkor már volt egy bérháza a Wesselényi utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán (Rumbach Sebestyén utca 1.),[10] amit ugyancsak Jónás Dávid tervezett. Nevét 1912-ben változtatta Beer-re.[11] Bár feleségével együtt építtették a villát, 1923-ban újranősült, felesége Tauber Adél lett. Nem éltek sokáig együtt, Adélt sajnálatos módon elütötte egy autó 1927-ben, sérüléseiből nem tudott felépülni, a villában halt meg.[12] Beér Oszkár pár évvel később, 1932-ben, „hosszú szenvedés után” hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.[13]


    Szemelvény forrása: Pest Napló, 1932. 83. évf. 42. sz. p. 6. [ARCANUM]

    Későbbi tulajdonosok, lakók, üzletek, vállalkozások
    A villát 1929-ben vette meg az építtetőtől dr. Schandl Károly és neje 182.000 pengőért.[14] A Schandl-család tagjai egészen 1948-ig laktak itt.[15] Dr. Schandl Károly (1882-1972) jogot végzett a budapesti tudományegyetemen (1907), majd különböző mezőgazdasági szövetkezeteknél helyezkedett el, az első világháború után országgyűlési képviselő, majd a földművelésügyi miniszter államtitkára (1921-1928),[16] nyugalmazott államtitkárként örökös felsőházi tag, majd az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósági tagja volt.[17] A második világháború után tiltott határátlépés kísérlete miatt letartóztatták (1950–52), majd 1956-ban feleségével együtt kivándorolt, és az Egyesült Államokban hunyt el.[18]


    Idősebb Dr. Schandl Károly portréja.
    Kép forrása: Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1931–1936. Globus Nyomdai Műintézet Rt., Budapest, 1931. p. 266. [HUNGARICANA]

    Testvére dr. Schandl József Kossuth-díjas egyetemi tanár, mezőgazda, állatorvos, az MTA tagja.[19] Dr. Schandl Károly fia, ifj. dr. Schandl Károly a ház első emeletén lakott, szintén ügyvédként tevékenykedett.[20] A második világháború idején a brit hírszerzésnek dolgozott, egy brit ügynököt és egy zsidó barátját is bújtatta a lakásában. 1944. december elején az NKVD / SMERSH letartóztatta őt, valamint egy holland hadnagyot, aki Raoul Wallenberg svéd diplomatának dolgozott. A Szovjetunióba hurcolták, előbb a Lubjanka, majd a Lefortovo, végül a Vlagyimir börtönökbe helyezték. 1955-ben szabadon engedték Magyarországon. 1956-ban Nagy-Britanniába, majd Kanadába emigrált, ahol okleveles könyvvizsgáló, majd egyetemi tanár lett.[21] Életéről, tevékenységéről lánya, Catherine Schandl írt könyvet Sword of the Turul címmel.[22]

    Az 1944-es lakás adatszolgáltatási íveken fennmaradt, hogy a villában 4 lakás található, valamint a lakások évi lakbére is látható: „alsóföldszint 1., Tomkó Jánosné, 2 szobás lakás, 720 pengő; földszint 2., Boór Lajos házfelügyelő, 1 szobás lakás, 360 pengő; földszint 1., dr. Schandl Károly, 7 szobás lakás, 3600 pengő; emelet 1., dr. ifj. Schandl Károly, 6 szobás lakás, 3200 pengő”.[23]

    A házat 1950 után elkobozták, államosították, és útlevél-irodát nyitottak benne.[24] 1968-ban a telekből egy 1500 négyzetméteres részt a finn állam hosszas tárgyalások után megvásárolt, és a követség telkéhez csatolta.[25] A lakók elmondása szerint a telek bal oldalkertjében lévő melléképületben (egykor és jelenleg garázs) az 1980-90-es években élelmiszerbolt működött, a Kelenföldi Közért Vállalat, később magánvállalkozók üzemeltetésében.


    Szemelvény forrása: Gyógyszerészi Közlöny, 1935. 51. évf. 34. sz. p. 568. [ARCANUM]

    A ház későbbi lakói
    A házban élt 1984-től haláláig Gálfi János (1934-1997),[26] bűvész, konferanszié, cirkuszi- illetve tévés szereplő. 1957-ben a Fővárosi Nagycirkuszban kezdte pályafutását,[27] de kijutott a VIT-re is 1968-ban,[28] és ő vezette és igazgatta a Gulyás-partyt, ahol az IBUSZ keretein belül külföldi vendégeket szórakoztattak 25 éven keresztül.[29]

    Szintén a házban lakott halálának évében, 1983-ban Fekete Nagy Béla festő, grafikus (1905-1983).[30] A Szocialista Képzőművészek Csoportjához tartozott, eredetileg gépészmérnök végzettségű. Művei a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi, a szentendrei és a szombathelyi múzeum gyűjteményében is megtalálhatóak.[31] Fia, Fekete János festőművész is itt lakott. A Fekete-család tagjai még ma is a házban élnek.

    Egyéb hírek, érdekességek
    Az épület padlásfeljáró ajtajának belső oldalán máig fellelhetők a régi közművesek, kéményseprők feljegyzései és aláírásai. Az épület a Finn Nagykövetség épületének szomszédságában áll, de a szomszédos utcában (Minerva utca 3.) volt található a Svéd Nagykövetség egyik épülete is, a ház így a német megszállás idején az elhelyezkedése miatt is be tudott kapcsolódni az ellenállási mozgalomba. A Schandl-család a pálos szerzetesrenddel együttműködve zsidók mentésében is aktívan részt vett. A Kelenhegyi úti bejárat mellett egy lépcsőépítmény található, ifj, Francsek Imre tervezte. Nevéhez fűződik a városligeti korcsolyacsarnok, a volt Budai Polgári Kaszinó, a Gellért-szobor környezete, valamint a Gellérthegy szegélyezése és lépcsőzete is.[32]

    Do you know something about this house? Share with us at the budapest100@kek.org.hu email address!

    References

    1. HU BFL - XV.17.d.329 - 5057/1
    2. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Jónás Dávid szócikk]
    3. HU BFL - XV.17.d.329 - 5044
    4. HU BFL - XV.17.d.329 - 34232
    5. HU BFL - XV.17.d.329 - 5052
    6. Építő Ipar – Építő Művészet, 1918. 42. évf. 17. sz. p. 135.
    7. Lakatos Mihály - Mészáros L. Edgár - Óriás Zoltán (szerk.): Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve. Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930.
    8. Víz és Világítás, 1912. 2. évf. 23. sz. p. 12.
    9. Központi Értesítő, 1907. 32. évf. 16. sz. p. 319.
    10. HU BFL - XV.17.d.329 - 34232
    11. Központi Értesítő, 1912. 37. évf. 54. sz. p. 1659.
    12. Pesti Napló, 1927. 78. évf. 170. sz. p. 10.
    13. Az Est, 1932. 23. évf. 43. sz. p. 8.
    14. Fővárosi közlöny, 1929. 40. évf. 58. sz. p. 1655.
    15. Budapesti telefonkönyvek 1906-1950
    16. Köztelek, 1921. 31. évf. 50. sz. p. 1128.
    17. Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1931–1936. Globus Nyomdai Műintézet Rt., Budapest, 1931. p. 267.
    18. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Schandl Károly szócikk]
    19. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Schandl József szócikk]
    20. HU BFL - IV.1420.r - XI. kerület - Kelenhegyi út - 18
    21. Searching for Raoul Wallenberg weboldal
    22. Schandl Books weboldal
    23. HU BFL - IV.1420.r - XI. kerület - Kelenhegyi út - 18
    24. Catherine Eva Schandl: Sword of the Turul. Lulu Books, Middletown, DE, USA, 2005.
    25. Finn Nagykövetség weboldala
    26. Gyertyaláng.hu [Gálfi János (János) oldala]
    27. Magyar Hírlap, 1997. 30. évf. 76. sz. p. 17.
    28. Hétfői Hírek, 1968. 12. évf. 21. sz. p. 5.
    29. Szántó András: Gulyásparty - A magyar „világszám”. Mélyenszántó blog, 2016.09.04.
    30. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozott kiadás. Arcanum [Fekete Nagy Béla szócikk]
    31. Kieselbach Galéria és Aukciósház weboldala [Fekete Nagy Béla szócikk]
    32. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Javított, átdolgozot kiadás. Arcanum [Francsek Imre szócikk]

    Happened earlier

      • 2021 December 9
        Thursday
         
      • 9:00
         
      • 11:00 - 15:00
         
        gyerekprogram
        Kiállítás
        Közösségi
        Piknik a kertben, találkozó a lakókkal, akik házi készítésű falatokkal várják a korán érkezőket

        Kiállítás a ház egykori és jelenlegi lakóinak munkáiból (festmények, fotók, kerámiák)

        A Gellért-hegy régi képeken: fotókkal illusztrált leírás a Gellért-hegy, a környék és az épület történetéről

        Kutyasimogató: barátkozás a ház négylábú lakóival

         

    Houses nearby