Programs of the house

Kossuth Lajos utca 19-21.

  • Built:

    1912, 1913, 1914, 1915
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    intézmény Astoria-szálló + üzletek, egykor Zrínyi kávéház
  • Researched:

    2014
  • Parcel Number:

    24210
  • Second address:

    Magyar utca 2., Múzeum körút 1/a.
  • Research:

    Fonyódi Anita

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Danubius Hotel Astoria Az Astoria csomópont helyén állt egykor a város keleti erődített bejárata, a Hatvani kapu. Egy XV. századi kaputoronyból és a XVI. században elé épített, 40 m átmérőjű rondellából állt. A kapunak állandó, erős őrsége volt, a katonák a lőréseken keresztül figyelték a városba érkező tömeget. 1510-ig a kapun belül tartották a nagy marhavásárokat. Buda 1686-os visszafoglalása után a védmű hadászati jelentősége lassan megszűnt, így a rondellát a XVIII. században elbontották. 1808-ban a Helytartótanács döntött a kaputorony sorsáról is. Azt kifogásolták, hogy a régi városkapuk közül már csak ez áll, szerepét elveszítette, elzárja a Hatvani utca felőli kilátást, ráadásul vásárok idején életveszélyes tolongást okoz. Még abban az évben lebontották és szépen feledésbe is merült, egészen addig, amíg a metró építésekor 1963-ban meg nem találták a maradványait. Ekkor sikerült azonosítani a helyét. Az Astoria hallja melletti aknában talált félköríves gyámkő alapján a régészek megállapították, hogy a Hatvani kapu tornya nem a Kossuth Lajos utca tengelyében, hanem részben a szálloda helyén állt. A torony lebontása után felszabadult telekre később több ház is épült. A Múzeum krt és a Kossuth L. utca sarkán állt a Bekella-ház (Bekella bőr- és pokróckereskedő). 1824-ben Müller József vendégfogadót nyitott a házban, Zrínyi címer alatt. Ez volt a híres-hírhedt Zrínyi fogadó, amely 1870-ig működött, de közben a ház gazdát cserélt és a patikus Fabricius család tulajdonába került, akik egészen 1911-ig birtokolták. A szálloda története valójában akkor kezdődik, amikor dr. Unger Richárd Neumann Józseffel és N. Gyulával a szomszédos Kölber-házzal együtt megveszi és lebontatja a házat. A szálloda épülete eredetileg több telken fekszik, ebből adódóan több címe is van. A Múzeum krt 1/b volt Unger Richárd, Unger Benedek kovácsmester leszármazottjának tulajdona. A kovácsműhely egykor a Hatvani kapu mellett állt, és a forgalmas hely miatt jól jövedelmezett. A népes Unger család szerepe meghatározó lett ebben a városrészben, olyannyira, hogy nevükről “magyarosították” tévesen az Unger Gasse-t Ungar-ra. Unger Richárd jogi egyetemet végzett, de rövid bécsi külügyminisztériumi szolgálat után visszavonult. Gazdag anyai öröksége lehetővé tette számára, hogy a század elején tizenegy bérpalotát építtessen Budapesten és így megduplázza vagyonát. Kifinomult ízlésű műgyűjtő volt. Unger 1912-ben vásárolta a telket aranyárban, négyzetméterét 12500 koronáért. A város legdrágább telke volt és eszmei értékkel is bírt, hisz itt állt egy Kölber nevű bognár háza, amelynek második emeletén Petőfi a János vitézt és A helység kalapácsá-t írta, amikor 4 hónapig barátja és kiadója, Vahot Imre vendégszeretetét élvezte. Erre a mai napig egy tábla emlékeztet a főbejárat felett, a homlokzaton. A Kossuth Lajos utcával határos telek Takács Lajosé, aki régen a Magyar utca 2-ben, a Kölber testvérek boltja helyén nyitotta meg csemegeboltját és állítólag a diákkenyérnek nevezett édestészta féleség tízdekás adagjaiból gazdagodott meg, amit a környékbeli diákoknak árult. Az üzlet bejárata ott nyílt, ahol most a szállodáé. Amikor felépült a szálloda, Takáts csemegeüzlete a hotel alsó traktusát foglalta el. A huszas évek elején az Astoria megegyezett a résztulajdonossal, akkor már az 1917-ben elhunyt Takáts Lajos örököseivel, hogy átadják ezt az értékes részt a szállodából és elköltöztetik az üzletet a Kossuth Lajos u. 13-ba. A Magyar utcai traktus- amihez ugyanezen a fronton, a későbbiekben még további épületrészeket csatoltak-, Elek Lászlóé volt. A tervek 1912-1913-ban készültek, a Magyar utcai és a kávézót és éttermet is magában foglaló Kossuth Lajos utcai részt Hikisch Rezső, míg a körúti szárnyat az üzletekkel Ágoston Emil rajzolta, “még pedig úgy, hogy egymástól teljesen függetlenül oldották meg feladatukat – írja Lyka Károly a Művészet folyóiratban, 1914-ben – Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy ok nélküli tornyokkal, felesleges dekorativ trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést.” Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos utca és Muzeum körút sarkát s igazi – azt is mondhatnánk, hogy elegáns – nagyvárosi képet ad. Konstruktív megoldásánál épp úgy, mint díszítő feladatainál csupa modern anyag jutott szóhoz. Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stílus a francia empire, de tekintve éppen a modern anyagokat persze nem a maga szigorú és kötött, történeti tisztaságában. Az épület földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, mert zavarja, megbontja az épület masszívként ható megjelenését. A tervezők azonban, a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva?. A háromból a legnagyobb telek Ungeré, Ágoston Emil 1912-es, Dr. Unger Richárd számára készített tervein ez áll: 4 és fél emeletes áruház és szálloda a Múzeum krt és a Kossuth Lajos utca sarkán. Ez több boltot ábrázol a körút és a Kossuth Lajos utca felől is. Az első-második-harmadik szintre egységesen 9 szobát, 7 fürdőt, 3 wc-t rajzolt, a negyediken nagyobb szobaszám, de kisebb méretűek a szobák és kevesebb fürdő van. A padláson pincér szobák, mosókonyha, vasalószoba, konyha. Még ugyanabban az évben módosítják az alsó szintek terveit és ezekből kiderül, hogy valamilyen bank működött a földszinten, mert az alagsor rajzain tresor és a bank souterrain helyisége látszik, illetve a földszinten, a Múzeum körúti fronton látszik a bankhelyiség. 1913-ban újabb módosítás, ezek a leszámítoló bank helyiségét mutatják. Az előzőkhöz képest módosítja a felső pincét és a szálloda bejáratát a földszinten. Ekkor kap forgóajtót, illetve a szálloda halltól jobbra egy egykarú lépcsőt, balra pedig egy nyitott office-t, nagyjából ott, ahol most is áll a recepciós pult. Áttervezi a szálloda előcsarnokát és a mellette lévő helyiségeket. De a felsőbb szinteken is van változás, az eddigi szobaszám 8-ra csökken, ehhez jár 4 fürdőszoba wc-vel, szintenként 2 cselédszoba. A hall mellett jelölés: “kapcsolás a Takáts féle házzal”. A 2-3-4-5. szinten ugyanaz a szobaszám. Az 5. szint után mansard, itt a pincér szobák, padlástér, cselédszobák kapnak helyet. 1913-ra még egy módosítás jut, a mansardot illetően, ahova “szállodai szolga személyzet” feliratú szobák kerülnek, 3 kamrával, egy személyzeti fürdővel, 1 wc és középen 3 szobalány szoba. Még ebből az évből fennmaradt két fémportál terv, a Múzeum körúton Glass Viktor, a Kossuth Lajos utcában Heller Mór felirattal. Ágoston Emillel egy időben, de tőle függetlenül Hikisch Rezső készíti a csemegebolt tulajdonos, Takáts Lajos telkére a szállodarészt a Kossuth L. u. 19-Magyar utca 2-be. 1912-ből egy homlokzati rajz maradt meg, 1913-ból egy módosított terv. Az alsó pincében fa- és szénpince és üzletraktár, a souterrainben borozó, a földszinten étterem és csemegebolt (ez utóbbi magáé a megrendelőé). Az első emeleten 6 szoba, 3 db fürdő, a többi szinten 7 szoba és 3 fürdő. A ma melléklépcsőnek hívott, szürke csempés lépcsőház esik ebbe a traktusba. A mansard terveit később még egyszer átrajzolja és ideteszi az igazgató 3 szobás lakását. A vasbetonszámítást Gut Árpád-Gergely Jenő Vasbeton Tervező irodája készíti 1912-ben. Megmaradt a felvonó használatba vételi engedélye a következő évről, 1 db Freissler féle, villamos üzemű 500 kg hordképességű teherfelvonóra. A Magyar utca 4. szám alatti telekre, Elek László részére is Hikisch Rezső készíti a tervet, ez a rész két szinttel alacsonyabb, a 2. szint után a mansard jön. Az alagsorban bár, konyha, a földszinten étterem. A félemeletre, az első-másodikra és a manzardba is 10 db szobát tervezett 1 fürdővel. A három épületrész homlokzati tervei stílusban nagyon hasonlóak, de apró különbségeket meg lehet figyelni. A tagolás hasonlít, de némileg különböznek egymástól az ablakok, a korlát, a nyílászárók, az épület díszítőelemei. 1928-ban készül el az első átalakítási terv, az akkori tulajdonosok, köztük özv. Unger Richárdné és özv Takáts Lajosné megrendelésére. Ekkor alakítják ki a kávéházat a Magyar utcai részen Takáts egykori csemegeüzlete helyén. 1929-ből újabb hall- és kávéház átalakítási rajzok, Forgó Gábortól. Ezt az igazgató, Gellér Mihály is aláírja. Kiköltözik a bank a földszintről, a helyére hall kerül, a forgóajtón belépve balra a terv egy tölgyfa lépcsőt ábrázol, a kávéház alapterülete megnő. A hatvanas évek elejéig nincs újabb dokumentum, pedig a világháborús pusztítás után nyilván lakhatásra alkalmassá kellett tenni az épületet. 1962-ben a Bp. V. ker.Tanács építési és közlekedési osztálya “Astoria Szálló bővítés” címmel készíttet terveket, ezek a Magyar utcai frontot ábrázolják. A Magyar utcában hozzáépítenek a szállóhoz még egy épületrészt, modern stílusban, vasbeton szerkezettel. Így lesz a Magyar utcai részen, a folyosón egymás mellett 11 szoba fürdővel. 1963-ban az árkádosítást az Astoria sem ússza meg, a metróépítéssel egy időben ezt is megcsinálják. A Kossuth Lajos utca-Múzeum körút sarkára kerülnek az árkádok, ennek a sarki büffé-espresszó látja kárát, mert az árkádok javára elvesznek a sarkából. A külső-belső rekonstrukcióra újabb 20 évet kell várni. Az 1983-as átalakítás célja a korszerűsítés. Új személyliftet kap és fürdőszobásítják a szobákat. Az új lift a Kossuth Lajos utcai szárnyon a belső traktusban kap helyet és az érintett teljes födémmezőt cserélni kell. A fürdőszobásításnál az új válaszfalakat acélgerendákkal ki kell váltani. A Magyar utcai új szárnyban is födémet cserélnek. A szállodai recepció új kialakítást nyer, új transzformátorállomás, új villamos kapcsolótér lesz, új helyiségeket, raktárakat, szociális blokkokat létesítenek. A szauna a 4. emeletre kerül, a személyzeti étkező az elsőre, és a régi személyzeti étkező helyén lakatos- és asztalos műhely lesz. Az egyik legnagyobb változás, hogy megfejelik 1 szinttel az épületet és a kazánház is új helyre kerül, emiatt persze több módosítás is szükséges. A Kereskedelmi Tervező Vállalat rajzain még olyan neveket látni, mint a Múzeum körúti bejárat mellett Ibusz, Intershop üzlet és itt van a csomagraktár is. Ebben a dokumentációban felsorolják a módosított kapacitás adatokat, így megtudjuk, hogy összesen 129 db szoba van, ebből normál, fürdőszobás szállodai szoba 111 db, 2 ágyas szoba fürdővel wc nélkül 2 db, zuhannyal 6 db, fürdő nélküli 1 db, franciaággyal és fürdővel 4 db, 2 ágyas lakosztály fürdővel 5 db. Az összes férőhelyek száma így 329. A közönségforgalmi helyiségek kapacitása úgy fest, hogy az étteremben van 150-200 férőhely, a hallban és presszóban 100-120 db, a bárban pedig 99. A nyolcvanas években került az Astoria a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat tulajdonába. A rendszerváltás után a Danubius Hotels Group veszi át. A 2000-es évek elején további felújítást végeztek. A szállót a neves vendéglátós, Gellér Mihály üzemeltette már az elejétől. A feljegyzések szerint a nevet is ő találta ki, mivel azelőtt a New York-i Waldorf Astoriában dolgozott. Unger Ödön, az eredeti tulaj fia, 2002-ben papírra vetette emlékeit, ebben azt írja, a nyitás évében az első osztályú szállodának 150 szobája volt, ebből talán 30 fürdőszobás. Minden szoba másmilyen volt, valószínűleg gazdaságossági okokból szándékosan nem tervezték őket egyformára: annyira drága volt a telek, hogy minden négyzetméter számított. Gellér hozatott központi porszívót, Applewhite és Chippendale bútorok jöttek az étterembe Angliából, és persze volt központi fűtés. 1918-ban, az őszirózsás forradalom napjaiban itt székelt a Nemzeti Tanács, maga Károlyi Mihály is itt lakott a feleségével a negyediken. “1941-ben a Gestapo is táborozott itt. ők egész egyszerűen besétáltak” írja Unger- “és két órát adtak a vendégeknek, hogy távozzanak. Mindenki boldog volt, hogy egyáltalán elmehetett.” A szállót eztán főhadiszállásuknak nevezték ki, nem fizetős vendégként használták a szolgáltatást és a személyzetet. 1945-ben, a háború végén egyetlen ablaküveg maradt érintetlen, belövések és lakhatatlan szobák fogadták a tulajdonost, aki így írta le az akkori állapotokat: “A hallban raktak tüzet, ahol a használhatatlan ajtók égtek. Főleg a felsőbb emeletiek mentek tönkre. Még egy német hullát is találtunk az 504-es szobában, az ágy alatt. A pincét használták óvóhelynek. Amikor 1945-ben Gellér visszaadta a bérleti szerződést és én átvettem a szállodát tőle, száz amerikai katonát, missiósokat fogadtam be, akik kb egy évig laktak itt. Ennek az volt a célja, hogy ne legyen üres a szálloda. Ekkor a Jóvátételi Hivatal már kezdte rendbe honi az épületet, a bútorokat részben visszakaptuk a Magyar utcából, ahova az ottani lakók elvitték. Ugyanis amikor üres volt a szálló, szabad rablás volt. Az élelmiszertárat is kifosztották, az italokat és az ételeket is elvitték. 1946. december 15-én sikerült újra megnyitnom, Károlyi Mihállyal és nejével. Díszes megnyitó volt, hidegvacsorát adtam a vendégeknek.” Unger a megnyitóhoz családi ékszereket ad el, hogy bútorokat tudjon vásárolni a régiek pótlására. Akkortájt számos diplomata lakott a szállóban és a Török Követség is ott működött. 1947-ben Unger fél áron kiadta bérbe a felső szintet, a Nehézipari Központ bérelte ’48-ig a 60 szobát, irodaként használták. 120 alkalmazottja volt, ebből 14 pincér. A luxusétterem dolgozói kék selyemfrakkban dolgoztak, amit aranygombok díszítettek. Az éjszakai bárt Unger saját bevallása szerint nem szerette annyira, mert nem tartotta szerencsésnek, hogy egy kis szállodának van egy ilyen lokálja. A bútorokat bérelte, hűtőszekrény nem volt a szobákban, és 1948-ig, az államosításig, mindössze 32 fürdőszoba volt, a többit aztán építették meg. A 6. emeletre szerettek volna ráépítést, de nem kaptak rá engedélyt. A Nemzeti Kaszinó is itt volt, ott a villany nem működött. Mivel a régi időkben még szemben, a mostani East-West Center helyén állt a Nemzeti Színház, Unger apja azt tervezte, egy alagsoron keresztül át lehet majd menni az étteremből a színházba, és vissza. Aztán ez nem valósult meg, a Nemzeti Színházat a szálló építésének évében lebontották, a társulatot pedig átköltöztették a Blaha Lujza térre. 1948 májusában az államosításkor Ungert saját szavaival élve kizárták, “de még jó, hogy nem csuktak le, mert a megkérdezett személyzet kiállt mellettem.” A híres vendégek közül Unger megemlítette Rákosit, aki mongol feleségével sűrűn járt ide vacsorázni, de Kodály is járt ide és Krúdy, aki állítólag azért volt oda a helyért, mert akár délig is nyugodtan alhatott, nem zavarták az álmát. Falai közt olyan filmek forgattak, mint a Miniszter félrelép, Perlasca, Csodálatos Júlia. A szálloda halljából a hetvenes évektől kezdődően 2007-ig jelentkezett a Ki nyer ma című rádióműsor, Czigány György vezetésével. Még több kép és beszámoló a <a href=”http://kep-ter.blogspot.hu/search/label/Astoria-sz%C3%A1ll%C3%B3″ target=”_blank”>Kép-tér blogon</a>

Events of the house