Zárt ház

Közraktár utca 32.

  • Parcel Number:

    37101/1

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Történeti kutatása

  1. Az utca és a környezet

A Közraktár utca kiépítése a 18. században kezdődött. Mai végleges vonala a 19. század utolsó negyedében  alakul ki. Ekkor érték el végleges formájukat a Duna szabályozása, a vízpart kiépítése és az ide csatlakozó (azóta elbontott) vasúti szárnyvonalak is, melyek a vízen ide vagy innen szállítandó áruk továbbszállítását tették lehetővé. Az utca neve korábban  Duna út, Dunasor, Alsó Dunasor volt, majd 1874-től átmenetileg Csepel rakpart, végül 1901-ben nyerte el a Közraktár utca nevet. A Duna partja sokáig a mai Közraktár utca helyén szakadt a vízbe, a jelenlegi Lónyai utca (1880-as évekig Két Nyúl utca) és a Közraktár utca közötti háztömb eleinte szántó, később Fa tér (Holz Platz) volt. 1872-ben parcellázták fel a területet, elöszőr két nagyobb telekre, majd a századforduló után 10 kisebb házhelyet alakítottak ki és építettek be. Az utca Duna felé eső oldalát ott, ahol ma park húzódik, több lépcsőben szélesítették ki. Elöször az 1838-as árvíz utáni években, majd 1875 körül, az Elevátor építése kapcsán. De az is biztos, hogy maga a Közraktár utca keleti oldala is még a történelmi időkben a Duna medréhez tartozott, hiszen itt az építkezések során elsűllyedt hajóroncsot is találtak.

  1. Az első épület 1905-2008.

A 32. számú ház telkén az ház építése előtt egy fafűrészgyár állt, rajta egy kisebb lakóház, egy különálló árúsító bódé, és a telek közepén maga a fűrészüzem, három gatterrrel. Ennek 1868-ból származó átépítési tervrajza megmaradt a Levéltárban (fafűrészelőgyárhoz hozzáépítés [HU BFL – XV.17.b.312 – 410/1869]) A tervrajz alapján ismerjük a szomszédos telektulajdonos akkori nevét: bizonyos Michael Hirsch birtokolta. A telket a Hangya szövetkezet vásárolta meg a mellette levő területtel együtt (ez akkor még egy teleknek számított), hogy ott bérházat és áruházat építsenek. A 32. házszámot kapott telken épült fel a Hangya Szövetkezet Központi irodája és Áruháza. A ház 1. emeletén szamárhátíves ablakok sorakoztak, két emelet magasságban. A 3. emeleten az ablakok csúcsívesek, rózsa és lóhere mintás stukkóval díszítettek voltak. A ház 1905 december 31.-én már állt. A valaha itt folyt Duna ingoványos talaja miatt egy méteres betonmedencébe épült a ház.

Később jelentősen átépítették, homlokzata eljellegtelenedett. 1910-ben már szűknek bizonyult az épület, ezért a hátsó traktust kibővítetve új iroda és raktárhelyiségeket létesítettek mindkét (32 és 34. sz. ház) meglévő épületben. 1917-ben megvásárolták a szomszédos Gregersen-féle nagy telektömböt, de pénzügyi és gazdasági okokból nem kezdtek építkezésbe. Az irodák ideiglenesen bérelt épületbe kerültek, a Közraktár-utcai áruraktár legnagyobb részét átalakították rövi- kézmű-, norinbergi-áru és konfekcs osztály céljaira. (A háború utáni talpraállást követően 1922.-re felépült a mellette álló észeki telken a Hangya Szövetkezet új székháza.) Az épület a II. Világháború államosítása után a TÜZÉP székháza lett. Belül a sok átalakítás miatt zegzugos folyosók, irodák szövevénye alakult ki.

2009 (?) előtt bontási engedélyt kapott, holott műemléki védettség illette volna meg. A szabályozás vonala az épület előtt húzódott, erre hivatkozva elbontották, helyére a Kertész Építész studio Kft tervezte meg a szomszédos műemlékileg védett Hangya irodaház felújításával és összekötésével a Riverpark Irodaházat.

  1. Jelenlegi épület 2009.

A jelenlegi épület a szomszédos telken levő műemléki védettségű volt Hangya Szövetkezet Székházával együtt alkot most egy szervezeti egységet. A tervezője a Kertész Építész stúdió Kft. volt. Az épület 2009-ben készült el.

Külső homlokzata: Visszafogott architektúrájú épület, mely „hidat” alkot az 1905-ben elkészült bérház és az 1922-ben átadott Györgyi Dénes által tervezett Hangya Székház között. A korábbi, négy szint magas és 15 tengelyes épület helyett egy hét szint magas és 9 tengelyes épületet húztak fel. Homokkő burkolata, osztásrendje a mellette álló ikonikus Hangya székházra hasonlít, de annál visszafogottabb, kevésbé hangsúlyos vertikalitással. Így képes igazodni egyúttal a másik oldalon álló hangsúlyosan vízszsintes tagolású épülethez.

Párkányvonala megegyezik a a Györgyi Dénes-féle épületével, e felett pedig még egy szintet alakítottak ki, de formailag már a tetőfelépítmény részét képezi. Az épület homlokzata kőburkolatú, ablakai két síkúak: fekvő téglalap alakú ablaknyílásainak üvegfelülete a falsík belső oldalára kerültek, míg ennek középső, közel négyzetes része elé egy újabb üvegsík került ezúttal a külső falsíkra: ezen a síkra került a külső árnyékoló is. Az alapvetően síkszerű homlokzaton igen finom plasztikai játékot eredményez ez a megoldás. Az épület teteje titáncink fedést kapott.

A homlokzat osztása: az alsó két szint egyben van kezelve, hasonlatosan a szomszéd Györgyi Dénes-féle épülethez. Egyszerű, álló téglalap alakú, belső síkon üvegezett nyílások. Ezek felett négy sorban helyezkednek el a már fentebb leírt alakok. A „legfelső” szint enyhén visszaugratott kialakítású, hogy igazodjon a meglevő székház épületéhez, „párkánya” azonban „csak” egy rozsdamentes acél rácselem. E feletti (7. ) szint már a ”tető” részét képezi, a titáncink burkolatú, manzárd jellegű tető szinte a teljes homlokzat hosszában, meg van nyitva egy ablaksorral.

Az épület belső kialakítása a 21. század eleji irodaépületeknek megfefelő. A poncében három szintes mélygarázst alakítottak ki, a földszint felett hét szinten van szabadon berendezhető órisái irodatér, melyet csak a közlekedő-vizesblokk „szakít meg” zárványként.

Az épületet középen, a homlokzattal párhuzamosan futó pillérsor osztja két traktusra. Az épület jobb oldalán helyezkedik el a garázs bejárata. Mellette négy nyílás szélességben (az épület közel fele) szabadon berendezhető irodahelyiség kapott helyet. Az épület bejárata a bal oldali szakaszban van. A főbejárat szimmetrikus elrendezésű, három szakaszból áll, jelentőségét a beljebb ugratott üvegsík is jelzi. A bejárattal szemben, az épület hátsó részén lépcsőház és liftblokk illetve egy vizesblokk kapott helyet. A recepció balra került elhelyezésre.

Az emeleti szintek egyforma kialakításúak. A lépcső és vizesblokk mögött azonban a földszinthez képest egy új térrész: a telekhatárig érő, négyzetes irodaszárny rész is kapcsolódik.

A belső, udvari homlokzaton sima, műkőszerű vakolat készült, halvány drapp színben. Nagyon igényes az épület belső kertje, igazi, 21. századi megoldásokkal él. Az épület tetőteraszára is érdemes felmenni, csodálatos panoráma nyílik a Dunára.Tervező: Kertész Építész Stúdió Kft. Felelős építész tervező: Kertész András Tibor, Marián Balázs, Bukta Csaba

Építtető: IVG Development Hungary Kft.

Generál kivitelező: Hérosz Zrt.

Kertész Építész Stúdió: 1996-ban alakult, a 1016 Budapest Krisztina krt. 91.-ben működik azóta is. Alapító és vezető építésze Kertész András Tibor DLA(sz. 1955). 1979 –ben diplomázott a BME építészmérnöki Karon Diplomadíjjal. DLA fokozatát 2005-ben nyerte, az építészképzés aktív tagja. Számos díj (építész és építőipari nívódíj, Ybl-díj, Pro- Architectura- díj) tulajdonosa. Főbb épületei: Matáv székház (2001), Fehérvári úti vásárcsarnok (2007), Haller Irodaház (2008) Info park „E” épület(2010), Budafoki Piac (2016).

FORRÁSOK:

Adalékok a Belső Ferencváros történetéhez Városszépítő Egyesület Bp. 1986.

http://epiteszforum.hu/regi-es-uj-irodahaz-kettos-a-dunaparton

Építészfórum: Régi és új: irodaház-kettős a Dunaparton augusztus 6. CEST 11:51.

http://epiteszforum.hu/regi-es-uj-irodahaz-kettos-a-dunaparton

Haza középületek. http://hazai.kozep.bme.hu/hu/tag/kertesz-andras-tibor/

Avant Garde építész stúdió Kft. Honlapja http://www.kerteszepitesz.hu/index.php?mid=6&lid=hu

Events of the house