Zárt ház

Miszáth Kálmán tér

  • Function:

    közterület
  • Researched:

    2018
  • Parcel Number:

    nincs
  • Research:

    Riethmüller Boglárka

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Józsefváros nevét II. József után kapta 1777-ben, a XVIII. század elején majorságok voltak itt, csak az 1730-as években kezdtek lakóházakat építeni a mai Horváth Mihály környékén. Az 1838. évi árvíz nagy károkat okozott a kerület földszintes vályog házaiban. Az árvíz után, majd a 19. század második felében az újjáépítéssel változott meg a kerület arca. Három részre szokták osztani: a Múzeum– és József körút közötti rész a belső, a József körút és a Fiumei út közötti rész a középső, és az azon túli a külső Józsefváros. Mindhárom részt más-más településforma jellemez: a belső részben a Nemzeti Múzeum körül a XIX. században alakult ki az ún. Palotanegyed; a középső rész a polgári és munkás negyed volt kisipari műhelyek százaival; míg a külső Józsefvárosra a nagyipar volt jellemző.[1]


Mikszáth Kálmán tér, szemben a Szentkirályi utca – Reviczky utca sarok (1970)
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 56923, orig: PIARISTA LEVÉLTÁR/HOLL BÉLA]

Preisich Gábor Budapest városépítésének története című könyvében beszámol arról, hogy a kiegyezés korának városrendezési tervezői kétféle zöldterület létesítésére törekedtek. Egyik a „mulatóhely”, a Városliget-szerű nagyobb park a város beépített területének határán túl, ahová az előkelő közönség délután kikocsizik, esetleg a munkásság vasárnaponként szórakozni vonul. A másik a nem annyira zöldterületi, mint inkább városkép jelentőségű városi dísztér. Az utóbbihoz tartozott a Mikszáth Kálmán tér is, melynek magával ragadó miliője az utóbbi pár évtizedben született meg. Szintén Preisich művéből tudhatjuk, hogy a XX. század eleji várostervezési koncepció a városi terek vonatkozásában a nagyon szegényes. A belső pesti városrészekben a későbbi Szabadság tér és Kossuth Lajos tér helyén tervezett kisebb tér kivételével az 1908-as általános terv jelentősebb új térképzésekre még csak javaslatot sem tartalmaz. A terek kialakulását nehezítette a Palotanegyeden belül a túlzsúfolt beépítés, a tűzfalak tömege. Ez mára már a térség egyedi arculati elemévé vált. A Mikszáth Kálmán tér sem egy tudatos téralakítás eredménye, a paloták mögött meghúzódó területet a lakosság fedezte fel és igyekezte kihasználni az elmúlt 30 évben.[2]

A Palotanegyed a pesti belváros közvetlen folytatásaként a Nemzeti Múzeum mögött keleti irányban benépesült területet jelöli. Az Astoriától kiindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, a Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt terület. Beépülése már az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után elkezdődött; a területen arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Nagyjából 1860 és 1900 között épült fel a legtöbb épület. A Szentkirályi és Reviczky utca kereszteződésében lévő Mikszáth tér sokáig csak a paloták árnyékában meghúzódó névtelen terület volt, mára azonban a kerület leghangulatosabb mediterrán jellegű tere lett. 1998-ban Maurer Klimes Attila tervei szerint építették át a teret, ekkor tiltották ki az autókat is innen.[3]


Mikszáth Kálmán tér, Kocsis András alkotása (1961), Mikszáth Kálmán szobra
Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 101156, orig: ZSIVKOV ANITA – KOÓS ÁRPÁD / KOCSIS ANDRÁS FÉNYKÉPEI]

A terület először 1900-ban kapott nevet, Reviczky Gyula, a fiatalon elhunyt költő után Reviczky térnek nevezték el. 1840-ben alapította meg Irinyi János első gyufagyárát a tér 1. számú házában. Majd ennek a helyére épült házban élt Mikszáth Kálmán élete utolsó éveiben. Halála után, 1911-ben nevezték át a teret Mikszáth Kálmán térré. A téren álló Mikszáth-szobor Kocsis András alkotása, 1961-ben készült az író halálának 50. évfordulójára.[4]


Mikszáth Kálmán tér a Reviczky utca felől a József (ma e szakasza Krúdy Gyula) utca felé nézve. André Kertész felvétele (1921)
Bejegyzés forrása: FACEBOOK [8ker] [culture.gouv.fr]

1917-től 1948-ig a Sacré Coeur szerzetes nővérek Sophianum leánygimnáziuma működött itt, mely Budapest ostroma idején számos rászorultnak biztosított menedéket. 1953-tól 2011-ig a Piarista Gimnázium, ma pedig Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara foglal itt helyet.[5]


Mikszáth Kálmán téri etűd (1993)
Videó forrása: YOUTUBE [Nandi68]

A szökőkúttal díszített tér tavasztól késő őszig mediterrán hangulatú kisvárost teremtett a Józsefváros szívében, melynek történetét az itt élők alakítják, és varázsolták egy különleges szigetté.

Sources

Events of the house