Programs of the house

Munkácsy Mihály utca 19/b

+3
  • Architect:

    Vágó József
  • Built:

    1910, 1911, 1912
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum
  • Researched:

    2012, 2011
  • Parcel Number:

    28305
  • Photo:

    Danyi Balázs

Description

A Schiffer-villa

A Munkácsy utcai Schiffer-villa Terézváros elegáns negyedében, a Városligettől pár percre található. A villát Schiffer Miksa vasútmérnök, gazdag vállalkozó és mecénás építtette családjának. Kívánsága az volt, hogy olyan otthon épüljön, amelyben minden mindennel harmonizál.

A ház 1910-1912 között épült késő-szecessziós stílusban, Vágó József tervei alapján, aki korának egyik legjelentősebb építésze volt. Nevéhez olyan épületek tervezései kapcsolódnak, mint a Gutenberg-ház, a Gresham-palota, vagy az Árkád Bazár. A Schiffer-villa Vágó egyik legfontosabb műve, tökéletesen egységes alkotás. Az épület mintájául a Josef Hoffmann tervezte brüsszeli Stoclet-palota szolgált. Vágó a magyar avantgard legkiválóbb alkotóit bízta meg a belső terek kialakításával és díszítésével, melynek eredményeképpen igazi összművészeti alkotás született.

Az épület külső része a környező épületektől merőben eltérő, az utcáról alig észrevehető. Vágó korábbi munkáival ellentétben homlokzata szokatlanul puritán, falát egyszerű kőlapokkal rakták ki. A homlokzat meglehetősen aszimmetrikus az épület belső tereinek szervezése miatt.

A ház belsejében Vágó úgy alakította a teret, hogy jól érvényesüljenek benne a felkért képzőművészek munkái és a magyar népművészet motívumai. Teljességre és egységes stílusra törekedett. A díszítések minden eleme egyetlen fő téma variációja: a művészet megújulása, az új művészi ideál kivirágzása, mely újrateremti ember és természet paradicsomi harmóniáját.

A műtárgyakat és a szőnyegeket leszámítva a villa teljes berendezését Vágó tervezte. Az asztalokon, székeken, tálalókon kívül a falburkolatokat, a bútorok gyöngyház-berakásait, a majolikaburkolatokat, a textíliákat, csillárokat és falikarokat is.

A ház több pontján visszaköszön a magyar szecesszió jellegzetes anyaga, a Zsolnay-kerámia, amelyet Vágó előszeretettel és változatosan alkalmazott. A Zsolnay növény- és állatmotívumok megtalálhatóak a hall kerámiaburkolatán, a fürdőszoba medencéjén, a loggia pillérein és az épület más részein is. A villa geometrikus díszítőelemein keresztül nyomon követhető a bécsi Wiener Werkstätte művészeti iskolájának hatása. Ilyen például a sakktábla mintás keret, amely többek között szekrényajtókon, asztallapokon látható.

A földszintet a társasági érintkezés céljára (hall, ebédlő, kisszalon, nagyszalon, dolgozószoba), az emeleti részt az intim családi élethez igazodva alakították ki (hálószobák, gyermekszobák, öltözőszoba, fürdőszobák, nappali, reggeliző szoba). Az alagsorban volt a házmesterlakás, konyha, kazánház, játékterem (biliárdszoba). A villa korszerűségét bizonyította a légfűtéses rendszer és az étellift, amelyek közül egyik sem maradt fenn.

Az eredeti állapotot leginkább a hall őrizte meg. A 13×9,5 m alapterületű és 7,4 m magasságú terem bal oldalfalát 7 m szélességben és csaknem teljes magasságában Kernstok Károly impozáns ólomüveg ablaka foglalja el, amelyet az 1980-as években restauráltak. Témája az elveszített “ideális világ” megjelenítése. A bejárati falon látható Kernstok pannója: a kép közepén az építtető Schiffer Miksa áll, akit a festő idealizált mérnökként, portrészerűen ábrázol. A háttérben munkájukat végző emberek, alagút, viadukt utal Schiffer foglalkozására. Az ablakkal szemközt található Fémes Beck Vilmos fehér carrarai márvány virágmedencéje, oldalán férfi- és nőalakokkal. Szintén az ő alkotása volt, de ma már nem látható a helyiség közepén lévő márvány kút, végein egy-egy bronz figurával. Csodával határos módon megmaradt, s a hallban ma is megtalálható a fehér márvány, ülő férfiakt a bejárati lépcső mellett, amely Ligeti Miklós szobrászművész alkotása.

Az épület mai állapotában keveset őrzött meg korabeli berendezéséből. Több festmény ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi, köztük Iványi Grünwald Béla Nyár című pannója, Rippl-Rónai József Schiffer Miksa feleségét négy lányával ábrázoló képe. Ma is láthatóak az ajtókon a gyöngyház intarzia berakások és az SM monogrammal díszített kulcspajzsok, egyes termekben pedig az eredeti (fa- vagy Zsolnay kerámia) falburkolat, a lépcsőház ornamentális üvegablakai és korlátai, a kovácsoltvas erkélyrácsok, valamint a hallban a díszített márványpadló. A bútorok közül mindössze az egyedi készítésű tálalószekrény maradt meg. A Schiffer-család 1945-ig lakta a villát, amelyet a második világháborúban bombatámadás ért, eredeti állapotát csak korabeli fotók segítségével idézhetjük fel. Az épületet a második világháború után államosították és a kétszintes villára – tetőtér kialakításával – még egy emeletet ráépítettek.

Az 1970-es években, több lépcsőben a további átalakítások során az épülethez új szárnyat csatoltak, majd ezt követően a Schiffer család egykori szobáiból tagolásokkal irodahelyiségeket alakítottak ki.

Az épületet 1952-ben államosították, majd 1958-tól a Hungarofruct (Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Export) vállalat székhelyeként működött a rendszerváltásig.

1994-ben került a Vám-és Pénzügyőrséghez mely után megkezdődtek az eredeti állapot visszaállítását célzó rekonstrukciós munkálatok, majd a rákövetkező évben, 1995-ben, megnyílt a magyar pénzügyőrség történetét bemutató kiállítás.

A 2011-es VP és APEH integrációt követően a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum állandó és időszaki kiállításainak, programjainak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyes szerveinek ad otthont.

Sources

  • (1) (https://nav.gov.hu/nav/keki/muzeum/schiffer_villa)

Events of the house