Zárt ház

Népfürdő utca 1.

  • Built:

    1908
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    fűtőmű
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    25671
  • Second address:

    Révész utca 18-22.
  • Research:

    Starowicz Annamária

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A telek Révész utca és Népfürdő utca által határolt sarkán áll az egykori áramfejlesztő, L-alakú beépítéssel. Korábban az épület közel négyzetes alaprajzú volt. A két szárny közötti rész is be volt eredetileg építve, de ez a rész – melyet az 1912-es terveken kazánházként jelöltek – már nincs meg.

Az utcai oldalon a századforduló ipari építészetére jellemző téglaarchitektúrát látunk, a homlokzatok vakoltak, fehérre festettek, vörös téglával díszítettek, a pilaszterek fejezeteit kőfaragvány díszíti. A Népfürdő utcai szárny homlokzata mögött egy hatalmas, teljes belmagasságú, egyterű csarnok van. A homlokzat nyílászáróinak kiosztása többszintes épületet feltételezhetne, de ennek oka inkább a városi léptékhez való illeszkedés szándéka lehetett. A magas ablakokat egy vízszintes mező osztja meg, rajta díszítésként egy kerék látható szárnyakkal, mely szimbólum a gyorsaságot és a technikai fejlődést jelképezi. Ez volt látható az 1922-ben megalakított, a város közlekedését irányító Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) logójában, de ma is látható a HÉV-eken, és a MÁV logója is a szimbólumot ábrázolja stilizált formában.

A Révész utcai szárny két emeletes, alápincézett, a Népfürdő utca oldalán oromfallal zár, korábban irodák és kiszolgálóhelyiségek voltak benne. Az anyaghasználat ismétlődik, de itt alacsonyabb, szegmensíves nyílásokat látunk. A szárnyak motívuma itt is megjelenik, az emelet alatt végigfutó téglasorokban rajzolódik ki. Az épület díszítőmotívumai tehát az eredeti funkcióra utalnak. A hátsó homlokzatok nem díszítettek, de azok a szakaszok korábban belső falak voltak, a régi terveken kazánházként jelölt helyiség elbontása előtt. Az elektromosság felhasználása már a városegyesítés (1873) körüli években megkezdődött, de még sokáig alkalmi jellegű maradt, vagy egy-egy reprezentatív épület megvilágítására szolgált. Az elektromosság hasznosításának lehetőségét az 1880-as évek végén megjelenő villamoskocsik tették széles körben ismertté. A Budapest Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) lóvasútjai kiépítésekor elsősorban a nyereségességet tartotta szem előtt, a kevésbé jövedelmező, a lakosság érdekeit szem előtt tartó összeköttetéseket a főváros felszólítása ellenére sem építette meg. A város számára így kapóra jött egy másik vállalkozó, Balázs Mór ajánlata, aki a német Siemens-Halske cég új találmányával, a villamoskocsival ígérte megoldani a közlekedés problémáit. Mivel a BKVT monopóliuma csak a lóvasútra vonatkozott, a konkurens cég lehetőséget kapott egy próbavonal kiépítésére. 1887-ben indult az első villamos a Nagykörúton.

A próbát sikeresnek találták, így az új vállalat, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) megkapta a koncessziót további vonalak kiépítésére. A XIX. század végére Budapest utcáiról eltűntek a lovak által vontatott vasúti kocsik (a Margit-sziget kivételével), és a helyüket villamos vette át. 1907-ben az utasszám már átlépte a 100 milliós határt. Ekkorra a villamosközlekedés jelentette a tömegközlekedés legfontosabb elemét.[1] A villamoshálózat fejlesztéséhez természetesen elengedhetetlen volt az áramszolgáltatás fejlesztése. A BVVV megbízásából ebben az időben épült a Révész utcai áramfejlesztő. Megépítése előtt huszonöt gazdasági épület volt a területen.[2] Az épületben elhelyezett gépészeti elemeket, mint a futódaru, futópad, futómacska, gőzkazánok, konveyor, turbogenerátor az 1908-ban készített tervek alapján építették.[3] 1912-ben az áramfejlesztő telep kazánházának kibővítését és egy új kémény építését engedélyezték.[4] A terveken látszik, hogy alagút indult az épületből a Duna felé, ez feltehetően szállításra szolgált.1926-ban Andrik Andor tervei szerint egyszintes toldalék épült téglaarchitektúrás homlokzattal a Révész utcai szakaszra, melybe olajraktár, lakatos- és kovácsműhely került.[5] Ez az épületrész ma már nem áll. 1939 decemberében az ipartelepet a Fővárosi Erőmű vette át.[6] Ezután a területen hőerőmű működött. A Révész utcai fűtőmű üzemét 2011-ben szüntették meg, a környékbeli létesítmények fejlesztése következtében szükségtelenné vált. Az épület jelenleg üresen áll. Remélhetjük, hogy a Révész utca másik oldalán véghez vitthez hasonló, izgalmas revitalizáció mihamarabb kezdetét veszi az egykori áramfejlesztő területén is az épület méltó integrálásával.

FORRÁSOK:


[1] Kardos József (szerk.): Budapest Gazdaságának 125 éve. Kamarapressz Kiadó és Szolgáltató Kht., 1998, 54-62. o
[2] BFL XV.37.d 25671
[3] BFL IV.1407.b
[4] BFL IV.1407.b
[5] BFL XV.17.d.329 25671
[6] villamosok.hu

Events of the house