Zárt ház

Stróbl Alajos (1933-ig Juranics) utca 5-7.

view on map
+5
  • Parcel Number:

    38839/9
  • Second address:

    Hős utca 4.
  • Photo:

    Jobb Tímea
  • Research:

    Ádám Eszter

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Budapest modern nagyvárossá válása rohamos népességnövekedést hozott magával, ami súlyos lakásproblémához vezetett. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következményeként a leválasztott országrészekből menekülthullám indult meg a főváros felé, amely tovább növelte az otthontalanok számát. Az állam nem támaszkodhatott a magántőkéből megvalósuló építkezésekre, ezért több hullámban lakótelepeket kezdett építeni.


Juranics utcai lakóház, hátsó homlokzat. Medgyaszay István terve.
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1925. 25. évf. 1-3. sz. p. 8. [ARCANUM]

1918-ban a Kereskedelmi Minisztérium megalapította az Országos Lakásépítési Tanácsot (OLT), illetve ennek gyakorlati szervét, az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosságot (OLMB). A Magyar Építőművészet így fogalmazta meg a két szervezet összetételét és feladatait:

| „...előbbi részben az állami hivatalnoki kar tagjaiból és meghívott szakférfiakból állott, utóbbi pedig, Keleti Dénes jelenlegi MÁV elnökigazgató vezetése alatt, ugyancsak javarészt építészképzetségű állami és a gyakorlati téren működő, berendelt szakerőkből alakította meg tisztviselői karát. Eme mindkét szerv által közösen kidolgozott építési programm alapján a székesfőváros részéről 60 évre átengedett telektömbökön, többnyire bérházcsoportokban, de különálló családi házakban is elhelyezett két-háromszobás kislakások építése vétetett tervbe s evvel karöltve az akkor bérházakban elhelyezett állami hivatalok és háborús központok kihelyezése is terveztetett.”[1]

1918-ban született meg a határozat többek között a Juranics utcai lakótelep építéséről. 1919-ben felosztották a területet, 1921-22-re készült el 3 kislakásos bérház 96 kétszobás és 24 háromszobás lakással. 1923-24-ben újabb 5 bérház épült fel, ami 320 két-háromszobás lakást jelentett. 1924-ben még további 15 darab földszintes, házilag tervezett kislakást építettek, azonban ezeket már lebontották.[2]

A Juranics állami lakótelep, mai nevén Stróbl-telep két nagy tömbből áll, a két tömböt, a keletit és a nyugatit a Sztrázsa utca választja el egymástól, és az Osztály, valamint a Törökbecse utca határolja. A hosszanti tengelyeket lezáró házak a Hős utcán és a Stróbl Alajos utcán találhatóak. Az egész Juranics-telep elsőként egy labirintusnak tűnhet, ugyanis a házak változatos formájúak: van sorház, H, L, U és Y alaprajzú is. A két tömb egy-egy „zöld szigete”, egy külön „várost a városban” jelentenek a lakóknak. A külső szemlélő is meglepődik, milyen csend van a házakkal határolt zöld, fás kertekben.

A két tömb közül a keleti a régebbi, amelynek része a Medgyaszay István által épített népies elemeket hordozó Hős utca 4-es számú, K épület. Ezzel szemben a másik, rövid oldalon található a szintén kétemeletes L épület, majd a két hosszantin az E és az F. Ezen a szakaszon két-két Y alakú ház közé egyemeletes sorházat illesztettek.[3] Ezek a házak határolják a belső hosszú kertet. A sorház lakói (talán az 50-es, 60-as években) elkezdték bekeríteni a saját ajtajukra nyíló zöld részeket, így már kerítések mellett halad az utunk a házon belül is, különböző stílusú, fejlesztésű, gondozottságú minikertek mentén. Egyes kertekben még megfigyelhető a légópincék bejárata. (A pincék már nem léteznek, betemették őket.)


Juranics utcai lakóház, alaprajz és homlokzat. Tscheuke Hermann terve.
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1925. 25. évf. 1-3. sz. p. 10. [ARCANUM]

A Hős utca 4. ház eredeti tervei megtalálhatók a Magyar Építőművészet 1925-ös számában, amely alapján Ferkai András a következőket állapította meg a házról:

| „A vízszintes tömegeket kontyolt tető fedi, a vízszintes csíkokkal megszakított homlokzati felületeket különböző textúrájú rusztikus vakolat borítja, szamárhátíves loggiák és ornamentikus mintázatú vasbeton erkélyek tagolják, népies témájú sgraffitok (Márton Ferenc és Nagy Sándor munkái) díszítik.”

Majd a helyszínbejárás után a fentieket a következőkkel egészítette ki:

| „A loggiát beüvegezték, a faburkolatokat legtöbb helyen mellvéddé alakították. Szabadon álló két emelet, magastetős sávház, négy kétfogatú szekcióval, szintenként 2-2 szoba-konyhás lakással. A házbejáratok fölé tervezett kontyolt tető nem valósult meg, lépcsőházi ablakok mellett mindkét oldalon loggiák vannak, függőleges lécezésű fakorláttal. (...) A 14 tengelyes főhomlokzat második emeletén sgraffitok láthatók: bagoly és gólya.”[4]


Szemelvény forrása: Pesti Hírlap, 1926. 48. évf. 39. sz. p. 8. [ARCANUM]

A telepet megépülése után rögtön minőségi kritika érte, az egyik lakó a Magyarság szerkesztőjének írt levelében panaszkodott a bevezetett víz nagyon rossz minőségéről. Ahogy írja, „pocsolyavizet” isznak, mert a csövekből mindennap sáros víz folyik.[5]

A Hős utca 4. (K épület) tervezője, Medgyaszay István (1877-1959) a magyar népi építészet neves képviselője, aki a népművészet alkotásait Kalotaszegen, a Dunántúlon és Székelyföldön is tanulmányozta. Korát megelőzve elsőként kezdett vasbetont használni építészetében, bérházainak máig megkülönböztető jegyei a népi motívumokkal díszített, vasbetonból készült mellvédek és balusztrádok. Első épülete, ahol anyagról szerzett ismereteit gyakorlatban is megvalósíthatta, a veszprémi színház volt.[6] Budai bérházain gyakran megjelennek Márton Ferenc és Nagy Sándor sgraffitoi, Ferkai András szerint a Hős utca 4. díszítőelemeit is valamelyikük készíthette. A beinduló lakásépítési programokban több lakóházat tervezett a fővárosnak, ezek közül talán legkevésbé ismert a Juranics-telep K épülete. Egyedi stílusa a népies fa díszítésekben figyelhető meg. A szintén népies stílusban alkotó Thoroczkai Wigand Ede is készített a területre sorházterveket, de azok, úgy tűnik, nem épültek meg.[7]

A telepen elsősorban a menekülteket és vagonlakókat helyezték el. Kislakásos bérházakról lévén szó, a két-háromszobás lakásokba általában tisztviselők kerültek, míg szoba-konyha (fürdőszoba nélküli lakásokba) a munkásrétegek. A Juranics-tömb mai napig úgy él a köztudatban, hogy nagyrészt szükséglakásokból áll, bár ez a telep még a jobbak közé tartozott összehasonlítva a környéken épült barakklakásokkal. Másrészt ismert róla, hogy tisztviselőtelep volt, és mivel állami tulajdonú, a második világháború előtt és a szocializmus idején is ide költöztették a tisztségviselőket. Találunk a régi lakók között postai és MÁV beosztottakat, gyógyszerészeket, nővéreket és tanítókat. A szegényebb rétegekből pedig cipészsegéd, gépész, pék, gazdasági munkás lakott itt, aki eredetileg baromfitenyésztéssel foglalkozott. A Juranics telep 516-ban szatócsüzlet működött, amelyet Gonda Györgytől Szautner Gyula vett át 1925-ben.[8]


Kép forrása: Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk. Budapest Főváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, Budapest, 2005. p. 25. [HUNGARICANA]

A telep tisztségviselői saját bált szerveztek 1926 februárjában a Törekvés dal- és önképzőkör termeiben (Kőbányai út. 30., Hungária körúti sarok), hogy a kaszinójuk alapjára és az árvízkárosultak javára gyűjtsenek. A szervezőbizottság irodája a K épület 85-ös számban volt, ott lehetett jegyet váltani a rendezvényre: a családjegy 100.000 korona, a személyi jegy 30.000, a táncos jegy 50.000 korona volt.[9]

A tömb lakói közül sokan szerepeltek az „Életuntak” rovatban, amelyekben a korabeli sajtó öngyilkossági kísérletekről számolt be:

  • „Husznagel Oszkárné 21 éves háztartásbeli nő a Juranics-telepen kodeinnal és piramidonnal megmérgezte magát. A mentők súlyos állapotban a Rókus-kórházba szállították.”[10]
  • „Winter János droguista Juranics-telep 15. szám alatti lakásán öngyilkossági szándékból megmérgezte magát. A mentők súlyos állapotban vitték a Rókus-kórházba.”[11]

1935 májusában nagy sajtóhír volt egy „különös rablómerénylet egy tizennyolcéves úrileány ellen”. Egy ötven esztendős nő megtámadott és megkötözött egy fiatal lányt, Hirt Máriát a K épület 79-es számú, szoba-konyhás lakásban. Steiz Péter elemi iskolai tanító és felesége nevelt lánya egyedül volt otthon, mikor becsöngetett a betörő, aki hivatali személynek adta ki magát. A lányt cukorkával kínálta, amiben kábítószer volt. Az anyja megkötözve talált rá, azt hitte, halott, ezért az egész tömböt felriasztotta segélykiáltásával. A lányt kórházba kellett szállítani mérgezés gyanújával. A rablásban volt még egy fordulat, amiről így írt a korabeli beszámoló:

| „Rövidesen megérkezett a Juranics-telepre Marinovich Marcell dr. rendőrfogalmazó vezetésével a rendőri bizottság, egy orvos, daktiloszkópus [ujjlenyomat-szakértő] és detektív. A bizottság első dolga volt a lakást átvizsgálni Steiz Péternével együtt, hogy megállapítsák, mit vitt el a vakmerő merénylő asszony. A rendőrség egészen különös megállapítást tett. Kiderült ugyanis, hogy bár a szekrények és fiókok nyitva voltak, a támadó csupán egy pengő hatvan fillér értékű bélyeget vitt el magával és egy tizpengös zálogcédulát, meg Hirt Mária kék estélyi ruháját. A többi holmihoz a merénylő nem nyúlt.”[12]

A telepen felháborodást okozott Hirsch Mihály út-, vasút- és aszfaltgyáros ügye, aki a lakók heves tiltakozása ellenére aszfaltgyárat épített a szomszédságukba, az Asztalos Sándor utca 10-11-es telekre. A lakóközösség az építkezési engedély megadása ellen tiltakozott, mivel rontotta volna a környék levegőjét és növelte volna a tűzveszélyt. A hivatalos tiltakozások ellenére a gyár és irodái építkezési engedély nélkül is felépültek. A Pesti Hírlap szerint ez azért történhetett meg, mert „Hirsch Mihály utépitő r.-t. részvényei ugyanis a Walla és Társa főrészvényesének, Perl Gyulának kezében vannak és igy a két részvénytársaság voltaképen egy vállalatnak tekintendő”.[13] Walla és Társa cementgyára (amely keramitburkoló csempék gyártásáról volt ismert) a Pesti Hírlap szerint Budapesten mindenható, ezért épülhetett fel a gyár mindenféle hivatali engedély nélkül. (Perl Gyulát 1932-ben adócsalással, hamis mérlegkönyv készítésével is megvádolták.)

Events of the house