Zárt ház

Szent István körút 5.

+3
  • Parcel Number:

    25019
  • Second address:

    Falk Miksa u. 21.
  • Photo:

    Szokodi Bea
  • Research:

    Bozóky Ildikó

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Városszépítő Egyesület kiadványa szerint az ingatlan tulajdonosa 1885-ben Budapest főváros,

1912-ben dr. Weisz Izidor és társai, 1928-ban Weisz Géza és társai (Lóránt u. 20.) voltak.

Jelenleg négyemeletes, manzárdos, belsőudvaros szecessziós-eklektikus stílusú bérház a Szent István körút és a Falk Miksa utca sarkán. A ház timpanonjában 1900-as évszám és Nádor- udvar felirat látható.

Az Építő Ipar szaklapban először 1900-ban kerül említésre, amikor az tervezők Heidelberg János és Jónás Dávid dr. Weisz Izidor építtető megbízásából építési engedélyért folyamodnak a Magánépítkezési Bizottságához a Lipót körút és a Sas utca 12. sz. által határolt saroktelken emelendő négyemeletes bérház ügyében (eng. 38785/1900, régi hrsz. 1129), majd 1901-ben engedélyezik az építkezést illetve a használatba vételt (30391/1901; 33686/1901)

Az épület körúti homlokzatára pillantva szinte egy mesebeli erdő tárul elénk, melyet két szigorú ábrázatú, szárnyas sisakos Hermész őriz; alaposabb megfigyelés szükséges, hogy felfedezzük a homlokzat összes részletét, hiszen a szélesen elterülő sűrű ablakkiosztású, gazdagon díszített homlokzata 15 tengelyes, öttengelyes, hangsúlyos timpanonnal zárt középső rizalit- szerűen kiemelkedő résszel. Timpanonjában nagyméretű félköríves osztott ablaknyílás látható, mely a mögötte lévő manzárdlakás megvilágítását biztosítja. A homlokzat mozgalmasságát nemcsak a díszítéssel, hanem a falsíkok finom megmozgatásával is fokozták a tervezők. Tehetségüknek köszönhető, hogy a sok dekoratív részletmegoldást remekül foglalták egységbe.

A földszinten üzlethelyiségek kaptak helyet, a bejárattól balra lévő rész elé profilírozott és esztergált fából készült acélszerkezetű portálszekrényeket építettek 1994-ben.

A tervrajz szerinti szimmetrikus kialakítás nem valósult meg.

A homlokzat jobboldali sarka lecsapott, ide az alsó három szint magasságában bástyaszerű, kovácsoltvasrácsos erkéllyel záródó részt emeltek, amelyből jelenleg a Kieselbach Galéria bejárata nyílik.

Az épület sarokkialakítása mégsem töri meg a homlokzat szimmetriáját, vizuálisan inkább kellemes átmenetet képez, összeköti a körúti és a Falk Miksa utcai homlokzatot. Valószínűleg a szabálytalan telekalaprajz tette indokolttá ezt az elrendezést.

A körúti rész földszintje félköríves kirakat nyílásokkal kialakított (baloldalon a már említett portálszekrénnyel), az épület bejárata szinte észrevétlen, baloldalról a hatodik tengelyben található. Az első emelet harmadik és tizenharmadik tengelyében egy-egy baluszteres korlátú, két-két konzollal alátámasztott erkély látható. Az ablaknyílások egyenes záródásúak, méretükben azonosak, a középső rész két szélső ablaka kissé szélesebb. Az alsó két szint kő kvádert imitáló vakolattal borított.

A második emelet dísze a homlokzat majdnem teljes hosszában végigfutó (a középső részen, csak a középső három nyílás előtt), enyhén hullámos alaprajzú, jellegzetesen szecessziós lapos szalagszerű motívumokból építkező dekoratív kovácsoltvas erkély, melyet a tengelyközökben ritmusosan törnek meg a korlát tartószerkezeteként is funkcionáló kőbábok.

Ablakai egyenes záródásúak, timpanonos kerettel. Az ablaknyílás felett geometrizáló, szalagfonatos applikáció, a háromszög alakú mezőkben virágmotívumok kaptak helyet. Az egyes homlokzatrészek középső tengelyeiben található nyílásokat már a következő szinthez tartozó erkélyek zárják, itt a nyílást keretező pilaszterek fejezeti lesznek az erkélyt tartó konzolok.

A második és a harmadik emeletet, a nyílásközökben enyhén kiemelkedő, növény szárakra emlékeztető hosszanti vájatokkal tagolt felületű pilaszterek fogják össze. A harmadik emelet ablakkeretei bélletszerűen kialakított kávája felett a pilaszterek rózsamotívumokkal és kelta fonatokra emlékeztető formákba rendezett szalagokkal díszített, lapos fejezeteiből kiinduló csúcsívek találkoznak. Az általuk határolt trapezoid mezőkben dús fügefalevél ornamentika bontakozik ki.

A legfelső emelet szintén erkélyes, de itt kőbábok nélkül fut végig a kovácsoltvas rács a két oldalsó homlokzatrész teljes hosszában. Íves záródású geometrikus motívumcsoportok és az azokat összekötő egyszerű vízszintes rácselemek váltakozva jelennek meg, a nyíláskiosztás ritmusában.

Az szögletes ablaknyílások keretét oldalt két pilaszter és a annak fejezeteire ültetett gerendázatot imitáló falazás képezi, amelyet megtörnek a koronázó párkányról lefutó álló konzolok és a nyílások tengelyében elhelyezett gyámkőszerű applikációk. A nyílások feletti mezőt dús levélzetű gránátalmafa ágakat formázó ornamentika tölti ki. A koronázó párkány felett a két szélső homlokzategység lezárásaként, az álló pillérek vonalában ornamens applikációkkal tagolt sima pártázatszerű felfalazás található. Közülük emelkedik a hangsúlyos timpanon, melyet lapos álló konzolok és alattuk női maszkokkal dekorált fejezetű pilaszeterek tartanak.  A hatalmas félköríves ablak bélletét babérkoszorúra emlékeztető levélzet borítja. A manzárdrész erkélyét két szakálas zord tekintetű atlaszfigura tartja.

A timpanon falazatát két oldalon háromszög alakban kanyarított, tányérszerű virágfejekkel kombinált lapos szalagos, dombormű gazdagítja, melyek a Nádor-udvar feliratot fogják közre. Felettük, a háromszög oromzat csúcsát képező kartusban, gránátalma ágakkal közrefogott 1900-as évszám látható.

A Falk Miksa (a volt Sas, illetve Nádor utca) utcai homlokzat aszimmetrikus, 12 tengelyes (baloldalon négy, középen három, jobboldalt öt), szintén kiemelt, háromtengelyes középső résszel. Részletformái megegyeznek a főhomlokzaton már ismertetettekkel.

A homlokzat ikonográfiáját illetően nem bocsátkoznék fejtegetésekbe, csak annyit jegyeznék meg, hogy a gránátalma, mint a gazdagság, a füge, mint a hatalom szimbóluma és Hermész, aki többek között a kereskedők védelmezője, nem véletlenül kaphattak helyet Weisz Izidor házának homlokzatán.

Az épületbe lépve a homlokzathoz képest szűkösebb, de a gazdagság illúzióját keltő márványoszlopokkal tagolt bejárati csarnokba érünk, melynek falán megjelennek magyaros növényi applikácók és a már ismert női maszk is.

Innen jobbra nyílik a nagy ablakokkal megvilágított liftes lépcsőház. A padlót korabelinek tűnő fekete mintázatú cementlapok borítják.

Egyenesen továbbhaladva jutunk a tágasnak nem mondható belső udvarra, melynek bal hátsó sarkában található a hátsólépcső. Az impozáns homlokzat után négyemeletnyi körfolyosó és rengeteg apró lakás bejárata és udvari ablaka tárul a szemünk elé. Sajnos a tervtári dokumentáció hiányában a lakáskialakítások nem tudom ismertetni.

Weisz Izidor háza tökéletes reprezentánsa a korabeli bérház kialakítási koncepciónak: gazdag, nagypolgári életformát sejtető, kulissza homlokzat, mely ténylegesen sok kisebb lakást rejt.

A mai Kieselbach Galéria helyén 1908-ban a Lipót kávéház majd 1941-től a híres Luxor kávéház volt. Egy időben az épületben működött a Független Kisgazda, Földmunkás és polgár párt V. ker. szervezetének orvosi rendelője. Ma is több vállalkozás működik az épületben, közülük talán a legismertebb a már említett Kieselbach Galéria 1997-től.

A Luxor kávéházról és törzsközönségéről számos írást találhatunk, akár az interneten is. Illusztris látogatói közé tartozott: Hunyady Sándor, Szomory Dezső, Rejtő Jenő, Kassák Lajos, Bokros Birman Dezső, Tamkó Sirató Károly, Orbán Ottó, Ladányi Mihály, Galsai Pongrác, Kertész Imre, Spiró György.

Korábban a Vasöntő és Gépgyár irodái (1844-1848) voltak itt (Lánchíd vasszerkezetét is ők gyártották, 1848-ban fegyvergyárrá alakultak.).

Az épület híres lakója volt 1923-1930 között Radnóti Miklós, aki 12 évet élt itt anyai déd- nagynénjeinél, Ilka és Ernesztin néninél.

Még néhány szó a tervezőkről, Heidelberg Sándorról és Jónás Dávidról, akik önállóan is tevékenykedtek, de több közös munkájukat is számon tartjuk. Pl.: Erzsébetfalva Közműhelytelep (ÉpIp1900), Paulay Ede utca 37. lakóház 1902, Aulich utca 4-6. Havas-ház 1902-1903. 1902-ben a Kossuth- mauzóleum tervpályázatán is közösen indultak (harmadik társuk Bezerédi Gyula szobrász).

A teljes dokumentáció (archív fotókkal és tervrajzokkal) letölthető itt.

Events of the house