Zárt ház

Szent István park 3.

  • Architect:

    Szőke Imre
  • Built:

    1934
  • Build by:

    nincs adat
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    25256/12
  • Photo:

    Telkes Tímea
  • Research:

    Karlik Anett

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az épület egy hat emeletes lakóház, amely a Szent István parkra (megnyitásakor Rakovszky-park,[1] 1935-től Lipótvárosi park[2]) néz. Az akkori követelményeknek megfelelően a telekre keretesen, zártsoros beépítéssel épült, két bejáratú sarokház (Szent István park 3-4).[3] Stílusát tekintve modern épület, amelynek pontos meghatározásához több szempontot érdemes figyelembe venni. A parkot környező épületeket a „lipótvárosi Bauhaus[4]” példáiként szokták emlegetni. Mivel a negyed beépítése egy alaposan átgondolt városrendezési koncepció részét képezte, a ház kialakítása a Közmunkák Tanácsa szigorú előírásait követte.[5] Nem csak a modern stílust írták elő, az épületek magasságát is meghatározták[6] a homlokzatoknak pedig egy-egy tömbön belül egységesnek kellett lennie, és legalább nemes vakolattal kellett ellátni. A megvalósult „egyforma és egyszerű” bérházak küllemét anyagi érdekek is befolyásolták, mivel adómentességet élvezett az a ház, amely 1934-ig elkészült[7]. A gyors építkezés megkövetelte az új technológiák, így a vasbeton alkalmazását,[8] és kevesebb teret engedett a díszes homlokzat kialakításának. Az adókedvezmények és a speciális követelményrendszer következtében az építészek, túllépve a historizáló és neobarokk megjelenésen, többnyire Bauhaus stílusban épült, modern házakat terveztek, komfortos lakásokkal.[9] Bolla Zoltán Szőke Imre újlipótvárosi bérházain az áramvonalas formákat és párizsi eleganciát emeli ki.[10]

HOMLOKZAT

Az épület homlokzata derékszögben megtört, összesen hat tengelyes. Függőleges ritmusát a nyitott és zárt erkélyek váltakozása, vízszintes tagoltságát az ablakok kerete, a nyitott erkélyek formája és a zárt erkélyek ablakainak hosszanti hangsúlya adja.

Mindkét homlokzati részen a földszinti középső nyílás a bejárati kapu, amelyet két oldalt egy alagsorhoz és egy földszinthez tartotó nyílás fog közre. Ez a szint nem követi az épület felsőbb emeleteinek ritmikáját: a hat tengelyes beosztás ugyan itt is érvényesül, de a középtengely a belső sarok felé csúszik el. A kaput hangsúlyos szalagkeret veszi körül. Hasonló, de keskenyebb keret látható az ablakok körül is.

Az első, második, harmadik és negyedik emelet kiosztása azonos: az egyik homlokzati részen (4-es szám) két nyitott erkély közé került egy zárt. A másik szárnyon csak a szélső erkélyek nyitottak, de a sarokra eső zárt erkélyek formai kialakítása miatt ugyanazt a ritmikát adják, mint az épület másik fele. Az ablakok keretezése eltér a földszinti ablakokétól: emeletenként egy keret fogja össze a nyílásokat (a szélső ablakok külső felétől indulva az összes ablaknyílás tetejét köti össze, a zárt erkélyek ablakait pedig teljesen körbefutja). A homlokzat másik oldalán (3-as szám) az ablakokat összefogó keret a középtengely zárt erkélyeinek ablakánál nem halad tovább, az épület sarokrészét kitöltő zárt erkélyek ablakai külön keretet kaptak.

Az ötödik emeleten a ház mindkét homlokzati részen a középső tengelye nyitott erkély került, a szélsőkre ablakok, kivéve a sarok rész zárt erkélyeit. A hetedik emelet a sarokrészből és két nagy, egymásra merőleges teraszból áll.

BELSŐ

A park körüli házak nem csak homlokzatukban, hanem belső kialakításukban is egységesnek mondhatóak: az építészek jellemzően parkra néző, kötelezően hallos (azaz egy ablaktalan helyiséggel rendelkező)[11] lakásokat alakítottak ki, amelyeket egy zárt lépcsőházból lehetett megközelíteni.[12] A ház célközönsége a középosztály volt.

Az 1934-es terveken látható, hogy az alagsorban eredetileg a kapubejáratból nyílt egyik oldalon a szénraktár és a kazánház, másik oldalt a házmesteri lakás (előszoba, szoba, konyha), egyenesen pedig a lépcsőház. Ugyanez az elosztás ismétlődött meg a ház másik szárnyában. Ezen a szinten volt még szárító, mosókonyha, a lakók pincéje és egy üzlethelyiség is.

A lépcsőház belsejében helyezkedett el a lift. A földszinten összesen négy lakás kapott helyet, szárnyanként egy-egy nagyszobás (részei: belépő, WC, cselédszoba, előszoba, nagyszoba, fürdő, konyha) és egy-egy szoba-hallos (részei: előszoba, WC, kamra, konyha, cselédszoba, fürdő, hálószoba, ebédlő, hall). Az első, második, harmadik, negyedik és ötödik emeleten azonos elosztású lakások készültek el: emeletenként összesen 4 lakás kapott helyet, ezek részei: előszoba, WC, cselédszoba, konyha, kamra, fürdő, hall, ebédlő, hálószoba. A park felőli oldalon helyezkednek el az erkélyek. A két szárny szélső lakásai zárt és nyitott erkéllyel is rendelkeztek, a két középső lakás egyike zárt, a másik nyitott erkéllyel. Minden lakáshoz tartozott egy poroló erkély is (a parkkal ellentétes oldalon). A szobák egymásból nyíltak. A hatodik emeleten összesen két nagy lakás készült el, mindegyikhez egy-egy parkra néző nagy terasz, és két utca felé eső porolóerkély tartozott. A 4-szám felső emeletén a lakást a lépcsőházból két oldalt is meg lehetett közelíteni. (Részei: két előszoba, két fürdő, WC, hálószoba, konyha, kamra, ebédlő, hall, szoba.) A másik lakás ugyanezekből az elemekből állt, de a terasz kisebb volt és egy úri szoba is tartozott hozzá.

A levéltárban található egy véghatározat 1955-ből, amely a megosztott földszint kisebb átalakításáról szól. A tervhez képest eltérő a mai földszint képe: míg a homlokzati rajz három – három kaput ábrázol, addig most a középső kapuk mellett garázsajtók és ablakok találhatók.

ÉPÍTÉSZ

Az épületet Szőke Imre (Budapest, 1879-1939)[13] műépítész tervezte. Az 1934-es terveken neve kétszer is szerepel: Nagyságos Szőke Imre úr és érdektársainak VI. emeletes bérház építkezése. V. Újpest-rakpart 25256/12 hrsz; tervezte: Szőke Imre okleveles építész mérnök [Pannónia utca 22.]).

Fiatalon Lechner Ödön és Lajta Béla irodájában is dolgozott, majd 1908-tól önállósult. Mivel számos magánrendelése akadt, pályázatokon soha nem indult. 1928-29 körül több bérházfejlesztése saját családja beruházásaként épült fel. Újlipótvárosi bérházaira 1930 után az „áramvonalas formák és párizsi elegancia jellemző”.[14] A Szent István park lakóházai a modern lakásépítészet kiemelkedő alkotásainak tekinthetőek. Szőke Imre neve ebben a kontextusban olyan építészek között kerül említésre, mint Hofstätter Béla, Domány Ferenc, vagy Málnai Béla.[15]

Újlipótvárosi bérházai közül érdemes megemlíteni a Kassák Lajos utca 10 (1930-31); és 12 (1931-31); Pozsonyi út 20 (1933-34);[16] illetve Pozsonyi út 15-17. számú házakat (1936); (utóbbi legfőbb érdekessége a portásfülke és az előcsarnok.)[17]

Az építész nem csak lakóházakat tervezett; nevéhez fűződik a hajdani Mondiano Szivarkapapírgyár (1930-as évek; Váci út 48 E-F) épülete is.[18]

HÍRES LAKÓK

A ház legismertebb egykori lakói Kazimír Károly (1928-1999) Kossuth-díjas rendező és színigazgató, valamint felesége, Takács Marika (1938-1997) tévébemondó. Emlékükre 2004-ben a XIII. kerületi önkormányzat táblát helyezett el Szent István park 4. szám bejárata mellett.

A teljes, képekkel bővített dokumentáció letölthető ITT

JEGYZETEK

[1] Maczó 2011; 13

[2] Fonyódi 2012; 47

[3] A végleges rendezési tervet 1933. január 31-én fogadta el a Közmunkák Tanácsa. Földeák, 1954,29

[4] Maczó 2011, 7

[5] Fonyódi 2012, 47

[6] Jórészt 6 emeletes házak épültek, 25 méteres párkánymagassággal. A park „beljebb fekvő részének két oldalán elhelyezkedő saroképületein az emeletek számát nyolcra fokozták, ami a Fővárosban – a Köztársaság-téri OTI házak építkezésétől eltekintve – eddig még sehol sem fordult elő. Körülöttük a hétemeletes házak csoportja alkotja a szimmetrikus kompozíció megfelelő elemét…” Földeák 1954, 31

[7] Az 1929. évi XXIX. t.c. szerint 30 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg az 1931. augusztusáig felépült épületeket. A határidőt végül 1934-ig meghosszabbították. Követelmény volt még a keretes beépítés. Bővebben az adómentességről lsd.: Földeák 1954, 26

[8] Fonyódi 2012, 47

[9] Gellért-Juhász-Pappné 2012, 51

[10] Bolla 2016, 234

[11] Fonyódi, 2012, 47

[12] Maczó 2011, 7

[13] Bolla 2016 ,234

[14] Bolla 2016, 234

[15] Tóth 2017.

[16] Bolla 2016, 234

[17] Habók 2011

[18] Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiadványában szerepel ezen a címen. Lővei 2000, 81. Bolla Zoltán Cigarettagyárként említi. Bolla 2016, 234

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bolla 2016= Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. Publio Kiadó Kft, 2016.

Fonyódi 2012= Fonyódi Anita: Város a városban : Új-Lipótváros a harmincas években, a kortársak szemében. In.: Lipócia 2. évf. 1. sz. (2012), p. 44-49.

Földeák 1954= Az Új-Lipótváros kiépülése, 1920-1944. Földeák János, Somogyi Gedeon; a térképeket rajz. Hámory Katalin, Vörös Lenke. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, 1954

Gellért-Juhász-Pappné 2012 = A XIII. kerület: kezdetektől napjainkig. Szerzők: Gellért Lajos, Juhász Katalin, Pappné Vőneki Erzsébet, 2012

Habók 2011= Habók Lilla: Újlipótváros és a nem-Bauhaus. habosvilla.blog.hu http://habosvilla.blog.hu/2011/07/03/ujlipotvaros_es_a_nem_bauhaus

Utolsó lehívás: 2017.03.10. 20:28:40

Lővei 2000 = A műemlékvédelem táguló körei. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása 2000. április 17-július 16. szerk. Lővei Pál

Maczó 2011; 8-12= Park : a Szent István Park története / Maczó Balázs, Varga Máté. In.: Lipócia 1. évf. 2. sz. (2011), p. 8-12.

Maczó 2011 6-7 = Maczó Balázs, Varga Máté: Újlipótváros : ipartelepből Európa egyik legszebb városrésze. 2011; In.: Lipócia 1. évf. 1. sz. (2011/1.), p. 6-7.

Tóth 2017: Tóth Péter: Szaladás a modernizmus után. 2017. február 27. http://epklub.blogspot.hu/ Utolsó lehívás: 2017. 03.13. 16:59:17

Events of the house