Zárt ház

Szilágyi Dezső tér 2.

+4
  • Built:

    1905
  • Build by:

    özv. Freyberger Pálné Hensler Magdolna
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    főiskola
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    14274
  • Photo:

    Spanyár Judit
  • Research:

    Tasi Brigitta

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az ötemeletes Freyberger bérház a mai Szilágyi Dezső téren fekszik. A 3720 m2-es teret 1903-ban nevezték el Szilágyi Dezső (1840 – 1901) igazságügyi miniszterről. A budai, így a vízivárosi házak kiosztása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg az 1600-as évek második felében. A vízivárosi telkek felé főleg a szegényebb telepesek érdeklődése fordult. A kiosztás megkezdése előtt a házakat, illetve telkeket Venerio Ceresola császári építőmester még 1686-ban felbecsülte, s 1687. január 16-ig a Várban és a Vízivárosban már több, mint 60 házat osztottak ki. A vízivárosi telkek kiosztásának azonban nagy akadálya volt az, hogy a valamennyire is használható állapotban levő házak nagy részében a katonaság tanyázott. Székesfehérvár visszafoglalása előtt még a várható török ellentámadás veszélye is lohasztotta a kevésbé védhető Vízivárosban a letelepedési kedvet, s a betelepülés ütemét igen erősen hátráltatták azok az erődítési tervek is, amelyek szerint az egész Vízivárost bele kell foglalni Buda védműrendszerébe. A védműrendszer kiépítése meglehetősen rendszertelenül folyt, újabb és újabb tervek merültek fel, amelyeknek végrehajtása során már felépült házak lebontására is sor került, így például a mai Szilágyi Dezső tér 2. számú ház helyén állott, meglehetősen épségben fennmaradt régi falakkal rendelkező épületeket az erődítési mérnök 1690-ben lebonttatta, de néhány év múlva végül engedélyt adtak építkezésre.

1823-ban az újjáépített földszintes lakóházra egy újabb emeletet emeltetett a sváb származású órásmester, Henszler János.

Az épület aljában működött Freyberger Pál (1836 – 1901) vaskereskedése, aki főbérlőjének Hensler Jánosnak a lányát feleségül vette 1883-ban. Az akkori egyszintes épületet 1904-ben bontották le, hogy a Szilágyi Dezső tér 2. és a Székely utca 4. számú telkeket összekapcsolva 1905-re felépíthessék a négyszintes bérpalotájukat. Az épület első emeletén 1908-ban kezdte meg működését a “Budai Hírlap” szerkesztősége, majd 10 évvel később a Fáklya Könyvkiadó Vállalat. Ebben az időszakban történt meg a házban kialakítandó lift (“kötélkormányos vill. személyfelvonó”) engedélyezése Szendeffy Dezsőné úrnő részére, amit 1911-ben elfogadnak és végül 1912-től forgalomba helyeznek. A liftnek szigorú üzemeltetési szabályai voltak, amiket az engedélybe is belefoglaltak: “(…) a felvonót csakis Tóth István vagy neje, Kurdik Mária kezelhetik, kik ebbeli jártasságukat bizottság előtt kellően igazolták.” A ház híres lakója volt Schwarzmayer János gyógyszerész, aki számtalan híres gyógyszertár tulajdonosa volt abban az időben (pl. Fő utca 27: Arany Sas, Fekete Medve, Andrássy út 84: Vörös Kereszt. Itt élt haláláig báró szepesbélai dr. Lers Pál (1818 – 1894) kereskedelemügyi miniszteri főmérnök, aki a Szentháromsági téri Mátyás-templom felújításának főellenőre volt. Említésre méltó még Nagy János fűszer- és csemegeüzlete, ahol mézet, bort és vajat vásárolhattak korabeli vevői. Nagy a “budafoki m. kir. pinczemesteri tanfolyam és M. kir. orsz. központi mintapincze borainak elárusító raktárának” tulajdonosa is volt.

A háznak több híres lakója volt még, például Némethy Károly (1862 – 1941) jogász, politikus, a Horthy-korszak ismert közigazgatási politikusa, belügyminisztériumi államtitkár, Lápossy Hegedűs Géza (1875 – 1929) festőművész, Székely Bertalan tanítványa és például Éder Gyula (Kassa, 1875. december 25. – Budapest, 1945. szeptember 30.) magyar festőművész, grafikus és karikaturista, akire emléktábla emlékeztet a ház falán. Éder Budapesten kezdte meg művészeti tanulmányait, ahol 1901 és 1905 között Benczúr Gyula által vezetett budapesti mesteriskola hallgatója volt, majd ezt követően a müncheni Képzőművészeti Akadémián képezte magát tovább, ahol Gabriel Hackltól és Wilheim Dieztől tanult. 1911-ben kapta meg a Nemes Marcell-díjat, majd 1913-ban az Erzsébetvárosi Kaszinó díját is elnyerte. 1902-től állította ki képeit rendszeresen a Műcsarnok csoportos kiállításain. 1903-ban készítette el a kassai kaszinó mennyezetét díszítő nagy méretű munkáját. A ház lakói között voltak még egyéb kereskedők és tisztviselők, lakott itt pl. tejárus, tisztviselő, kárpitos, min. áll. titkár, ügyvéd, bankhivatalnok, bankigazgató, utászhadnagy, nyomdász, orvos.

1934-ben az átalakítások során házfelügyelői lakást hoztak létre, majd a 30-as évek végén az első emeleti lakást kettéválasztották, hogy kisebb lakások váltsák fel a régebbi nagy sokszobás lakást. A házat a II. világháborúban, 1945. január 26-án bombatalálat érte, a belső udvar, a homlokzat, a lift, a vasbeton folyosó, de leginkább a tetőszint súlyos károkat szenvedett. A tetőszinten lévő műteremlakás, ahol Éder Gyula élt, szinte teljesen megsemmisült, a mellette lévő szárító helyiséggel egyetemben: mindkettő kiégett, a válaszfalak összedőltek. Éder Gyula is életét vesztette ebben az évben sorozatos szerencsétlenségeket követően. 1946-ban Bittner Lajos és neje kérvényére megindultak a felújítási munkálatok és az újjáépítés a házban. Ekkor engedélyezték a a 4. emelet fölötti bombasérült födémrész helyén a téglafödém kialakítását. a helyreállítási munkák még 1948-ban is folytatódtak, illetve ekkor egyéb átalakítások következtek. A korábbi nagypolgári, többszobás lakásokat kisebb lakásokra osztják ekkor, majd további lakásleválasztások történnek a 60-as években. A műteremlakás átalakítására 1955-ben kerül sor, amikor a szomszédos szárítóhelységet is egyúttal lakássá alakítják.


FORRÁS

http://urbface.com/budapest/a-freyberger- berhaz

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. századi topográfiája

Wikipédia: Éder Gyula

Events of the house