Zárt ház

Szilágyi Dezső tér 3.

+15
  • Architect:

    Sándy Gyula
  • Built:

    1899
  • Build by:

    Budai Református Egyházközség
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    14275
  • Photo:

    Spanyár Judit
  • Research:

    Tasi Brigitta

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A budai, így a vízivárosi házak kiosztása iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg az 1600-as évek második felében. A vízivárosi telkek felé főleg a szegényebb telepesek érdeklődése fordult. A kiosztás megkezdése előtt a házakat, illetve telkeket Venerio Ceresola császári építőmester még 1686-ban felbecsülte, s 1687. január 16-ig a Várban és a Vízivárosban már több, mint 60 házat osztottak ki. A vízivárosi telkek kiosztásának azonban nagy akadálya volt az, hogy a valamennyire is használható állapotban levő házak nagy részében a katonaság tanyázott. Székesfehérvár visszafoglalása előtt még a várható török ellentámadás veszélye is lohasztotta a kevésbé védhető Vízivárosban a letelepedési kedvet, s a betelepülés ütemét igen erősen hátráltatták azok az erődítési tervek is, amelyek szerint az egész Vízivárost bele kell foglalni Buda védműrendszerébe. A védműrendszer kiépítése meglehetősen rendszertelenül folyt, újabb és újabb tervek merültek fel, amelyeknek végrehajtása során már felépült házak lebontására is sor került, így például a mai Szilágyi Dezső tér 3. számú ház helyén állott, meglehetősen épségben fennmaradt régi falakkal rendelkező épületeket az erődítési mérnök 1690-ben lebonttatta, de néhány év múlva felépítésüket ismét engedélyezték.

A ház helyén korábban két kisebb copf stílusú épület állt, ahol korábban Szabóky Adolf kegyesrendi pap élt, akinek matematikai tárgyú tankönyveit a 19. századi tantervek kötelezővé tették. A délebbre fekvő ház pedig a Hunfalvy család tulajdona volt. Itt élt a magyar földrajztudomány híres alakja, Hunfalvy János.

A két épületet 1898-ban bontották le, hogy az így megnövelt telekre felépülhessen a Sándy Gyula által tervezett háromemeletes bérház a Budai Református Egyházközségnek. Az épületbe szobrok is készültek Wildka Lajos szobrász tervei alapján. A budai reformátusság történetének kezdetei a török időkre nyúlnak vissza, de Buda töröktől való visszafoglalása után majdnem kétszáz évet kellett várni, amíg saját egyházközségük megszülethetett. Az építkezés támogatói között találjuk Darányi Ignácot, Falk Miksát, Tisza Lajost, Tisza Kálmánnét, aki hangversenyeket és operaházi előadásokat szervezett a templomalap javára. Az egyik operaházi est alkalmával az uralkodó Ferenc József is felajánlott ötszáz forintot. Mégis, templomtelket csak hosszú döntési eljárás után kaptak a budai reformátusok. Majd négy év várakozás után 1889 júniusában a fővárosi közgyűlés által meghozott határozat alapján a Fazekas (ma Szilágyi Dezső) teret adták át, méghozzá díjtalanul a templomépítés céljára. Az adomány feltételél szabták ugyanakkor, hogy „monumentális jellegű-templomot kell építeni, és az építkezést öt éven belül meg kellett kezdeni, de paplak nélkül. A templom tervezése és kivitelezése során jelentős feladatokat ellátó Sándy Gyula ekkor Pecz Samu műegyetemi tanszékén tanársegédi állást töltött be mellyel egyidejűleg 1891 – 1899 között az építész irodájában is dolgozott. Így kezdték meg a református templom építését a Szilágyi Dezső téren, amit hamarosan a Szilágyi Dezső tér 3. számú bérház követett a Budai Református Egyházközösség részére.

A két épület némi hasonlóságot mutat ránézésre, egyrészt azért, mert a Szilágyi Dezső tér 3-as számot tervező építész, ugyanaz a Sándy Gyula mint aki a templom építésénél komoly szerepet vállalt és mindkét épület az evangélikus egyház megrendelésére készült, másrészt pedig, mert a templomhoz tartozó számos funkció a házban kapott helyet. Építőipar szaklap, 1900, február 15: “A budapesti ev. reform. egyházközség, midőn a budai temploma részére a székes-fővárostól a Fazekas-teret kapta ajándékba, azonnal gondoskodott róla, hogy az építendő temploma közelében megfelelő lelkészlakást és ezzel kapcsolatos hivatalos helyiségeket tudjon magának biztosítani., s e célra megszerezte a Fazekas-tér 3. sz. volt Hunfalvy- féle házat, közel 24.000 frtért.” A cikk említi, hogy a korábban itt álló épület nem felelt meg az elvárásaiknak annak “rozogasága” miatt. A dunaparti telkekre vonatkozó 30 évi adókedvezmény lejárása előtt így inkább egy modern lakóház építése mellett döntöttek. A telek viszont kicsinek bizonyult, ezért a Schumeyer-féle ház megvétele mellett döntöttek, hogy e két telket egyesítve építkezhessenek az elképzeléseik szerint. A házba egy négyszobás lelkészlakást, a lelkészi hivatalt és egy gyűléstermet terveztek saját céljaikra, a többi teret bérlakásként kívánták kiadni. Felismerték, hogy a teleknek a megvásárolt Schumeyer-ház telkének felhasználásával sem lenne ideális formája ill. mérete, ezért az építészt azzal bízták meg, hogy a tervezés során a megszokott körfolyosós elrendezés helyett az udvar ne a telek közepére essen, hanem a két udvari szárny egymáshoz tolva középfallal kerüljön építésre. A déli udvarra néztek a lakószobák, míg az északi oldalra a mellékhelyiségek. A kapubejárótól jobbra és balra elhelyezkedő üzletek még az udvar felől is kaphattak fényt, így a raktáraik sem voltak sötétek. Ezt a fajta beépítést abban az időben például Drezdában gyakran használták. A homlokzatot süttői, sóskúyi és tárnoki faragottkő díszek szárazon sajtolt vöröstéglával kombinálva díszítik – középkori hangulatot elevenítenek fel modern köntösben. Az udvarokat is hasonlóan a nyerstégla és vakolt fal díszíti. A boltozatos főlépcső márványból készült, a melléklépcsőnél pedig egy lift kapott helyet.

Sándy Gyula, a ház tervezője a József Műegyetemen szerzett építész oklevelet, többek között Komor Marcell, Jakab Dezső, Hegedűs Ármin, Jámbor Lajos évfolyamtársaként. Sándy nevét leginkább – bár nem kizárólagosan – a magyarországi evangélikus építészet révén ismerhetjük: a Magyar Mérnök és Építész Egyesület titkára, a Magyarországi Evangélikus Egyház főépítésze (és így számos budapesti és pestkörnyéki evangélikus templom tervezője). Steindl Imre mellé szegődött aki révén még hallgatóként néhány kőfaragó tervével részt vehetett az Országház építésében. Pályakezdőként egyetemi professzoránál, Pecz Samunál helyezkedett el, ahol csakhamar fontos tényezővé vált.Társszerzőként vett részt az ezeket dokumentáló Kemény-Gyimesy féle Evangélikus templomok című kötet elkészítésében is. Műemlék-felújítások mellett rengeteg épületet tervezett, köztük számtalan budapesti, illetve Pest megyei evangélikus templomot (pl. Nagykőrösi református templom), iskolát, egyéb közösségi intézményt, illetve a Széll Kálmán téri, a zágrábi és az újpesti Postapalotákat vagy a Daruvári kastélyt.

A házban lakók között megfordult még cipőkereskedő, könyvkötő magánzó, orvos, kávés és magánzó is az 1910-es évek elején, illetve az 1900-as évek elején a Gyárosok, iparosok és kereskedők címjegyzékében megjelenik a “ Magyar fém- és lámpaárugyár részvénytársaság” (későbbi nevén “Lampart” raktára a Szilágyi Dezső tér 3-4 címen telefonszámmal. A ház legnevesebb lakója Haypál Benő, az elesett gyermekek megsegítője teológiai tanulmányait Budapesten végezte. Először segédlelkész volt Dunavecsén, majd 1896-ban a Budapest-Budai Református Egyházközség első lelkipásztorának választották. Beiktatását az egyházközség Szilágyi Dezső téri (akkori néven Fazekas téri) templomának felszentelésén 1896. március 29-én tartották. Haypál Benőnek fontos szerepe volt az egyházközség által 1893-ban alapított karitatív egyesület, a Nagypénteki Református Társaság vezetésében. A társaság alapításától halálukig fáradhatatlanul dolgoztak az árvák testi és lelki szükségleteinek biztosításán Kiss Áron (1845- 1908) pedagógus, Szőts Farkas (1851 -1918) teológia tanár, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szerkesztője és Haypál Benő (1869-1926) lelkipásztor. Éveken át tagja volt a fővárosi közgyűlésnek. Az Új Reformáció és a Református Katonák című lapot szerkesztett. Ő eskette 1915-ben és ő temette 1919-ben Ady Endrét. Ezen kívül Haypál Benő ismert szabadkőmüves is volt – ő alapította 1911-ben a Sas páholyt.

FORRÁS

http://www.wikiwand.com/hu/Sándy_Gyula

http://reformatus.hu/mutat/majus-16- budapest-budai- reformatus-egyhazkozseg- elso-lelkeszenek- evforduloja/  

http://reformatus.hu/mutat/szazhusz-eve- alakult-a- nagypenteki-reformatus- tarsasag/

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,584,0,0,1,0

http://www.saspaholy.hu/site/index2.html  

Events of the house