Zárt ház

Szilágyi Dezső tér 6-7.

+35
  • Architect:

    Hofhauser Elek
  • Built:

    1898
  • Build by:

    Biscara Barbara
  • Builder:

    Havel Lipót
  • Function:

    lakóház
  • Researched:

    2017
  • Parcel Number:

    14428
  • Photo:

    Spanyár Judit (Szellemkép)
  • Research:

    Kónya Sára

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A bérpalotát, a négyszintes, historizáló ikerházat Eckermann Ede kormánybiztos és Biscara Endre 1898-ban építtette az akkori II. kerület Fazekas tér 8-9. / akkori Margit (ma Bem) rakpart 23. és Corvin tér 8. szám alatt.[1] Az épület dél felől határolja a mai Szilágyi Dezső teret, mely egykoron a Cserép tér, később a Fazekas tér (mely elnevezés a tervrajzokon szerepel) nevet viselte.

A tér a középkorban alakult ki, kisebb méretű rakodó, piac volt. Míg a Batthyány tér volt a felső vásártér, ez az alsó vásártér, mely napi, valamint heti piac helyszínéül szolgált. Szilágyi Dezső államférfiról 1903-ban nevezték el.[2]
Az épület tervezője a vízivárosi születésű Hofhauser Elek (1845. július 14-1923. április 8.)[3] építész és kőfaragó üzlettulajdonos. A tervek Kallina Mór műépítész (Dísz téri Honvéd Főparancsnokság, Budavári Evangélikus Templom, Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnok)[4] vállalkozásában készültek. A tervrajzon az „Eckermann Ede és Biscara Endre urak bérháza” felirat áll,[5] melyet 1898. szeptember 23-án hagyta jóvá a székesfővárosi tanács.[6] A mai Bem rakpart 21. szám már az 1870-es években is a Biscara család tulajdonát képezte, előtte, az 1850-70-es években gyarmatárukereskedés működött az itt álló Blum-házban, mégpedig a jelentős építész, Hauszmann Alajos édesapjának, Hauszmann Ferencnek a csemegekereskedése.[7] Biscara András vízivárosi kéményseprő. Feltehetőleg keresett iparos, a felépülő bérpalota jól jelzi a Vízivárosban élő szerencsésebbek ebben az időszakban bekövetkező társadalmi ranglétrán való felemelkedését.[8] Felesége valószínűsíthetően Szelke Borbála.[9] A tervrajzon szereplő Biscara Endre nagyságos úr az állami vasúttársaság főmérnöke, valamint Budapest székesfőváros törvényhozási bizottságának tagja 35 éven keresztül.[10] A Biscara András és Biscara Endre közötti rokoni szál nem tisztázott, egyes levéltári adatok szerint Biscara Endre felesége, Szelke Szidónia[11],[12], másutt azonban Szelke Szidóniára Biscara Andrásné Szelke Szidóniaként hivatkoznak.[13] Szelke Szidónia örökösei Biscara Borbála, Biscara Mária és Bozóky Ádámné dr. Biscara Szidónia.[14] A Biscarák családi sírboltja a Farkasréti temetőben található.[15]

ckermann Edéé a tervrajzon szereplő másik név, az ő felesége Eckermann Edéné Szelke Mária. Lányuk Eckermann Mária.[16] Eckermann Ede 1842. június 23-án született német származású kisnemesi családba. Rokoni szál fűzte a német íróhoz, Johann Eckermannhoz, aki Goethe magántitkára volt. Származása ellenére nem rendelkezett jelentős vagyonnal, ezért mérnöki pályára lépett, tanulmányait Bécsben végezte. Tanulmányai után nyugat-európai körutat tett, ezek után tért vissza Magyarországra. Szívügye volt a magyar közlekedés fejlesztése, szerinte ez a legfőbb teendő az ország Nyugat-Európához való felzárkózásához. Tisza Lajos minisztersége alatt már a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott, később miniszteri tanácsos lett, majd Fejérváry Géza miniszterelnök kormánybiztossá tette meg Eckermannt, akinek feladata a Lánchíd felújításának koordinálása volt.

1902 nyarán többedmagával megalapította a Budapest II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesületet, amely a növekvő nyomor enyhítését tűzte ki célul, az egyesület jelmondatában is deklarálva ezt: „Enyhítsük a nyomort!” Az alakuló közgyűlésen Eckermannt választották elnökké, akinek rengeteg kerületi tehetős lakost sikerült az ügy mellé állítania, így földbirtokosokat, cégvezetőket, igazgatókat, grófokat és nagyköveteket – az ügy mellé állt Mechwart András, Baumgartner Alajos és Alpár Ignác is -, mellettük pedig a kerület több társadalmi szervezetét, intézményét. Az egyesület tagjai közé került így többek között a Ganz Rt., a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt., a Budai Református Egyházközösség, az Országúti Plébánia. Kezdetben pénzsegélyekkel támogatták a rászorulókat, 1904-től elnöki kezdeményezésre pedig egy műhelyt nyitottak, ahol munkanélkülieket foglalkoztattak, akik az alapítvány által beszerzett tűzifákkal dolgoztak, a női munkanélkülieknek pedig varrógépeket vásároltak, ezzel biztosítva nekik munkalehetőséget. 1906-ban pedig a főváros által nagymértékben támogatott népkonyhát nyitottak, mely évi 18-20 ezer adag étellel támogatta az éhezőket. Emellett Eckermann más karitatív szervezetek munkájában is fontos szerepet töltött be, így a II. kerületi Vöröskeresztben, a II. kerületi Melegedőszoba és Levesosztó Intézetben, a Hajléktalan Menhelyegyletben, a II. kerületi Szegény Iskolás Gyerekeket Felruházó Egyesületben is. Jótékonysági tevékenységéért a Vöröskereszt kitüntette. Szervezeteit a második világháború után felszámolták.[17] 1912-ből származó adatok szerint Eckermann Ede, dr. Ditényi Károly és dr. Bozóky Ádám ügyvédek a tulajdonosok.[18] 1939-es Napi Hírek szerint az épületben rendel Dr. Paulikovics Elemér főorvos, az Újságírók Szanatórium Egyesületének műtősebész szakorvosa.[19] „A ház háromemeletes, szürke téglából épült, különféle elemekkel díszített, impozáns. Homlokzata a Bem rakpartra és a Fő utcára is átterjed. (…) A függőfolyosók (…) a négy oldalról körülépített belső udvarra néznek.[20] A bérpalotát zárt sarokerkélyein kívül a második világháború előttig saroktorony is díszítette.[21] Ezen kívül a Corvin tér felőli földszinti fronton dohánybolt, gyümölcsbolt és cipész működött, ezek portálcseréje 1974-ben történt meg, melyeket Laib Ottó tervezett.[22] A portálcserék nem kívánták meg a homlokzat átalakítását.[23] Ma az épület földszintjén a szomszédos Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya működik. Itt látható Léderer Tamás Domanovszky Györgyről készült portréja.[24]

1948-as kérvények szerint az egykori tulajdonosok örököse, dr. Bozóky Ádámné a romlakások rendbehozatalát kérvényezte.[25] 1954-ben a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat első emeleti, eredetileg ötszobás lakásnak megfelelő, 4,15 m belmagasságú irodahelyiségeiből négy lakást alakítottak ki, két kétszobás összkomfortos lakást és két főzőfülkés, szellőztethető garzonlakást. Az 1954-es felújítások és átalakítások során új márvány mozaikburkolatokat kaptak a vizes helyiségek, válaszfalakat, ajtókat és ablakokat, valamint a cserépkályhákat bontották el.[26] 1955-ös tervek szerint a házban újabb lakásfelosztások történtek.[27] Jelenleg a Szilágyi Dezső tér 6. I. emeleti lakásban négy civil szervezet működik: a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ), a Táncház Egyesület, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége. (A NESZ munkatársai elbeszélése szerint a lakásban az államosítást követően rendőrség, majd a Szabó Ervin Könyvtár kistermei működtek.) A szervezetek az önkormányzattól bérlik az irodát, melyben még az eredeti ajtók és stukkódíszítések is megtalálhatók.
A tervező, Hofhauser Elek építőmester feltehetőleg saját maga által tervezet, 1890-ben épült historizáló nagypolgári villája a XII. kerületi Kékgolyó utca 17. szám alatt áll.[28] Ezenkívül további épületei: Pejacsevich-palota (Budapest VIII. kerület, Reviczky utca 3.), melyet 1893-96-ban gróf Pejacsevich Tivadar magyar kir. horvát-szlavón-dalmát bán építtetett[29]; Budapest VIII. kerület, Krúdy Gyula utca 6., melynek tervezője és kivitelezője is volt[30]; Budapest II. kerület, Labanc út 51., 1893-as eklektikus lakóház[31]; Budapest II. kerület, Páfrány út 9., villa[32]; Budapest V. kerület, Váci utca 15., melyet Majorossy Gézával közösen tervezett[33]; óbudai Táborhegyi temető, Kereszt Kápolna (1960 után lebontották)[34]


JEGYZETEK

[1] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (1. fólió)
[2] Horler Miklós: Budapest műemlékei, I-IV kötet; szerk.: Pogány Frigyes, Akadémia Kiadó, Budapest, 1955 (684. o.)
[3] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[4] http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12423.htm
[5] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (1. fólió)
[6] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (4. fólió)
[7] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (7. o., 49-50. o.)
[8] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (50. o.)
[9] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_02_1882/?query=szelke%20borb%C3%A1la&pg=33&layout=s
[10] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1933_12_1/?query=biscara%20endre%20m%C3%A1v&pg=66&layout=s
[11] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/47/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzemVsa2Ugc3ppZFx1MDBmM25pYSJ9
[12] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/443855/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzemVsa2Ugc3ppZFx1MDBmM25pYSJ9
[13] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/387169/?list=eyJxdWVyeSI6ICJiaXNjYXJhIGFuZHJcdTAwZTFzIHN6ZWxrZSJ9
[14] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Arvaszeki/47/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJBUlZBU1pFS0lcIikifQ
[15] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1933_12_1/?query=biscara%20endre%20m%C3%A1v&pg=66&layout=s
[16] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1925_11_1/?query=eckermann%20ede&pg=125&layout=s
[17] Hegedűs Sándor: Egy budai polgár: Eckermann Ede, a szegények mentora; Barátság 8. 2001. 1. 3098–3099.
[18] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[19] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1939_10_1/?query=paulikovics%20elem%C3%A9r%20%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3k%20szanat%C3%B3rium&pg=322&layout=s
[20] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[21] Buza Péter: Túlparti látomás; Séta az időben, a budai Duna-soron; Budapest Főváros önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2002 (49. o.)
[22] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (9. fólió)
[23] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (18. fólió)
[24] Adalékok a Víziváros történetéhez, II. kötet; szerk.: Mészáros György, Mészárosné Herczog Magdolna, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991 (343. o.; Fonó Lászlóné)
[25] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (16. fólió)
[26] HU BFL XXIX.1545 533. kisdoboz [6] I., Szilágyi Dezső tér 6., 1954 (Raktári jegyzék)
[27] HU BFL XV.17.d.329 – 14428/1 – 14428/2; Építési engedélyezési tervdokumentáció, 1873(kb.)-2006(kb.) (8. fólió)
[28] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[29] http://magnasfertaly.blogspot.hu/2008/12/palotalista.html
[30] http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36607.pdf
[31] http://budapest.hu/Documents/20130725_1.Mell%C3%A9klet-Jegyz%C3%A9k.2013.07.15.pdf
[32] http://epa.oszk.hu/02100/02120/00034/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_34_209.pdf
[33] https://www.geni.com/people/Elek-Vince-Hofhauser/6000000017617744591
[34] http://egykor.hu/budapest-iii–kerulet/obudai-taborhegyi-temeto-oregtemeto/3636)

Events of the house