+5
  • Architect:

    Csaba László
  • Built:

    1948, 1949
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    oktatási intézmény
  • Opening hours:

    SZOMBAT-VASÁRNAP 10:00-17:00
  • Researched:

  • Parcel Number:

    nincs adat
  • Photo:

    Jobb Tímea
  • Research:

    Kovács Zsófia, Békés Anna
  • Volunteers:

    Kövesdiné Darabos Katalin

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az épület
Csaba László (1924–1995) kétszeres Ybl-díjas építész első megvalósult alkotása a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. számára tervezett iparitanuló-iskola az Üllői úton, az egykori gyárterület közvetlen szomszédságában.


A Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. logója (1912)
Kép forrása: WIKIMEDIA COMMONS [Tambo]

Az 1911-ben alapított Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. kalandos előélet után települt le az akkor még önálló Kispesten. Hofherr Mátyás – majd később fia, Hofherr Albert – a századelőn építette meg traktorgyárát az akkor még Budapesttől független, gyár- és nyaralótelepnek számító Kispest szélén. A gyár mellett halad el a lajosmizsei vasút. Az Üllői út túloldalán egy másik jelentős üzem, a Teudloff–Dietrich gyár helyezkedett el. Mindkét üzemben képeztek tanoncokat, ehhez tanműhelyeket alakítottak ki korábbi csarnokokból. Ma mindkét épület a Ganz Iskolához tartozik, az Üllői út 303. szám alatti ’A’ épület az iskola hivatalos székhelye. A kispesti építkezések komoly kihívások elé állították a tervezőket, a város eredeti felszíne ugyanis lápos, vizenyős, a talajvíz magasan áll. Idősebb kispestiek arra emlékeznek, hogy az iskola helyén valamikor tó volt, amiben horgászni lehetett, sőt korábban a Vas Gereben utcát is Csatorna utcának hívták.[1][2] A második világháború után a gyárat nemzeti vállalattá nyilvánították, majd államosították. 1951-től a Vörös Csillag Traktorgyár nevet viselte. Legismertebb terméke a Dutra-gépsorozat volt.[3] A gyárat később a győri Rába Vagon- és Gépgyárhoz csatolták, majd felszámolták;[4] az Üllői úti telephelyen ma számos cég működik. A telket dél felől ma a Hofherr Albert utca, északról a Vas Gereben utca, keletről az Üllői út határolja, nyugaton egy névtelen kis utca húzódik.

A Csaba László tervezte iskolaépület két, egymásra merőlegesen, T alakban elhelyezett szárnyból áll. A talajszint változását kihasználó, az utcával párhuzamos főépület alagsor + két szintes, míg az udvari szárny kétszintes. Középület jellegét a bejárat elegáns kialakítása érzékelteti: az udvari szárny alsó és középső szintje a pofafalakhoz képest kissé hátrébb lép, és a fal vakolatát itt téglaburkolat váltja fel; az így teremtett téri mélység előtt négy kecses oszlop tartja a legfelső szintet. A bejárat ugyan a kerti szárny középtengelyében, a főhomlokzat közepén nyílik, de az utcaszintről átvezetett, aszimmetrikus vasbeton híd, amelynek vízszintes nyúlványa a jobboldali két oszlopot is magába foglalja, mégis mozgalmasságot kölcsönöz az összképnek.


Az ipartanuló-iskola építése.
Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

A homlokzat többi része egészen egyszerű, raszteresen elhelyezett, álló formátumú ablaksorok tagolják; az egyedüli kivétel a két szárny találkozásánál kialakított nyaktag, amelyet fémszerkezetes üveghomlokzat borít; itt lehet kilépni az udvarra is.[5] Az épület legérdekesebb része, a bejárati híd, amely az utcaszintről a hirtelen lemélyülő, az alagsornak önálló homlokzatot engedő terepszintváltáson ível át, ismerős motívum: ilyennel találkozunk a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Lauber László és Szendrői Jenő tervei szerint épült épületének Ménesi úti főbejáratánál is. Az épület átadásának valószínűsíthető dátumáról (a tervező saját datálása mellett a Magyar Technika folyóirat 1949. április 10-i számának 61. oldala tanúskodik: „A Hofherr-Schrantz gyár új ipari tanuló iskola létesítését is tervezi. Valószínűleg május végén nyitják meg, egyelőre 200 fő részére.”[6]

Az épület több névváltás után jelenleg is eredeti funkcióját szolgálja: amikor a traktorgyár nevet váltott, az iskola is a Vörös Csillag Szakmunkásképző nevet viselte. A rendszerváltás után 4. számú Deák Ferenc Szakmunkásképző Iskola lett, majd 1997-ben összevonták a Józsefvárosban és Kőbányán működő Ganz Ábrahám Iskolával.[7]


Szemelvény forrása: Képes Újság, 1970. 11. évf. 12. sz. p. 22. [ARCANUM]

A megnövekedett tanulói létszám, a sokféle képzési irány igényeinek kielégítésére az épületet újabb szintekkel bővítették. 1999 óta a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának otthona.[8] A jelenlegi állapot az 1999-es átépítés után jött létre, színezéssel jelezték, hol ér véget az eredeti épület, hol kezdődik a ráépítés. Az előtérben található a recepció, illetve innen nyílik a lépcsőház is. A szemközti folyosón található a lift. Az átépítéskor az eredetileg lapos tetős épület sátortetőt kapott, a tetőtérben is tantermek vannak. A képzésnek megfelelően az informatikatermek mellett CNC-labor is található 3D nyomtatóval.

Az építész
Csaba László, akit elsősorban templomépítészként tartunk számon, az iskola tervezésekor a MEZŐTERV munkatársa volt.

| „Érdekes módon a Hofherr–Schrantz–Vörös Csillag iskolaépülete elkészültekor egy sajátos publikációs űrbe hullott. A Tér és Forma megszüntetését követően 1949-ben az Új Építészet kiadása is abbamaradt (a Magyar Építőművészet pedig 1944-1952 között egyáltalán nem jelent meg). Így történhetett, hogy ezt a házat nem publikálták sehol, és tudtommal nem szerepel a szakirodalomban sem. Azt is mondhatjuk: „most került elő””

– írja Kovács Dániel, Csaba László életművének kutatója.[9] Később Csaba László az IPARTERV mérnöke lett. Ő tervezte a szocialista időszak modern katolikus templomait, mint például a cserépváraljai, a hollóházi és a békásmegyeri.[10] Kétszer tüntették ki Ybl- díjjal, 1958-ban és 1988-ban. 1995-ben hunyt el.[11]


Hofherr–Schrantz-Vörös Csillag traktorgyár iskolája (1948-49)
Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

Az épület érdekességei
A sátortetőn napelemek találhatók. A tetőtéri ablakokat speciális hővisszaverő fóliával fedték, így csökkenteni lehet a beépített és utólag telepített légkondicionálók használatát.

Az alagsorban ma a technikai dolgozók kaptak helyet. Eredetileg itt a testedzéshez szükséges eszközök voltak, korábban, a felújítás előtt a víz is gyakran betört az alagsorba.[12]

A két szárny találkozásánál az első emeleten kis erkély található, ezt csak nagyobb rendezvények alkalmából használják.

Az itt működő iskolák érdekességei
Örök vita a szakképzésben a közismereti tárgyak és a szakoktatás aránya. A korábban itt működő szakiskolában a Magyar Vasmunkások Lapjának tanúsága szerint élénk sportélet zajlott, a Vasas kupán többször értek el dobogós helyezést asztaliteniszben és labdarúgásban. A Művelődési Közlöny több számában szerepel a szakiskola valamely diákja mint pl. a Nyelvhasználati verseny díjazottja. 1978-ban a képzőművészeti szakkör kiállítást rendezett a diákok munkáiból.[13]


Kép forrása: Csaba László hagyatéka, a Csaba család hozzájárulásával

A Ganz Iskola ugyanúgy egy nagy gyár képzőhelye volt, mint az itt működő szakiskola. Amikor költözniük kellett, azért döntöttek a kispesti épület mellett, mert a korábbi kőbányai székhelyhez igazodó, több mint 100 éves beiskolázási körzetet így nem kellett módosítani.

Az iskola 1998-ban (az összevonás után) továbbra is az Óbudai Egyetem gyakorlóhelye maradt, így már több mint 45 éve szoros kapcsolatban dolgoznak a tanárképzés területén. Együttműködési szerződésük van a Pécsi Tudományegyetemmel is, de az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is szokott hozzájuk hallgatókat küldeni.

Events of the house