Programs of the house

Váci út 174.

+9
  • Architect:

    Hőnig Dezső
  • Built:

    1913
  • Build by:

    Budapest Székesfőváros
  • Builder:

    nincs adat
  • Function:

    ÁNTSZ regionális intézet
  • Researched:

    2013
  • Parcel Number:

    25940
  • Photo:

    Csető Georgina
  • Photo:

    Maczó Balázs

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A Magyar Építőművészet 1916. évi számában mutatta be a Székesfőváros új Fertőtlenítő Intézetét, amely Hönig Dezső tervei szerint épült fel. Korábban ő tervezte az 1898-ban a Gyáli úton megnyílt, hasonló célú intézmény is. Az új intézmény a külföldi korabeli példákat követve épült be, a kor legmagasabb színvonalán. Az épület déli része volt a “fertőző”, az északi a “tiszta” fél. Ennek megfelelően két nagy udvar köré szervezték az épületet. Az egyik oldalról a másikra ember csak fürdőn, a holmik csak gépeken keresztül, előzetes fürdés, illetve fertőtlenítés után kerülhettek át. A fürdőkön száraz lábbal átkelni szigorúan tilos volt még az intézmény alkalmazottai számára is. A körülépítés az intézmény zárt jellegét is biztosította. Az így körülzárt tömb belsejében a fertőtlenítés a középső elválasztó részbe került. A Váci úti oldalán voltak a fürdők, ezek mögött a fertőtlenítő csarnokok és a fertőzött ruhaneműk számára mosókonyhák. […] Pestis, kolera, himlő és kiütéses tífusz – ezek voltak azok a bajok, amelyeket a leggyakrabban kezeltek ki e falak között. A beteg személyeket ide szállították be egyéni fertőtlenítésre. A fürdőkbe kerülők az intézet fertőzött oldali udvarába jöttek, ahonnan a fürdőkhöz külön bejáró volt, a többi fertőtlenítő helyiségektől elválasztva. Innen egy kis kezelőhelyiségen keresztül a vetkőző helyiségbe jutottak, ahol levetették ruháikat. A ruhákat gőz- illetve formalin-fertőtlenítőgépekbe tették, a betegek pedig kezet és fejet mostak lysoform-oldatos vízben, majd káliszappannal mosakodva fürdőt vettek. A fürdőmedencék alacsonyak voltak, mivel főleg lábmosásra használták őket. Az öltözők, a ruha csomagok mind számozottak voltak, így azonosították be a betegeket és holmijukat. A fürdés után természetesen tilos volt visszamenni a fertőző oldalra, az átvett holmikkal csak a tiszta oldalon távozhattak. Ugyanez a fertőzések elkerülése érdekében a személyzetre is vonatkozott, akik így akár naponta háromszor-négyszer is átestek a tisztasági fürdőn. […]
Mindkét fertőtlenítőcsarnokhoz egy-egy szoba is tartozott. A fertőzött oldaliban a szolgálatot teljesítő kezelők, a tiszta oldaliban a telefonkezelőnő helyisége volt. Két telefonvonaluk mellett házi telefonközpontjuk is volt.
[…] A fertőzött oldalon a betegszállító automobilok garázsa, kocsiszínek, a kocsik mosására egy fűthető kocsimosó helyiség, a lovaknak patamosó, lószerszámfertőtlenítő kád, istállók voltak. Ugyanitt egy kemence is épült a fertőzött istállókból behozott trágya, az intézeti szemét és trágya és az értéktelen tárgyak elégetésére. Óriási kéménye ma is áll. A tiszta oldali udvaron az irodahelyiségek, műhelyek, kocsiszínek, istállók, garázsok, a kazánház, a személyzeti konyha, kamra, mosogató, tálaló és ebédlő helyiségek kaptak helyet. Az utcáról külön kapubejáraton át volt megközelíthető az a blokk, amelyben az igazgatónak és egyes alkalmazottaknak lakásokat alakítottak ki. Mivel éjjel-nappal üzemelt az intézmény, 1 igazgatói, 1 gondnoki, 1 főgépészi, 1 fűtői és 1 kapuslakás működött az intézet tiszta oldalán, részben az emeleten. Az intézet homlokzatán, a fertőző oldali rész emeletén országos fertőtlenítői tanfolyamot indítottak az erre kialakított helyiségekben. Ehhez az intézet előtti előkertből külön feljáró készült, így az a fertőző oldaltól teljesen el volt különítve. Szintén az előkertből nyílón alakítottak ki egy helyiséget a laboratórium számára. Az intézményben 1915-ben már 203 fő dolgozott. Az egész ház a fenntartható, állandó tisztaság és tiszíthatóság jegyében született meg. “Minden része az épületnek, de különösen a padlók és falak úgy készültek, hogy azok pormentesen, könnyen tisztán tarthatók és fertőtleníthetők legyenek. Tagozások, élek és sarkok helyett úgy a kőműves-, mint a kőfaragó-, asztalos- és más egyéb munkán csak síma, letom-pított felületek és hajlatos sarok-kiképzések alkalmaztattak. Az összes belső helyiségek betonlapra fektetett, túlnyomólag 15 -15 cm². fehér és piros színû keramitpadlóburkolatúak, az oldalfalak átlag 2·60 m. magasan fehér csempével burkoltattak, a mosóberendezés áztatója, szappanozója kívül-belül csempével bur-kolt betonfalazatból készült. Zuhanyok, kifolyó csapok, mosdók konzoljai s az összes felszerelési tárgyak nikkelezettek. Az udvarok aszfaltburkolatúak. Úgy az utcai, mint az udvari homlokzatokon a sarkok, ablakkeretek és összes beszegések szá-razon sajtolt disznóbőrszínű téglával burkoltattak, az ezekkel határos mezők pedig fröccsentett vakolatúak.” (Magyar Építőművészet, 1916) Bárczy István polgármester 1913 február 17-én nyitotta meg hivatalosan az intézetet, amely terjedelmével, berendezésével európai viszonylatban is az egyik legkorszerűbb fertőtlenítő volt. Az intézet első “munkanapja” február 24-én volt. […] Az épületet 2002-ben Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter nyilvánította védetté. Az első világháború során a járványok megelőzése volt az intézmény fő feladata. A második világháború után – szovjet mintára – átalakították az intézményt, ezután már kutatásokkal, a rovarirtó szerek tanulmányozásával is foglalkoztak. A szockorszakban a KÖJÁL-hoz, majd a rendszerváltás után létrejött ÁNTSZ-hez tartozott az intézmény. Az intézet az utóbbi években már inkább hivatalként működik, korábbi stratégiai szerepe az egészségügyi ellátás fejlődésével fokozatosan csökkent. Most hajléktalanszállóknak dolgoznak többek között, a rendőrök ide hozhatják kényszerfürdetésre “delikvenseiket”, de a jövő így is bizonytalan. Hajléktalan fürdetéshez, vagy éppen penészes papírok spóramentesítéséhez ekkora épületre nincs szükség.
A teljes, képekkel illusztrált cikket a Fővárosi Blogon, lehet megnézni

Events of the house