Programs of the house

Várkert rakpart 11.

  • Parcel Number:

    6235, 6236, 6237, 6238
  • Second address:

    Döbrentei utca 12.
  • Research:

    Szalay Blanka
  • Volunteers:

    Tóth László

Description

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

A jelenleg álló épületet az Országos Takarékpénztár megbízására 1959-ben építették. A tervezőpáros Vedres György (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) és Veisz Gyula főstatikus (Budapesti Városépítő Tervező Iroda Részvénytársaság). A hatszintes társasházat az ÉM 42. számú Építőipari Vállalat kivitelezte.
Vedres György (1934-1987) Ybl Miklós-díjas építész. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte diplomáját 1958-ban. Tanulmányai befejezése után rögtön a BUVÁT-nál helyezkedett el, ahol szakosztályvezető volt, aztán műterem és osztályvezető. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékén oktatott. 1966-1967 között London Város Tanácsának tervezőirodájában dolgozott. Főként városfejlesztési feladatokat végzett, munkájának nyomát magán hordozza a Budapesti belváros. Meghatározó szerepe volt a passzázsok, üzletek kialakításában. Ő formálta a Ferenciek terének környékét, nem csak térben, időben is segíti sétánkat, ahogyan átvezet egyik korból a másikba, ötvöz újat és régit. Ő kapcsolja össze modern passzázsokkal a késő eklektikus Párisi udvart a környező utcákkal, de neki köszönhető a Kossuth Lajos utca árkádos indítása is. Nem csak városfejlesztési munkái alakították azt, ahogyan ma ismerjük a várost, az általa tervezett Fontana Divatház a Váci utca meghatározó eleme.

Az épület Fátyol utcai homlokzatának érdekes tektonikáját az azonos ütemben beugró fal adja. Az így kialakult loggia szerű erkélyek mindegyike egy-egy lakáshoz tartozik. A tervek szerint szintenként öt lakás van, 3 darab azonos, másfél szoba+ étkezőhallos lakás melyek a Fátyol utcai parkra néznek, illetve két 2,5 szobás melyek közre fogják a kisebb lakásokat. A dunaparti beépítéshez való csatlakozást és a tömb lezárását elsősorban a párkánymagasságok azonossága, a tömeg fejszerű kialakítása és lefedésének a szomszédos magas tetőhöz való igazodása biztosítja. A déli homlokzaton a fő tömeg a földszint felett konzolosan előreugrik. Az előre ugró sávban a benyúló szobák között loggiák alakulnak ki. A homlokzatfelületek csatlakozása a Dunaparton az erkélyek erőteljes kiugrása következtében nyaktagszerűen kialakuló sáv, a Döbrentei utcában pedig loggiák által történik. E szobákba a ferde homlokfalak egyik oldalon a jó tájolást és a dunai kilátás felé nyitottságot, másik oldalon a szomszédos lakástól való elválasztást és a délnyugati naptól való védelmet szolgálják. Az épületben a lakások a központi lépcsőtér köré csoportosulnak. A földszinten bejárati előcsarnok, gyermekkocsi és szeméttároló, valamint 5 lakás helyezkedik el, ezek közül az első Várkert (Gróza) rakparti lakás a házfelügyelői lakás. Az I-V emelet és a tetőemelet ötfogatos elrendezésű. A tetőemelet felett tetőterasz létesült. A ház építésekor a kor számos innovációját alkalmazták.

A ház helyének története nem mindennapi. A Budapest ostroma előtti Döbrentei utcában sétálva hiába keresnénk a Fátyol parkot. A 1952 előtt a park és a ház helyén egy háromemeletes, eklektikus stílusú ház állt, mely annak ellenére, hogy az ostromban nem sérült meg visszafordíthatatlanul, bontásra ítéltetett a kommunista hatalom által. A park, mint ahogy később kiderült, régészeti lelőhely.

Az előző házat, melyet Schomann Antal építész, Hutera Béla belsőépítész és Schweiger Gyula műépítész tervezett, 1893-1896 között építette fel Baumann Bernát és Kölber Lajos cége. A megrendelők Báró hatvani dr. Hatvany- Deutsch Sándor (1852-1913) és testvére, báró hatvani Hatvany- Deutsch Károly (1863-1944) terménykeserkedőt, cukorgyársok voltak. A ház rövid, 56 éves élete során, számos neves, sőt nemes személynek adott otthont.
A ház lakója volt 1902 és 1908 között Hoepfner Guidó (1868-1945) építész, aki többek között a budai vár bővítésén, átépítésén is dolgozott Hauszmann Alajos műtermében. Guidó készítette el a királyi lovarda, a főhercegi istálló, a várkerti szökőkút és pálmaház tervét. Hauszmann egyébként a szomszéd, a saját tervezésű és kivitelezésű neoreneszánsz palotájában lakott a többi, a váron dolgozó mesterrel együtt.

Hoepfner Guidó szomszédja volt 1906-tól szmrecsányi Szmrecsányi György (1876-1932) Pozsony főispánja és kormánymegbízottja, akinek fontos szerep jutott az első világháború ideje alatt a Magyar Vöröskereszt Egylet főmegbízottjaként a korházak ellenőrzését látta el, de a trianoni békediktátum ellen szerveződő szabadcsapatok megalapulásában is részt vállalt Komárom megyében. A Bécsben megalakult Antibolsevita Comité ellenforradalmi szervezet egyik vezetője volt. Aztán az Ébredő Magyaros Egyesületének (ÉME) első elnöke volt, a királypuccsban való részvétele miatt a rendőrség kétszer is letartóztatta.

A ház legemlékezetesebb lakója címet talán gróf Degenfeld-Schonburg Imre(1869-1955) nyerné el. Ebben a házban szűrte össze a levet Fedák Sári(1879-1955) színművésznő-primadonnával, Molnár Ferenc író második feleségével . A botrány megelőzése érdekében anyja, gróf Karacsay Melanie(1846-1939) inkább bolondok házába záratta fiát, ahonnan az csak 53 évesen szabadult. Szintén a ház lakója volt az 1849-ben Aradon kivégzett gróf Leiningen- Westerburg Károly (1819-1849) fia, gróf Leiningen- Westerburg Ármin(1848-1900) miniszteri biztos. Ármin főképp apja érdemei miatt kapott vezető szerepeket. A harmadik emelet is büszkélkedhetett neves lakókkal. Itt élt dr. Popovics Sándor(1862-1935) Pozsony egyik országgyűlési képviselője aki a Wekerle-kormányban pénzügyminiszteri tisztséget vállalt az Osztrák-Magyar Bank kormányzói címe mellett. 1924-ben ő alapította meg és igazgatta az első önálló Magyar Bankot. Ugyancsak a harmadik emelet lakója volt Lukács Sándor császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos dr. Osvald István(1867-1944) jogász, a Magyar Királyi Kúria elnöke és Franschitz Adolf, a Déli Vaspályatársaság Rt. igazgatója szomszédságában. A ház tulajdonosa 1928-tól zidai Illos Ödön takarékpénztári vezér, az Egyesült Budapesti Takarékpénztár egykori osztályvezetője.

Nem csak fontos személyek éltek a házban. A két világháború között itt működött az Európa hírű Napkelet kiadóhivatala. A kiadó adta ki többek között Déry Tibor (1894-1977) könyveit, de nagy értékű lexikont is jelentettek meg.

A házban működött az 1904-ben alapult Julián Egyesület, mely magyar szórványtelepülések nemzeti, társadalmi és művelődési gondozására, az anyanyelvi oktatás megteremtésére jött létre.

A házat többször is átalakították élete során. 1923-ban Nagyságos Zildai Illos úr a padlástérben létesített mosókonyhát és mángorló helyiséget. A terveket a Báthory és Klenovits tervezőiroda készítette.
1935-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya RT elismert nyugdíjpénztára vette meg az épület egy részét. Az alagsorban újonnan létesítettek három cselédszobát, fürdőt, mosdót és kamrát. Hasonló átépítések 1939-ben is történtek.

FORRÁSOK:
Budapest, 1972. (10. évfolyam)7. szám július: Vedres György: Várostervezők gondjai
Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) november-december • 247-297. szám
A ház előterében kiállított plakát
HU BFL XV.17.d.329. hrsz: 6235, 6236, 6237, 6238

Events of the house