Szabadság híd híd

Ferenc József, később Szabadság híd. A híd az 1903-ban átadott Eskü téri (későbbi nevén Erzsébet) híddal együtt egy 1893-as törvény alapján született meg, amely kimondja, hogy a hídvámokból befolyó bevételek egy részét újabb Duna-hidak építésére kell fordítani. A pesti Fővám teret — ahol a Fővámpalota mellett Budapest legnagyobb vásárcsarnoka is áll — a Gellért térrel összekötő hidat a névadó, I. Ferenc József császár jelenlétében adták át 1896. október 4-én. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak, valamint a kapuzatokat díszítő magyar címer. A hidat elektromos és gázvilágítással is ellátták, 1898-tól pedig villamosjárat is közlekedett a hídon. A hidat 1945-ben a visszavonuló német hadsereg — a többi budapesti Duna-híddal együtt — felrobbantotta. Budapest ostromát követően a szovjet hadsereg egy pontonhíddal egészítette ki a megmaradt hídrészt, elsőként kapcsolva össze Budát és Pestet. A híd helyreállítása 1946-ban történt meg, s ekkor kapta új nevét is. 1980-ban, s legutoljára 2007–2008-ban újították fel. Magyarország EU-csatlakozásának ünnepén a zöld színű híd hídpályáját befüvesítették.